Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-21 / 17. szám
2013. JANUÁR 21., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 Szépen beértek a szőlővesszők viNCE-NAP Tavaly még inkább megmutatkoztak a borvidék kedvező adottságai Jó évjáratnak tekinthető a 2012-es, minden bizonnyal lesznek emlékezetes nedűk ebből az esztendőből, elsősorban a vörösborok között - mondta dr. Kozma Pál, a pécsi Szőlészeti és Borászati kutatóintézet igazgatója a szekszárdi kertbarátkor szombati Vince-napi borünnepén. Steinbach Zsolt szekszárd - Szépen beérett a szőlővessző, a rügyek is rendben vannak - állapította meg Ferenc Vilmos, a szekszárdi Di- centy Dezső Kertbarát Kör elnöke a borosgazdákat is tömörítő civil szervezet szombati, hagyományos Vince-napi újbor ünnepén. Az ilyenkor szokásos vesz- szővágás során a vessző belsejét, színét, illetve a rügyek állapotát vizsgálják, amiből következtetni lehet az adott évi szőlőtermésre - persze csak óvatosan. Ferenc Vilmos elmondta: tavaly ilyenkor például a mostanihoz hasonlóan kedvező állapotban voltak a vesszők, februárban viszont jött egy nagyon hideg időszak, és a fagy sok helyen kárt tett a szőlőben. Ám nem csak a hideggel, hanem a száraz forrósággal is meg kellett küzdeniük az elmúlt évben a szőlőültetvényeknek. Erről is beszélt dr. Kozma Pál, a pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézet igazgatója az Istifángödrei Pincesoron lezajlott rendezvényen. A szakember elmondta, hogy a 2012- es esztendő az időjárási viszonyokat tekintve biztosan emlékezetes marad a szőlősgazdák számára. A napsütéses órák száma közel kétezernégyszáz volt, több, mint háromszáz órával több az átlagnál. Az évi átlaghőmérséklet is majdnem két fokkal magasabb volt a szokásosnál, viszont majd’ kétszázötven milliméterrel kevesebb eső esett, mint egy átlagos évben. Tavaly a január enyhe, tava- szias időt hozott, a februári mínuszok viszont súlyos fagykárokat okoztak az ültetvényekben. A meleg március miatt korán fakadtak a szőlők, áprilisban pedig ismét fagyott, ami újabb csapást jelentett sok helyen. Májusban végre bőven volt csapadék, Dr. Kozma Pál, a pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója és Kun Sándorné telepvezető szekszárdi Kékfrankost kóstol a Ribling-pincében ebben a hónapban meglódult a hajtásnövekedés, a szőlő igyekezett behozni az addigi lemaradását. A nyári hónapok jóval melegebbek voltak az átlagosnál, a szőlő nagyon korán kezdett zsendülni, majd rendkívüli sebességgel érni, így 2012-ben igen hamar kezdődött a szüret. A pécsi kutatóintézetnél például már augusztus 7-én megkezdték a szőlő szedését. Muszáj volt, hiszen az esetek többségében menteni kellett a termést, akárcsak 2010-ben. De akkor a rendkívül sok csapadék, tavaly pedig a hőség miatt. Dr. Kozma Pál lapunk kérdésére hozzátette: a szekszárdi borvidék kedvező adottságai a 2012-es, mostoha, aszályos időjárás során még inkább megmutatkoztak. A borvidék kiegyenlítettebb klímája, illetve az, hogy a vastag, löszös termőrétegben a gyökerek mélyre tudnak hatolni, előnyt biztosított ezeknek az ültetvényeknek. Az elmúlt évben a szőlők kora is sokat nyomott a latban: az idősebb, erősebb gyökérzetű növények jobban bírták a szárazságot. A szakember szerint 2012 jó évjáratnak