Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-18 / 15. szám

2 2013. JANUÁR 18., PÉNTEK KÖRKÉP Király az olvasás! A hónap egyik legkedvesebb napja volt gyermekkorom­ban az, amelyiknek a dél­utánján könyvtárba mentem a barátnőmmel. Már alig vártam, hogy válogassak a mesekönyvek, gyerek­könyvek - később a pöttyös és csíkos könyvek - között, és előre örültem a kellemes óráknak, amelyeket olvasás­sal töltök majd. A negyven év feletti korosz­tálynak a könyvek egészen mást jelentenek, mint a mai fiataloknak. A világot a köny­veken keresztül ismertük meg. Ma már - a 24 órás tévéadás, az internet és a multiplex mozik világában - ez már csak az egyik lehe­tőségnek számít. Akkoriban viszont az olvasás volt szinte az egyetlen lehetőség, hogy más kontinensekről, más népekről, kultúrákról meg­tudjunk valamit. félreértés ne essék, nem a fejlődés ellen szólok valamifé­le hamis nosztalgia köntösébe bújtatva. A mozinak, a tévé­nek, az internetnek nagyon is megvan a létjogosultsága. Ar­ról nem is szólva, hogy olyan gyors lett az információáram­lás, amilyet egykor elképzelni sem tudtunk volna. nem a fejlődés ellen, hanem az olvasás mellett emelnék szót. Mert a könyv és olvasó­ja között különleges, egyedi, semmi mással nem helyette­síthető kapcsolat van. A könyv megdolgoztatja a fantáziát, a szereplőket, a tája­kat, a hangulatokat az olvasó­nak magának kell létrehoznia a fejében. A könyv nem köt helyhez, vihetjük magunkkal vonatra, buszra, strandra, nyaralásra. A könyv nem köt időhöz, hiszen akkor nyitjuk ki, amikor akarjuk, és a tör­ténet megvár, nem halad to­vább akkor sem, ha napokig nem érünk rá folytatni. a könyv és az olvasója ketten alkotnak egy egészet, egy sajátságos, egyedi univerzu­mot, amely semmi máshoz nem hasonlítható. Foiradalom a kardiológiában felszívódó értágító Az elsők között a pécsi klinika Közép-Európában pécs Közép-Európában a szívgyógyászatban az elsők között alkalmazták pécsi or­vosok a szervezetben lebom- ló értágító eszközt. Hajdú Zsolt Forradalmi újdonság a szív­gyógyászatban a biológiailag lebomló értágító eszköz, ame­lyet Közép-Európában az elsők között alkalmaztak a PTE szív- gyógyászati klinikáján. Mint dr. Horváth Iván egyetemi docens elmondta, a katéterrel kitágított, koszorúeret nyitva tartó, eddig is alkalmazott fémhálóból ké­szült hengernek - stentnek - ez a legújabb változata, amely tej- sav-polimerekből készül, és az érből évek alatt fokozatosan fel­szívódik. A pécsi klinikán két műtétet végzett eddig Horváth Iván és Kónyi Attila, amelyek során fel­szívódó stentet alkalmaztak a páciensek kezelésénél. Az esz­köz költségeit a Szívkatéter Fej­lődéséért Alapítvány támogatta, a beavatkozást pedig az egész­ségbiztosító fizette. A legújabb értágító eszköz egymillió forint, alkalmazását egyelőre nem tá­mogatja az egészségbiztosító. Ma az egész világon a koszo­rúér-betegség a leggyakoribb halálok, ennek kezelése, ellá­tása az utolsó évtizedekben rendkívüli módon fejlődött. A súlyos koszorúér-szűkületre utaló tünetek esetén szívkatéte­res vizsgálatot végeznek, amely kimutatja a szűkült érszakaszo­kat. Ezeket a bevezetett katéter végén lévő ballonnal kitágítják, és a visszaszűkülés megakadá­lyozására fémhálóból font hen­gert helyeznek be.