Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-19 / 16. szám

2013. JANUÁR 19., SZOMBAT sMBjssaasiMi KÖRKÉP riWMIBMMnMMIIlWmflIMIHmílillllllllM^^ 5 ■■MHHMM8NUHMI munka Nyelvtudásra és családi támogatásra is szükség van Budapesten is bemutatkoztak a bonyhádiak bonyhád Legutóbb a Magyar- országi Németek Országos Önkormányzata által rendezett budapesti gálán lépett szín­padra a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ve­gyeskara. Nagy sikert arattak a Kongresszusi Központban Stargl Szilvia tanítványai, az eseményre azok a zenekarok, énekkarok és tánccsoportok kaptak meghívást, akik kiemel­kedő eredményekkel rendel­keznek. A bonyhádiak tavaly áprilisban nyerték meg a Város- lödön tartott német nemzeti­ségi énekkarok és zenekarok országos minősítő versenyét. A kitüntetéses arany minősítés és a gálán való fellépés lehetősé­gén túl a 32 lányból és 10 fiúból álló csoport elhódította a kate­gória fesztiváldíját és az 50 ezer forintos különdíjat is. A tavalyi év különösen sikeres volt a kórus életében, hiszen a közép- iskolások egyik legrangosabb versenyén: a keszthelyi Újkori Helikon Ünnepségeken is arany minősítést szereztek. ■ V. B. Idén is Szóval?! tartják a lelkes diákokat tolna megye A Külügyminiszté­rium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament kezdeménye­zésére 2013-ban is útjára indul a tanév egyik legizgalmasabb tanulmányi megmérettetése: a Szóval?! Országos Vitaverseny. A több hónapon és három fordu­lón át tartó program a demokra­tikus készségek fejlesztéséhez és az európai uniós ismeretek bővítéséhez járul hozzá. A középiskolások háromfős csapatokban mérhetik össze ér­velési és cáfolási tudásukat. A tavalyi évben közel 150 diákcsa­pat jelentkezett Magyarország 100 középiskolájából, a bonyhá­di Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és a szekszárdi Garay Gimnázium növendékei a regionális döntőig jutottak. A versenynek köszönhetően ma már számos iskolában kialakult a disputa-kultúra, több intéz­mény pedig saját vita-kört is alakított. Az idei programhoz február 4-ig lehet csatlakozni, részletek a www.szoval.eu olda­lon olvashatók. ■ B. V. Tolnaiak külföldön soroza­tunkban a szálkai Gutái Sándort mutatjuk be, aki több mint egy évtizedet dol­gozott német nyelvterületen. Venter Marianna- Hentes a szakmám, a szek­szárdi húskombinátnál dolgoz­tam. Az üzem több tulajdonos- váltás után megszűnőben volt 2000-ben, és akkor adódott a le­hetőség, hogy a Dortmund köze­lében lévő Erkenschwick nevű település sertésvágóhídján dol­gozzam - kezdi Gutái Sándor. Mint mondja, több volt hús- kombinátos is dolgozott oda­kint, mégpedig az akkori ma­gyar keresetek mintegy tízsze­reséért. Sándor kisebb megsza­kításokkal végigdolgozta ott a 2000-es és 2001-es esztendőt. Mint mondja, az itthoni mun­kához képest leginkább a né­met munkatempóban mutatko­zott eltérés. Egy műszak alatt az itthoni mennyiség több mint kétszeresét kellett elvégezniük. Németország után Ausztriá­ban vállalt munkát, hogy köze­lebb legyen az otthonához. Ak­koriban, mivel Magyarország még nem volt EU-tagállam, sokkal nehezebb volt külföldön dolgozni. Három hónapig haza sem lehetett jönni, és bizony nem volt könnyű itthon hagy­ni az óvodás és az alig féléves gyermekét. Ám a felesége és a családja felvállalta az áldo­zatot, mert a kinti munka ré­vén sikerült lakáshoz jutniuk, visszafizetni a banki kölcsönt, egyenesbe hozni az életüket. Az ausztriai munka 2003 őszé­ig tartott. Ekkor hazatért, mert a családnak szüksége volt rá. Az édesanyja megbetegedett, és ők vállalták fel az ápolását, gondo­zását. 