tekinthető. Amely szőlők nem szenvedtek elemi károkat és a vízgazdálkodásuk is megfelelő volt, kiváló minőségű termést tudtak produkálni, de ehhez a szüret időpontját is jól meg kellett választani. Elsősorban a vörösboroknál lehet kiemelkedő minőségre számítani, például - mint fogalmazott - a tavalyi esztendő a Kékfrankosok óriási évé lehetett. A fehérborok között is lesznek kiválóak, de a legtöbb esetben nem érik el a vörösborok minőségét. Jók ugyan, de valami plusz hiányzik belőlük az aranyérmes minőséghez. A tavalyi szárazság megviselte az ültetvényeket, kimerültek a tőkék Ami pedig a mennyiséget illeti: ahol nem volt fagy, ott hozzávetőleg 30 százalékkal kevesebb volt a termés. Amely szőlőket viszont a téli és a tavaszi fagy is sújtotta, nemigen volt mit szüretelni. Hogy milyen lesz a 2013- as évjárat, természetesen még nem tudható. Dr. Kozma Pál emlékeztetett rá: katasztrofális fagy egyelőre nem volt, a tavalyi szárazság viszont nagyon megviselte az ültetvényeket, kimerültek a tőkék. Emiatt kiegyensúlyozott, további csapadékot hozó tavasz lenne a kedvező. Egyébként pedig - mindig reménykedni kell. Biztatóak a 2012-es kertbarátköri Kékfrankosok is A feltörekvő paksi borászatban is megemlékeztek a szekszárdi kertbarátkor harmincöt évvel ezelőtti megalakulása óta megrendezi a Vince-napi újbor ünnepet, az esemény immár harmadik éve a „területen”, azaz a pincéknél zajlik. Ferenc Vilmos bízik benne, hogy ez a „pincejárás" előbb-utóbb vonzó turisztikai programmá is kinőheti magát. Mindegyik borünnephez egy-egy fontos szekszárdi fajta kóstolását kötik, Vince-napon a kertbarátok előző évi Kékfrankosai mutatkozhatnak be. Az idei kóstolóra a Ribling pincében került sor, ahol dr. Kozma Pál mondott véleményt a szekszárdi kistermelők 2012-es nedűiről. Szinte kivétel nélkül biztatónak értékelte az újborokat, és nem egy olyan is akadt, amelyről elragadtatással beszólta szakember. csősz István római katolikus plébános közreműködésével emlékeztek Szent Vincére és a nevéhez fűződő terményjóslásokra a paksi Fabro Pince pénteki estjén. Azt, hogy milyen lesz az idei termés, természetesen a tulajdonos, Kovács Sándor sem tudja, azt viszont igen, hogy mennek tovább a jól bevált úton, amelyet számos szép eredmény szegélyez. Cél, hogy a paksi és ezen belül a Fabro borokat a lehető legtöbb helyen megismerjék és fogyasszák. Az elmúlt évben nagy volt a szárazság, előre látható volt, hogy kevesebb lesz a termés, a szüret időpontjának körültekintő megválasztásával viszont sikerült megfelelő minőséget elérni, amit az elmúlt hetek, hónapok borversenyein elért sikerek is igazolnak. mV.T. HÍRSÁV Önálló vezetőt neveztek ki az óvoda élére SIMONTORNYA Az önkormányzat működtetésébe került a városi óvoda, aminek következtében önálló vezetőt kell kinevezni az intézmény élére. Az önkormányzat Csóka Anita vezető óvónőt bízta meg hat hónapra a feladat ellátására. A tanév végén pályázatot írnak ki az óvodavezetői megbízatásra. ■ V. M. A hétfői, szekszárdi véradás a biztos tolna megye Előfordulhat, hogy az időjárás miatt elmarad néhány vidéki véradás, így aki teheti, hétfőn a szekszárdi véradóállomásra látogasson el. A tervek szerint a héten lesz még véradás a ko- csolai vendégházban is hétfőn 13 és 16, kedden a kisdo- rogi