- A beavatkozás célja, hogy ne omoljon össze az ér, illetve ne alakuljon ki fokozott seb­gyógyulás, amely esetleg ismét leszűkítheti az eret. A hálóra, mint kitámasztó eszközre, egy hónapig van szükség, azonban ennyi idő alatt úgy beépül az érfalba, hogy azt onnan már nem lehet kihúzni. Éppen ezért jelent óriási előrelépést az új stent, mert az alkalmazott po­limer természetes módon le- bomlik, a normál anyagcserén belül felszívódik, így kisebb a szövődmények kialakulásának lehetősége. A pécsi szívklinika mindig is az élvonalba tartozott, a Dél-Dunántúl sok betegét kezelték már ott A sebészeknek is jobb dr. szabados Sándor, a regio­nális feladatokat is ellátó szív- gyógyászati kliniká vezetője is jelentős előrelépésnek tartja a felszívódó ért’ágíto eszközt, amely két év elteltével szinte kimutathatatlan a szervezet­ben. A véráramlás zavartalan marad, az erek tágulékonysá- ga helyreáll, nincs véralvadás, és nem fejlődnek ki zsírpárnák sem az érfalon, illetve az ese­tek egy részében a gyógyszeres kezelés is elhagyható. ennek pedig akkor van óriási jelentősége, ha az adott beteg­nél évekkel később mégis szív­műtétre kerül sor, mert az érin­tett érszakaszt gyakorlatilag ugyanúgy kezelhetik, mintha nem történt volna korábban beavatkozás. ezzel szemben a bennmaradó fémháló bizony nagymértékben megnehezíti a szívsebészek munkáját, illetve bizonyos mér­tékig a lehetőségeket is behatá­rolja. Ma még a fémháló vezet az elmúlt évtizedek során je­lentős fejlődésen mentek át az értqgjtók, elsőként alkalmaz­ták a felfújható ballont, illetve az ér megtámasztására a fém­hálót, ez ma a legolcsóbb és legtöbbet használt eszköz, ára 50-60 ezer forint. Alig tíz évvel ezelőtt jelentek meg a gyógy­szerbevonatú stentek, amelyek jelentősen csökkentik a szövőd­mények kialakulásának lehető­ségét, ezek ára 170-250 ezer forint, ezeket egy meghatáro­zott keretösszegig támogatja az egészségbiztosító. Ezeknek az ára a megjelenést követően szintén elérte az egymillió fo­rintot, azonban minél jobban elterjedt, és egyre nagyobb számban alkalmazták a klini­kákon, úgy folyamatosan csök­kent. a felszívódó stentek esetében is ez várható, minél többet használnak fel a kórházak, an­nál inkább csökken majd az áruk. Első lépések a szív- és érrendszeri betegsé­geken belül is a koszorúér-be­tegség tölti be a vezető szere­pet. A pécsi klinikán éygrift 1600 értágításos beavatkozást végeznek el, általában a csuk­lón ejtett néhány milliméteres tűszúráson keresztül, ezek kö­zül nem egy esetben több sten­tet is alkalmaznak, hogy meg­akadályozzák a betegeknél a komolyabb problémát. dr. Horváth iván elmondta, ma is a fémhálót alkalmazzák a beavatkozások kétharmadá­ban, mert ezeket minden eset­ben támogatja az egészségbiz­tosító. A gyógyszeres bevonatú stentek esetfinanszírozott ala­pon működnek, a klinika éves szinten kétszázmillió forintos keretből gazdálkodhat. a felszívódó stentek OEP-fi- nanszírozásával kapcsolatban már megtörténtek az első lépé­sek, azonban tudni kell, hogy ez a folyamat éveket is igénybe vehet. Az olvasást népszerűsíti a bibliotéka programja bonyhád - Az olvasás fej­leszti a diákok helyesírását, nyelvi'készségét, logikáját, szépérzékét, bővíti a szókin­csüket, növeli a szövegértést és a tájékozottságot, szélesíti a látókörüket, valamint a gondol kodásukat és a fantáziájukra is jó hatással van - sorolta Schnell-Nagy Erika. A bonyhá­di bibliotéka gyermekkönyvtá­rosa rávilágított, sajnos egyre kevesebb fiatalt foglalkoztat mindez, ezért 2007-ben célul tűzték ki, hogy életre hívnak egy olyan programsorozatot, amely játékos, könnyed formá­ban az olvasás népszerűsítését szolgálja. Örömmel számolt be arról, hogy minden évben új nevezők is csatlakoztak a Ma­gyar Kultúra Napján induló és december 20-án záruló kezde­ményezésükhöz. A 2012-es „Olvasókirály” sorozatra - amelynek tegnap volt az eredményhirdetése - 4 alsós és 16 felső tagozatos tanuló nevezett be. A gyere­kek a versenyre elkülönített könyvek közül választhatnak