Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-04 / 3. szám

4 BONYHÁDI JÁRÁS 2013. JANUÁR 4., PÉNTEK HÍRSÁV A fiatalok és az idősek is kaptak ajándékot izmény Egy szép műsorral és ajándékcsomaggal kedveske­dett a település 70 éven felü­li lakóinak az önkormányzat a közelmúltban. A program sikeréhez a helyi óvodás és iskolás gyerekek, valamint a györei fiatalok és a Ritmus Anyuk tánccsoport járult hozzá produkciójával. Az iz- ményi óvoda szülői munka- közösségének jóvoltából teát és kalácsot is kaptak a ven­dégek. ■ V. B. Remekül sikerült a jubileumi műsor kakasd Fennállása 40 éves jubileumát ünnepelte 2012- ben a kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat. Az évfordulóra nagyszabású gá­laműsorral készültek, amely a napokban zajlott a Faluház­ban. A rendezvényen a tár­sulat egykori és jelenlegi tán­cosai mellett a közelmúltban Vass Lajos Nagydíjjal kitünte­tett Csillagösvény Népdalkor, illetve a Német Nemzetiségi Kórus is színpadra lépett. A kiváló hangulatban telt es­tét a Csurgó zenekar jóvoltá­ból táncház zárta. ■ V. B. Összefogva segítettek a kisvejkei embereknek KisvEJKE Az önkormányzat ajándékkal kedveskedett a településen élő gyermekek­nek és az időseknek, lehető­ségeihez mérten. A 14 éve­sek és az annál fiatalabbak 3000 forint értékű ajándék- csomagot kaptak az ünne­pek tájékán, míg a szépkorú- ak ugyanennyi pénzbeli tá­mogatáshoz jutottak. Höfler József polgármester kiemel­te, a helyi emberek segíté­sét célzó kezdeményezésük­höz a német-, valamint a ro­ma nemzetiségi önkormány­zat is csatlakozott. ■ V. B. Höfler József polgármester Igent mondott az új feladatra FiLcziNGER ágnes Nehezen hozta meg döntését, de nem szakad el Váraljától December 31-ével lemon­dott tisztségéről Filczinger Ágnes, Váralja polgármes­tere. A község vezetőjeként eltöltött tíz évéről és az új fel­adatairól is beszélt, amikor válaszolt kérdéseinkre. Vízin Balázs- Miért döntött úgy, hogy a cik­lus felénél lemond a polgármes­terségről?- Egy bizonyos idő eltelté­vel mindenkinek kell a meg­újulás. Tíz évet dolgozhattam Váralja vezetőjeként, ami nagy megtiszteltetés volt számomra, örömmel tettem. Ugyanakkor már éreztem magamon a kime­rültséget, és azt, hogy az ötlete­im kezdenek elfogyni, egyrészt ezért döntöttem amellett, hogy 2012. december 31-ével lemon­dok a polgármesteri tisztség­ről. Másrészt azért, mert kap­tam egy olyan felkérést, amely szakmailag új kihívást jelent, és magával hozza azt a vál­tozást is, amelyre vágytam. A bonyhádi Közös Önkormány­zati Hivatal osztályvezetője let­tem, emellett pedig három te­lepülésen: Bonyhádvarasdon, Izményben és Kisvejkén jegy­zői feladatokat is ellátok. Úgy érzem, hogy ez legalább olyan fontos és felelősségteljes meg­bízatás számomra, mint Váral­ja irányítása volt, amelyről ne­héz szívvel mondtam le.- Többször hangot adott annak és tettekkel is bizonyította, hogy egy település vezetése 24 órás feladat.- Ha az ember nem érzi tel­jes egészében magáénak azt, amit csinál, akkor hosszú tá­von nem lehet eredményeket elérni. Szerintem a polgármes­terségre ez különösen igaz, fő­leg egy kistelepülésen. Magá­tól értetődő, hogy gyakran este, hétvégente, vagy éppen ünnep­napokon is a faluért dolgozunk, hiszen egy adott feladat megol­dása, vagy éppen egy lehetőség kiaknázása sokszor ezt kívánja meg, de emiatt nem szabad kü­lön elismerés után sopánkodni. Esetemben közrejátszott az a lo­kálpatriotizmus is, amely gyer­mekkorom óta folyamatosan erősödött bennem. Váralján ne­velkedtem, a mai napig ott élek a te Filczinger Ágnes úgy véli, hogy egy bizonyos idő elteltével mindenkinek szüksége van a megújulásra a családommal, és az eddigi munkahelyeim is a községhez kötődnek. Ha magunkénak ér­zünk valamit, arra vigyázunk, és igyekszünk mindent meg­tenni érte.