2006-ban ismét beindult a külföldi munka, Kölnben vál­szerencsére a német nyelv­vel nem volt gondja Gutái Sán­dornak. Szálkán tanulta az iskolában, és a szókincs meg­elevenedett, amikor szüksége volt rá. ausztriai munkája során tan­folyamon sajátította el az oszt­rák-németet, amely bizony kü­lönbözik a Németországban beszélt nyelvtől. Például szak­mán belül is más a szókincs, azzal pedig nagyon tisztában kellett lenni. Odakint nemcsak a nyelvet kellett megtanulni­lalt állást. A gépsonka gyártó­soron dolgoztak, amely nagy odafigyelést kívánó, precíz munka. Köln után a már ismert Erkenschwick közvetkezett is­mét, ahol ő lett a magyar mun­kavállalókat segítő ügyintéző, majd később csoportvezető és főnökhelyettes, akinek hetven em­bert kellett mindig pontosan úgy be­osztani, hogy sem szabadságolás, sem betegség ne okozzon fenn­akadást a szalagon.- Sajnos egyre kevesebb a képzett szakember, a többség betanított munkásként dolgo­uk, hanem helytállni a saját dolgaik intézésében, legyen szó akár hivatalról, akár orvo­si rendelőről, vagy bármi más­ról. Elengedhetetlen a nyelv­tudás, anélkül nagyon nehéz boldogulni. nem árt tudni, hogy ha vala­kit alkalmaznak, általában hat hónap a próbaidő, ezért aki a családját is szeretné ki­vinni, feltétlenül várja meg ho­gyan alakul ez a fél év, és csak utána kezdjenek csoma­golni. zik, azaz a hentes szakmának csak egy-egy munkafázisát ismeri, így nagyon nehéz volt a helyettesítést megoldani. Bi­zony nem egyszer én ugrottam be egy-egy kieső munkás he­lyére. A magyar munkaerőnek jó a hírneve, ahol már bevál­tak, nem szívesen cserélik le. Ám a román és lengyel cégek sokszor aláígérnek a magya­roknak, és így ők kapják meg a munkát. Az már más kérdés, hogy meg is tudják-e tartani - mondja Gutái Sándor. Közben pályázott más állás­ra is, és hamarosan egy német cég alkalmazta Oldenburgban szalagvezetői munkakörben, ahol komoly számítógépes programozásra is szükség volt a nagyon fejlett hentesáru gyártósoron. Ezzel az állással egy probléma volt: a város na­gyon messze van, és teljesen egyedül volt. így hát néhány hónapja felmondott, és most ha­zatért a családjához. - Munkát keresek, de most már nem aka­rok olyan messzire elmenni - mondja. - Ausztriában, vagy Svájcban szeretnék munkát vállalni. Csak azt mondhatom mindenkinek, hogy ha megvan a kellő szaktudása és nyelvtu­dása, és stabil családi háttérrel rendelkezik, menjen, és próbák jón szerencsét. Ha ismét nagy hideg lesz, mériegelnek- Ha az időjárás ismét ext­rém hideggé válik a vállalat mérlegeli - a katasztrófavé­delemmel együttműködve - a kikapcsolási intézkedések időleges, önkéntes szünetel­tetését az emberélet védelme érdekében - mondta el kérdé­sünkre Varga Ivett. Az E.ON szóvivője arra emlékeztetett, a cégcsoport legutóbb 2012 ■ év végén hozott ilyen döntést, amikor úgy határozott, hogy december 20-tól 2013. január 7-ig felfüggeszti a számla­tartozások miatti kikapcsolá­sokat mind az áram-, mind a gázszolgáltatást igénybe vevő lakossági ügyfelek esetében. Tette mindezt a nehéz gazda­sági helyzet miatt, az érintett családok helyzetének segítése céljából, társadalmi felelős­sége mentén. A moratórium leteltével, január 8-tól ismét a törvényben szabályozott módon, előzetes értesítést kö­vetően, 60 napot meghaladó tartozás esetében zajlanak a számlatartozás miatti ki­kapcsolások - fűzte hozzá a szóvivő. ■ V. B. Busszal mentek a mélybe az iskola pedagógusai dombóvár, bátaapáti A Nem­zeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) volt a dombóvári Bel­városi Általános Iskola felnőtt öko-csoportjának úti célja nemrégiben. A társaságnak a dombóvári származású Berta József, a kivitelező Mecsekére Zrt. vezető beosztású munka­társa tartott részletes, filmve­títéssel is színesített előadást a tároló megépítéséről és műkö­déséről és a létesítményben ér­vényben lévő