művelődési házban 14 és 16.30, valamint a dombóvári véradóban 8 és 14, szerdán a szekszárdi BHG-nál 12.30 és 15, csütörtökön a pincehelyi gyermekorvosi rendelőben 10 és 14, a dombóvári véradóban 8 és 14, pénteken pedig a szekszárdi véradóban 8 és 14 óra között. ■ M. Á. Felelevenítettek egy szép népszokást tevel Egy régi bukovinai népszokást: a radinát - újszülött néző vendégség, amelyen a barátok és a komák bőséges étellel és itallal lepték meg a gyermekágyas asszonyt és családját - elevenítették fel a hétvégén a Teveli Székelykor Tagjai. A művelődési házban tartott jó hangulatú estre három kisbabás családot hívtak meg. A gyermekeket: Győrfi Lucát, Jakab Lillát és Schweitzer Lucát a székelykor tagjaivá fogadták. ■ V. B. A kör tagjai lettek a gyerekek Ha hagyjuk magunkat megosztani, az mindenkinek kultúra A szerző halála után nagy a csend, de néhány év múlva az igazi alkotó úgymond visszatér szekszárd A kultúrát nem tudják lenyomni - nyilatkozta lapunknak Szkárosi Endre. A tavalyi Mészöly Miklós-díjas költő, irodalomtörténész, performer, az ELTE olasz tanszékének docense az idei szekszárdi emléknap egyik előadója volt.- Kijelenthető-e, hogy a szakma immár az őt megillető helyen kezeli Mészöly Miklóst?- Ez már tény, sőt a szakma igyekszik kiaknázni a Mé- szöly-életműben rejlő további lehetőségeket. Természetesen a művésztársadalom is találhat benne inspirációkat.- A szélesebb olvasóközönség hogy viszonyul Mészölyhöz?- Most általában nagy probléma van a könyvolvasással. Elsősorban a nagyon jó marketinggel rendelkező írók tudnak jelen lenni a piacon. Persze azért sok minden megjelenik. Az egy kérdés, hogy a mészölyi életmű milyen hatást tesz a mai fiatalokra, középkorúakra, mennyire nyúlnak vissza hozzá. Megfigyelhető, hogy a szerzők halála után 10- 15 évig „nagy a csend”, de utána az igazi alkotó „visszatér”. Ez hamarosan megtörténhet Mészöly esetében is, ebben nagy segítséget jelent a Mészöly-kultusz, benne Szekszárd szerepével.- Mennyire érzékelhető az irodalmi életben a kultúrharc? Szkárosi Endre az idei szekszárdi Mészöly-emléknapon előadóként- Inkább az általános kulturális életre mondanám azt, hogy erőltetik a kultúrharcot. Nem is a feltételezett felek, hanem a felettük állók. Nagyon jól jön a kultúrpolitikának, ha meg tudja osztani a kultúrát. És vannak, akik szívesen hagyják magukat megosztani, szívesen kapnak több pénzt és hatalmat. De a kultúrát nem tudják lenyomni, az élni fog. Kultúrát nem tudnak rendeleti úton megjeleníteni. Sok múlik azon, hogy mennyire tudnak összefogni az érintett felek. Nem muszáj szeretniük egymást, de a minimális együttműködésre, kapcsolatra szükség van, az valamennyi fél érdekét szolgálja. Ám ha hagyjuk marossz gunkat megosztani, az mindenkinek rossz. Annak is, aki több hatalmat, több pénzt kap.- Milyen most az Ön alkotói közérzete?- Az enyém elég jó, mert rengeteg dolgot csinálok. Egyrészt egyetemen tanítok, ami nagyon jó háttér, fiatalon tartja az embert. Mint író, költő szintén sokat dolgozom. Decemberben a XX. század második felének olasz költészetét reprezentáló antológiánk jelent meg, amit egy régi tanárommal, Sallay Gézával szerkesztettünk. Februárban pedig a performance költészetemről jelenik meg egy könyvem. ■ Steinbach Zs. 4 t é t