a bibliotéka polcairól, s miu­tán elolvasták ezeket, számot adnak tartalmukból az intéz­mény munkatársainak: kérdé­sek alapján, vagy kiemelnek a könyvből egy történetet, és azt kell elmeséljék. Ha jól felelt, akkor egy koronával és név­vel ellátott kártyára felírják a könyv címét. Minden év janu­árjában összesítik ezeket,) így alakul ki a sorrend. ■ Vízin B. Nyolcvanöt könyvet olvasott el a győztes az alsósok mezőnyében Lő- rincz Barnabás, a BONI Széche­nyi István Általános Iskola nö­vendéke lett az olvasókirály, 53 kötetet forgatott, őt 44-gyel a nagymányoki II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola tanulója: Sziebert Réka, 27-tel pedig a BONI Vörösmarty Mihály Álta­lános Iskolából érkezett Brau­ner Petra követte a dobogón. a felsősöknél a Széchenyisek remekeltek. Pap Edina 85 könyv elolvasásával nyerte mega ver­senyt, 2. WeiblEdit Vivien 60, míg juhász Márk 53 kötet forga­tásával a 3. helyet szerezte meg. Kókadozó iskolások - fontos, hogy a gyerek eleget aludjon bagolygyerekek Magatartásproblémát is okozhat a kialvatlanság - volt, akinek óra közben zuhant a feje a padra A pedagógusok jól tudják, me­lyik tanítványuk aludt eleget, illetve melyik nézte késő éjsza­kába nyúlóan a tévét, vagy me­redt a számítógép monitorjára. A későn fekvők délelőtt kóka- doznak a fáradtságtól. Lankad a figyelmük, rosszabbul telje­sítenek. Ezért is volna fontos, hogy a szülők időben ágyba pa­rancsolják gyermeküket. Egy angliai iskolában aludni tanítják a gyerekeket, persze, ott sem vetett ággyal várják a nebulókat. A pedagógusoknak elegük lett az ásítozó alsó ta­gozatosokból, így utánajártak, mi a bajok forrása. Kiderült, hogy a gyerekek nem alszanak eleget. Ezért pszichológusokat kértek fel, hogy dolgozzanak ki egy olyan programot, amellyel a szülőket segítik az altatásá­ban. Az eredmény a tanárokat is meglepte: a szülők özön­löttek az oktatásra. Sokan el­mondták, nagy kő esett le a szí­vükről, hogy nem csak az ő cse­metéik problémája a bagolylét. Míg a szülőket jó tanácsokkal látták el a szakemberek, addig a gyerekeket matricákkal jutal­mazták, ha este időben aludni tértek. Kialvatlan gyerekek ná­lunk is nagy számban vannak.- A fiam harmadikos. Egyéb­ként jó gyerek, de egyszerűen nem hajlandó elaludni. Kilencre már megvacsorázik, a fürdéssel is kész van. Utána villanyoltás. A kialvatlan gyerek feszültebb, a tanulásban sem úgy teljesít Sokszor rajtakaptam, hogy ti­tokban játszik a laptopon. Azt esténként elkoboztuk. Akkor a mobilján kezdett játszani. Azt is elvettük. Még az olvasásra is rá­fanyalodott a paplan alatt. Most, amikor bemegyünk ellenőriz­ni, úgy csinál, mint aki mélyen alszik, de látszik a szeme moz­gásán, hogy nagyon is ébren van - mesélte egy anyuka. Gyurikné Vass Angéla, egy általános iskolai tanítónő is sok álmos gyerekkel találko­zott már az iskolában. - Talán tizenöt éve még olyan is elő­fordult, hogy rajzórán kiesett a gyerek kezéből a ceruza, való­sággal rázuhant a feje a padra és álomba szenderült. De a kö­zelmúltból is van extrém pél­dám. Egy keveset alvó alsóstól mi, pedagógusok vettük el az energiaitalt. Azzal próbálta éb­ren tartani magát. A kialvat­lanság nemcsak a kókadozás- ban jelenik meg, hanem rom­lik a gyermek tanulmánya, de magatartás-problémákat is okozhat. Ezért is hívjuk fel a szülők figyelmét szülői érte­kezleteken az időben történő lefekvés fontosságára. Egyéb­ként azoknál a gyerekeknél, ahol észleltük a problémát és beszéltünk a szülőkkel, ott többnyire változott a helyzet, azóta időben ágyba küldik a gyereküket - mondta Gyurik­né Vass Angéla. ■ * l I

Next

/
Thumbnails
Contents