- Váralja élén elérte céljait?- Sajnos csak ritkán adatik meg egy önkormányzatnál - bár szerintem ez az élet más terüle­tére is igaz -, hogy a célok és a lehetőségek összhangban van­nak egymással. Inkább az a jel­lemző, hogy meg kell találni a metszéspontokat, hol kisebb, hol nagyobb erőfeszítések árán. Ne­kem ebben nagy segítséget nyúj­tottak a hivatalnál dolgozó kollé­gáim, akikre mindig számíthat­tam, az eredményeket közös si­kernek könyveltem el. Egy mun­kára sosem lehet azt mondani, hogy az kifogástalan, mert bi­zonyára jobban is el lehetett vol­na végezni, igaz, a túlzott pesz- szimizmus sem célravezető. Összességében úgy gondolom, hogy jól sáfárkodtunk az adott­ságainkkal, a falu erejéhez mér­ten igyekeztünk minden adódó lehetőséget kihasználni. Viszont az nagy szívfájdalmam, hogy a parkerdei tavak kikotrása, rend­betétele nem valósult meg ez idá­ig. Jóllehet, ez tőlünk független okok miatt történt így, hiszen a szándék meg volt a mindenkori képviselő-testület részéről, csak az anyagiak hiányoztak: több pályázatot is benyújtottunk, de mindegyiket elutasították a dön­téshozók. Viszont annak örülök, hogy a legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésen már arról határoz­tunk, hogy idén tavasszal min­denképpen elvégezteti az önkor- • mányzat ezt a munkát, ha kell, akkor önerőből.- A „Péró-program” megvalósítá­sában Is eltökélt volt, pedig több kritikát is kapott. Miért tartott ki emellett?- Mert tudtam, hogy jó célt szolgál. Egy pályázatnak kö­szönhetően segítő kezet nyújt­hattunk a kitöréshez azoknak a hátrányos helyzetű, kisgye­rekes roma családoknak, akik a falu azon szegletében laktak, amely nagyon elmaradott volt. A legfontosabb szempontnak azt tartottuk, hogy a fiatalok jobb körülmények között nevel­kedjenek fel, mint a szüleik, és egy sokkal jobb életmintával ta­lálkozzanak. Ennek érdekében azt a nyolc családot, akik csat­lakoztak a kezdeményezéshez, a község más pontjaira, illetve a szomszédos településekre köl­töztettük, a programon elnyert pénzből házat vásároltunk ne­kik 2009-ben. Természetesen voltak, akik ezt nem nézték jó szemmel, minden oldalról kap­tunk támadást, de a tényt, hogy másokon segíthetünk mindvé­gig sokkal fontosabbnak tartot­tam. Névjegy FILCZINGER ÁGNES 1967. au­gusztus 26-án született Bonyhá- don. A Vörösmarty Mihály Álta­lános Iskola elvégzése után a Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett. A szekszárdi Taní­tóképző Főiskolán és a buda­pesti Államigazgatási Főiskolán szerzett képesítést. Váralján kezdett dolgozni tanítóként, 1995-ben került az önkormány­zathoz igazgatási előadóként. 2002 és 2012 között volt a tele­püléspolgármestere. 2013. ja­nuár 1-től a bonyhádi Közös Ön- kormányzati Fíivatal titkársági osztályvezetője. Egy gyermeke van. Szabadidejében szívesen kirándul, olvas, énekel és nép­táncol.- Egy másik, gasztronómiai prog­ramjukkal is bekerültek a köztu­datba...- Büszke vagyok arra, hogy a gyönyörű váraljai hagyomá­nyok minél szélesebb körben történő bemutatását célzó Kug­lóffesztivál népszerűvé vált az elmúlt években, nem csak a térségből, hanem az ország számos pontjáról érkeznek hozzánk vendégek ilyenkor. A gasztronómia és a turizmus egy olyan út, amelyről nem szabad letérnie a településnek. A faluban élő emberek tiszte­lik hagyományaikat, és örömü­ket lelik abban, ha átadhatják tapasztalataikat a vendégek­nek, akik előszeretettel töltik napjaikat a kiváló természe­ti értékekkel rendelkező köz­ségben.