szigorú biztonsá­gi intézkedésekről. A pedagó­gusokat bányabuszokkal vitték le az alagút legmélyébe, így a Belvárosi Iskola több száz tanu­lója után a tanári kar tagjai is „elmélyülhettek” a látnivalók­ban és a gyerekekéhez hasonló lelkesedéssel és kíváncsisággal érdeklődtek a tárolóról. Az NRHT felszín alatti létesít­ményében az erőműben kelet­kezett kis- és közepes radioak­tivitású hulladékot tartalmazó hordókat helyezik el. ■ H. E. ■ Egyre kevesebb a szakember, a többség betaní­tott munkás A megfelelő nyelvtudás elengedhetetlen Idén várhatóan véget ér az építőipar tartós mélyrepülése óvatos optimizmus Az uniós projektek jelenthetnek kiutat az ágazatban érdekelt Tolna megyei vállalkozások számára tolna megye Az építőipari ága­zat teljesítménye - a megyei székhelyű négy fősnél nagyobb építőipari vállalkozások ada­tai alapján - 2012 mindhárom negyedévében számottevően elmaradt a megelőző év azo­nos időszakétól, az év első ki­lenc hónapját tekintve pedig közel egynegyedével csökkent a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az országosnál erőteljesebb visszaesésben je­lentős szerepe volt annak, hogy Tolnában 2011-ben az építő­ipar növekedését regisztrálta a KSH. Az említett időszak folyamán produkált 12,2 milliárd forint értékű építőipari termelés kö­zel hattizede épületek, bő négy­tizede egyéb építmények kivi­telezéséből származott. Az első kilenc hónapban kötött új szer­ződések és a szeptember végi szerződésállomány volumene is számottevően - 38, illetve 25 százalékkal - maradt el az előző évitől. Szeptember végén a megfigyelt Tolna megyei szer­vezetek 3,2 milliárd forintnyi szerződésállománnyal rendel­keztek, amelynek több mint há­romnegyede egyéb építmények kivitelezését tartalmazta. A lakásépítési teljesítmény továbbra is alacsony a megyé­ben, 2012. szeptember végéig 56 új lakás épült, 27 százalék a megyeszékhelyen, 59 százalék a többi városban, a fennmaradó 14 százalékot pedig a közsé­gekben vették használatba. Az átadott otthonok héttizede saját használatra, 27 százaléka érté­kesítési céllal épült, további két lakást pedig szolgálati haszná­latba adtak. Korcsmár István, az Alisca Bau Zrt. vezérigazgatója bízik abban, hogy véget ér az építő­ipar mélyrepülése. Bár az ága­zat még mindig lefelé tendál, a tavaly szeptemberben be­indult közbeszerzései hullám már okot ad az optimizmusra. Az eddigiek alapján az idei év jobbnak ígérkezik, persze ez még sok mindentől függ. Az vi­szont bizonyos, hogy az utóbbi Korcsmár István vezérigazgató öt év távlatában most a legjob­bak a kilátások.- A tavalyi év.legnagyobb si­kerének azt tartom, hogy bár­milyen nehéz is volt, egyben tartottuk az állományt, így az alvállalkozóinkkal együtt mintegy kétszáz család meg­élhetéséről sikerült gondos­kodnunk - mondja Korcsmár István. Persze azért össze kellett húzni a képzeletbeli nadrágszí­jat, és csak egy nagyon óvatos fejlesztést lehetett felvállalni, elsősorban szerszámok, gépek beszerzését. Manapság, a válság éveiben, nem csak az építőipari cégek számára egyre nehezebb tal­pon maradni. A vállalkozások többsége a tartalékait éli fel, és ez fokozottan jellemzi, az építőipart. Magánberuházások gyakorlatilag nincsenek, a kö­zösségi beruházások tartják életben az ágazatot. Ezek zö­me pedig uniós projekt, ennek minden pozitívumával és nega­tívumával együtt. ■ Venter M. ■ Ön tervez lakásvásárlást vagy -építést idén? Szavazzon hírportálunkon ­vasárnap 16 óráig: wt-J TE0L.hu A szavazás eredményét hétfői számunkban közöljük. Gutái Sándor több mint egy évtizede dolgozik külföldön. Véleménye szerint, akinek jó szakmája van, érdemes kint szerencsét próbálnia Jó háttér nélkül lehetetlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents