Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-12 / 10. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JANUÁR 13., VASÁRNAP műkincsrablás Síkos terep a hazai műkereskedés. Ha a rabló később tudja meg, milyen értéket vitt magával, megijed és szabadulna a kincsétől. Tavaly Csontváryt, Szinyeit és Mednyánszkyt is loptak. Nem segít az egymillió dolláros vérdíj sem. 13 éve keresik a legnagyobb műkincsrablás elkövetőit. MEGRENDELŐNEK LOPJAK A KÉPEKET Matisse festményét negyed százada lopták el Stockholmban. Az egymillió dolláros képet egy óvatos kereskedő miatt kaphatta vissza a múzeum. Londonban került elő a napokban Henri Matisse francia impresszionista festő egymillió dollárt érő olajképe, amelyet 25 éve loptak el a svéd fővárosban. A lopott műkincsek többsége azonban magángyűjtőkhöz kerül, Ács György A Kert című festmény 1987. május 11-én kora hajnalban, egy vakmerő betörés során tűnt el a stockholmi Modern Művészeti Múzeumból. A korabeli hírek szerint a betörők csillagászati összegért próbálták visszavásároltatni a képet a múzeummal, amely azonban elutasította a bűnözők zsarolását. A festménynek ezután nyoma veszett. A negyedszázada ellopott kép Nagy-Britanniában bukkant fel karácsony előtt, amikor egy lengyel gyűjtő eladásra ajánlotta azt egy essexi műkereskedőnek. A kereskedő óvatosságból utánanézett az Elveszett Műkincsek Regiszterében (ALR), s amikor kiderült, hogy lopott festményről van szó, azonnal értesítette a hatóságokat. Egy, a neve elhallgatását kérő. hazai művészettörténész szerint a legtöbb lopott műkincsről nincs nyilvántartás, holott a kereskedés nagy részét ezek teszik ki. A műtárgyak adásvétele sem mindig nyilvános, legális, márcsak az adózás elkerülése miatt sem. Amikor múzeumból lopnak képet, akkor az mindig megrendelésre történik. Ha viszont magángyűjtőtől lopnak, akkor sokszor csak véletlen a zsákmány, hiszen többnyire pénzért, ékszerért mennek. Ha ilyenkor elvisznek egy festményt és kiderül, hogy értékes darabról van szó, akkor megijednek és többnyire le is buknak, mint legutóbb a Csontváry- képpel. Egy lopott kép értékét nehéz megállapítani, hisz még az árveréseken is sok tényező befolyásolja az árat. Nehéz nyomon követni, hogy egy-egy műtárgy milyen utat járt be míg az utolsó tulajdonosához került. Magam is találkoztam olyan kiállított lopott képpel, amit vissza kellett adni a múzeumnak - mondta a művészettörténész. Sajnos, a magyar műtárgyállományról nem készült részletes adatbázis, ami hozzáférhető lenne az interneten. Legutób négy hónapja volt jelentősebb képrablás. Akkor Picasso-, Matisse- és Monet-fest- ményeket loptak el egy rotterdami múzeumból. A rendőrök azóta sem tudják, ki, mikor és hogyan hatolt be a szigorúan őrzött múzeumba, ahol a Triton Alapítvány gyűjteményéből rendeztek kiállítást. A Triton Alapítvány avantgárd művészek képeit gyűjti. A Kunst- hal-beli kiállításon 150 művet mutattak be, köztük Cezanne, Dali és Andy Warhol munkáit. Tavaly nyáron még Picasso-, Klimt- és Hitler-képek miatt nyomoztak a magyar rendőrök. Legalább is Picasso, Klimt, Hitler, Gulácsy és Derain szignójával ellátott képeket találtak a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói egy budapesti és szegedi akció során. Az igazságügyi szakértőre várt annak eldöntése, hogy a festmények hamisítványok vagy eredetiek. Utóbbi esetben felbecsülhetetlen értékűek lettek volna a műkincsek. De nem. Mind egy szálig hamisítványok voltak. Aztán ellopták az akkor még legdrágábban vett magyar festményt, Csontváry Kosztka Tivadar Szerelmesek találkozása című képét is nyáron. A 230 millió forintos alkotást több más értékes műtárggyal együtt vitték el egy magyarországi magántulajdonostól. Csontváry ezen műve védett festmény volt, a többi viszont nem, de korábban műkereskedelemben, kiállításon szerepeltek, tehát jól dokumentáltak voltak. A többi ellopott kép között volt Szinyei Merse Pál Vadregényes táj, valamint Mednyánszky László Csavargó és Holdsütés című képei, amelyek a becslések szerint több tízmillió forintot érnek. Az évszázada rejtőzködő kép hollétéről nem tudott a Csontváry-kutatás, bár sokszor és sokan hivatkoztak rá. Egy olyan családtól került árverésre, amelynek tagjai nem vallják magukat műgyűjtőnek, de akik 60 éve őrizték a ritka kincset. A tolvajok hamar lebuktak, a képek sértetlenek maradtak. Szintén tavalyi hír, hogy visszakerült az Egyesült Államokból Camille Pissarro egy festménye, amelyet több mint harminc éve loptak el egy dél-franciaországi múzeumból. Az impresszionista művész Le Marche aux Poissons (Halpiac) című képét az Aix-les-Ba- ins-beli Faure Múzeum faláról lopta el 1981-ben egy férfi, akit az amerikai hatóságok később Emile Gueltonként azonosítottak. Sohasem vádolták meg a lopással, és négy év elteltével túl is adott a képen egy San Anto- nió-i galérián keresztül. A művet az a Sharyl Davis vette meg, aki kiállító művészként szerepelt a galériában. A vásárlás előtt kikérte egy Pissarro-szakértő tanácsát, aki hitelesnek ítélte a munkát, de nem merült fel, hogy lopott lett volna. Davis lakása falát díszítette az alkotással, de 2003-ban elhatározta, hogy megválik tőle. A New York-i Sotheby's katalógusában szereplő, és 60-80 ezer dollárra becsült festményre francia szakértők figyeltek fel. A francia hatóságok kérésére levették az aukciós listáról és vizsgálat indult eredetének kiderítésére. Az amerikai ügyészség és a bevándorlási és vámhivatal nyomozása megerősítette, hogy a festmény lopott. Csupán két évig volt a feketepiacon René Magritte hárommillió eurót érő festménye, az Olympia. Mivel az elrabolt képet nem sikerült értékesíteni, egy műértő segítségével visz- szakerült helyére, a brüsszeli Magritte-házban kialakított múzeumba. De nem minden képrablás végződik ilyen szerencsésen. A legtöbb műkincset felszívja a feketepiac. A Rotterdamban elrabolt képek ■ Pablo Picasso: Jete d’Arlequin” (1971) m Henri matisse: „La Liseuse en Blanc etjaune” (1919) ■ Claude MONET: „Waterloo Bridge, London” und „Charing Cross Bridge, London” (beide 1901) m Paul Gaugin: „Femme Devant une Fenére Ouverte, dite La Fiancée” (1888) ■ Meyer de HAAN: Selbstporträt (ca. 1889-1891) ■ Lucián freud: „Woman with Eyes Closed” (2002) Rotterdamban lopták el Claude Monet képét, a Waterloo Bridge Londont Mona Lisa sem úszta meg a kép biztosítási értéke ma meghaladja a 700 millió dollárt. De sokan a több mint egy évszázaddal ezelőtti ellopásától számolják az „ iparszerű" műkincslopás kezdetét. a párizsi rendőrség még Pablo Picassót is kihallgatta az ügyben, sőt közeli barátja, Guillaume Appollinaire nyolc napot töltött vizsgálati fogságban is. A festményt azonban nem találták, mintha a föld nyelte volna el. 1913- ban egy Geri nevű firenzei műkincskereskedő levelet kapott egy bizonyos Vincenzo Leonarditól, aki azt írta, hogy felajánlaná neki a Mona Lisát- persze némi ellenszolgáltatás fejében. A fő motivációja azonban nem a pénz, hanem a hazafiasság, hiszen méltatlannak tartja, hogy minden idők talán legnagyobb itáliai festőjének leghíresebb képét évszázadok óta egy franciaországi múzeumban őrzik. Geri elment a rossz hírű panzióban felkínált találkozóra, noha biztos volt benne, hogy szélhámossal áll szemben. Ott azonban megdöbbenve vette észre a kép hátuljában a Louvre pecsétjét és az összes egyéb azonosító jelet. Miután megbizonyosodott róla, hogy a valódi Mona Lisát találta meg, értesítette a rendőrséget, akik letarts legnagyobb képrablás egymillió dolláros díjat tűzött ki a bostoni Isabella Stewart Gardner múzeum annak a nyomravezetőnek, aki segít visz- szaszerezni a gyűjteményből elrabolt műkincseket. A Rembrandt-, Vermeer-, Manet- és De- gas-festmények, illetve rajzok, valamint egy ókori kínai bronzváza összértéke szakértők szerint több száz millió dollár lehet. Mint kiderült, e műtárgyak lopás ellen nem voltak biztosítva, így érthető, hogy visszaszerzésük érdekében a múzeum hajlandó lett volna az anyagi áldozatvállalásra. A múzeum kötelezettséget vállalt: nem fogják kérdezni a nyomravezetőtől, hogy honnan volt ilyen tájékozott. NEMZETKÖZI HAJTÓVADÁSZAT indult tizenhárom évvel ezelőtt a történelem legnagyobb képrablása ügyében, de a hatósá- 'gok eddig nem bukkantak semmiféle érdemi nyomra. Az őröket az álrendőrök könnygáz- spray-vel harcképtelenné tették, megbilincselték és szájukat betömték. A déli órákban két, a bostoni rendőrség egyenruhájába öltözött férfi hatolt be az Isabelle Stewart Gardner Múzeumba, ahonnan több száz millió dollár - egyesek szerint felbecsülhetetlen - értékű műkincset: Vermeer-, Rembrandtj* Degas-, Manet-képeket és egy kínai bronzvázát rabolt el. A100 millió forint felett értékesített magyar aukciós képek listája ■ CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR: Randevú, 230 millió forint; ■ MUNKÁCSY MIHÁLY: Poros Út /., 220 millió forint; ■ CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR: Hídon átvonuló társaság, 180 millió forint; m MUNKÁCSY MIHÁLY: AlVÓ nagyapó, 180 millió forint; m BORTNYiK SÁNDOR: Lámpagyújtó, 170 millió forint; m Munkácsy Mihály: A baba látogatói, 160 millió forint; ■ gulácsy lajos: A púpos vénkisasszony régi emlékeit..., 120 millió forint; ■ gulácsy lajos: A bolond és a katona, 110 millió forint. tóztatták Vincenzo Leonardit, azaz Vincenzo Perugiát. Utóbb kiderül, hogy Perugia egyike volt annak az öt munkásnak, akit 1911 januárjában azzal bízott meg a Louvre vezetősége, hogy - néhány képrongálásos esetet követően, a hasonló esetek megelőzésére - védőüveget vágjanak a múzeum festményei elé. A helyszíni „terepfelmérést” követően Perugia hét hónappal később munkásnak álcázva magát visszatért, és egy általános takarítás zűrzavarát kihasználva egyszerűen leakasztotta a képet a falról és azt ruhája alá rejtve simán kivitte az épületből. » t ÍT t *