- Lehet egyik napról a másikra váltani?- Annak ellenére, hogy a két munkakör nagyon közel áll egymáshoz, komoly utánajá­rást és felkészülést igényel ré­szemről az átállás. De a szere­tet, a pozitív visszajelzés, ame­lyet a váraljai emberektől kap­tam, erőt ad az új kihívások le­küzdéséhez. Nagyon megha­tó volt számomra, hogy sokan sajnálattal fogadták a lemondá­somat - ám bizonyára voltak, akik örültek ennek. Nem sza­kadok el végleg a községtől, le­hetőségeimhez mérten ezentúl is azon leszek, hogy segítsem a falut. Előzetes letartóztatásban van a bonyhádi fegyveres betörő megállapítás Jogszerűen és szakszerűen használta fegyverét a figyelmeztető lövéseket leadó rendőr őrmester rpoucíl Dr. Marcsek Sándor bonyhádi rendőrkapitány és Fehérvári Péter őrmester bonyhád, szekszárd Sajtótá­jékoztatón ismertette dr. Mar­csek Sándor bonyhádi rendőr- kapitány egy azóta már előze­tes letartóztatásban lévő soro­zatbetörő elfogásának a körül­ményeit. Az ügy érdekessége, hogy a 49 éves férfinél tűzkész állapotban lévő fegyver volt, amikor december 23-ára vir­radóra éjjel egy óra körül elfog­ták. Hogy ez gáz-riasztópisztoly volt-e, vagy lőfegyver, annak el­döntése szakértői feladat. A betörés-sorozat szeptem­berben kezdődött, Bonyhád-Ma- joson és Bonyhádon 2-2, Nagy- mányokon és Bonyhádvarasdon egy-egy boltba törtek be. Az el­lopott érték 400 ezer forinttól 1,4 millióig terjedt. A rendőrök fo­lyamatosan ellenőrizték az üz­leteket, bűnügyi és közrendvé­delmi ellenőrzéseket szerveztek. December 23-án éjjel két nyomo­zó zajt hallott a bonyhádi Rákó­czi utcai élelmiszerbolt udvará­ból. A zsákokkal a vállán, jobb kezében pedig fegyvernek látszó tárggyal menekülő férfit Fehér­vári Péter őrmester az udvarról kiérve a szántófóldön utolérte. A menekülő a felszólításra nem dobta el a fegyvert, a zsákoktól azonban futás közben megsza­badult. A rendőr először a levegő­be adott le figyelmeztető lövést. A férfi megállt, megfordult, de to­vábbra sem dobta el a fegyvert, és igyekezett sötét területen el­rejtőzni. Újból futni kezdett, mi­re a rendőr ismét figyelmeztető lövést adott le: a férfitól öt méter­re a földbe lőtt. A menekülő ez­után is csak többszöri felszólítás­ra dobta el a pisztolyt, majd vé­gül a másik nyomozó hívására a helyszínre érkező járőrök bilin­cselték meg. A házkutatások és tanúkihallgatások alátámaszt­ják, hogy ő követhette el mind a hat betörést. Azt még vizsgálják, hogy volt-e társa. Az őrmester intézkedését a kivizsgálást követően a rendőr- kapitány jogszerűnek és szak­szerűnek minősítette, amely személyi sérülés és anyagi kár nélkül vezetett a gyanúsított el­fogásához. Április elsején lesz három éve, hogy Fehérvári Péter a Bonyhádi Rendőrkapitánysá­gon szolgál. Ez volt az első fegy­verhasználata. Kérdésünkre el­mondta, már nyolcadikos kora óta rendőrnek készült, s a jövő­jét sem képzeli el máshol. A bűn­ügyi pályán szeretne előre jut­ni. Arra a kérdésre, hogy akció közben mire gondolt, azt mond­ta, csak arra, hogy el kell fogni a betörőt, más lehetőség nincsen, és a fegyver használata csak en­nek az elősegítését szolgálta. Le­szögezte, hogy a férfi arra nem is adott okot, hogy esetleg cél­zott lövést adjon le rá. A fegy­vernek látszó tárgyat úgy tar­totta a kezében, hogy az mind­végig a lába mellett volt. A ke­zét csak neki háttal, akkor emel­te fel, amikor éppen menekült. Egyszer fordult szembe a rend­őrrel, de a fegyvert akkor sem emelte fel. ■ Ihárosi 1. * 4 < A A 4

Next

/
Thumbnails
Contents