Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám
4 TOLNA JÁRÁS 2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Elbírálták az ösztöndíjpályázatot simontornya Harmincöt Bursa Hungarica pályázatot ítélt meg sikeresnek Simon- tornya önkormányzata. A városatyák döntése alapján tizennégyen havi 1500 forint, huszonegyen pedig havi 3000 forint támogatást kapnak. ■ V. M. Tovább keresik a leendő háziorvost tolna-mözs Újabb pályázatot hirdetett meg a tolnai önkormányzat a mözsi IV. számú háziorvosi körzet praxisára, mivel az immár második kiírásra sem érkezett jelentkező. A körzetnek már régóta nincs saját orvosa, az ellátást helyettesítéssel oldják meg. Az állást azzal tennék vonzóbbá, hogy a leendő doktornak szolgálati lakást biztosítanának. ■ S. K. Unokák, nagyszülők is zsírt égettek a túrán szekszárd Rendkívül jól sikerült a Zöldtárs Alapítvány által szervezett zsírégető túra, közel 70-en barangolták be a Lösz-szurdik tanösvényt. A Cserhát tetőn átvezető út 11 kilométeres volt, melyet 6 óra alatt tettek meg a résztvevők. Természetesen most sem a teljesítményen, inkább a jókedven és a ki- kapcsolódáson volt a hangsúly, A túra útvonala a löszbe vájt egykori barlangla- kásQk, hagyományos és mon dern művelésű szőlőterületek mellett vezetett, ahol csodálatos panoráma fogadta az idelátogatókat. ■ M. Á. A lelkes csapat néhány tagja Civil kézben a holtághasznosítás holtágak Halászni már nem lehet, tervezik a meder iszapmentesítését is Steinbach Zsolt Közhasznú Egyesület hasznosítja a tolnai Déli-holtágat és két kisebb holtágat. A vízterületeket immár csak a horgászok használhatják. Vannak tervek az iszapmentesítésre is. Új hasznosítója van január elsejétől a tolnai Déli-holtágnak (Bo- gyiszló felé a „hídtól”, azaz a Má- di-Kovács-zsiliptől jobb kéz felé), valamint a Felső- és Alsó-Révhó- konynak (Bogyiszló felé haladva a híd utáni területek, bal és jobbkéz felé). 2015-ig a Tolnai Dunáért Közhasznú Egyesület gyakorolhatja a halászati jogot az ösz- szesen mintegy százhúsz hektáros területen. Mint az ismert, 2001-től a tolnai Északi-holtágon a Tolnai Horgász Egyesület, míg a déli ágon a helyi halászati szövetkezet gyakorolta a halászati jogot. Kezdetben mind a horgászok, mind a halászok fizettek bérleti díjat. 2007-től viszont a pecások ingyen használhatták a vizet, a halászok - évenként az inflációval emelkedő - bérleti díjat fizettek a városnak, amelynek összege 2010-ben 610 ezer forint volt. A tízéves szerződések lejárta előtt, 2010. végén több szervezet jelentkezett a holtágak hasznosítására. Az Északi-holtág halászati jogát egyedül a tolnai horgászok kérték, az egyesület 2015. december 31-ig. .újra meg is kapta a vizet, amelyért nem kell fizetnie a szervezetnek. A déli ágat hárman is bérbe kívánták venni. A halászok mellett a Tolnai Dunáért Közhasznú Egyesület, illetve egy háromfős, nem tolnai csoport. A képviselő-testület akkor úgy döntött, hogy a déli ágat két évig, 2011-ben és 2012-ben a halászati szövetkezet használhatja, 2013-tól 2015. év végéig pedig a Dunáért egyesület. Utóbbi szervezetet tolnai, illetve a városhoz kötődő magánemberek hozták létre. Az alapító tagok Kosaras Zoltán, Reisin- ger Péter, Mátés Lajos, dr. Szászi Ferenc, továbbá az egyesület elnöke, Koncz Ákos és az elnökhelyettes, Bajor László. A civil szervezet vezetői lapunk érdeklődésére elmondták: Bajor László a Mádl-Kovács-zsillpnél. A Déli-holtág ez évtől csak a horgászoké, legfeljebb busahalászatra kerülhet sor, ellenőrzött körülmények között a legfontosabb változás, hogy alapesetben immár csak a horgászok használhatják a vizet. (A halászati szövetkezet az elmúlt két évben a déli ágra is adott ki horgászjegyeket, de emellett alkalmanként halászott is a holtágon.) Mint azt Bajor László elmondta, mostantóllegfeljebb busahalászatra, illetve a törpeharcsa állomány gyérítésére kerülhet sor, ellenőrzött körülmények között, horgászok felügyelete mellett. Az elnökhelyettes azt is hangsúlyozta, hogy az egyesület minden bevételét a holtágra költi, a tagok ebből úgymond nem vehetnek ki pénzt. Bevételük a horgászjegyek eladásából, illetve esetleg pályázati támogatásból származhat. A területi engedélyek értékesítését egyébként már elkezdték. Nagy figyelmet fordítanak a holtág őrzésére, ebbe a halőrö(- kö)n kívül bevonnak mezőőröket, gátőrt is. Elsősorban őshonos halfajok ivadékait szeretnék telepíteni, ebben együtt kívánnak működni a halászati szövetkezettel és más szakemberekkel. Ha lesz rá pénz, fogható méretű halak is kerülhetnek a vízbe.- Természetesen nagy érvágást jelent nekünk, hogy elveszítettük ezeket a vízterületeket is, és nem kaptunk értük kárpótlást. így ennek a nagy múltú szövetkezetnek mára nem maradt egyetlen holtága sem, ahol halászhatna - mondta érdeklődésünkre ifj. Beda János. A tolnai halászati szövetkezet új elnöke ugyanakkor azt is jelezte, hogy partnerek a Tolnai Dunáért Közhasznú Egyesülettel való együttműködésben is. A faddi és a bogyiszlói vizek is a horgászok kezelésében vannak A tolnai holt Duna-ágak melletti vizek, a fadd-dombori és a bogyiszlói holtág is horgászkezelésben vannak. Fülöp János, Fadd polgármestere arról tájékoztatott, hogy a képviselő-testület 2004-ben húsz évre térítésmentesen a Faddi Horgász Egyesületnek adta át a halászati jogot. A nagyközség szándéka szerint lényegében a horgászok addig használhatják azt a vizet, ameddig létezik az egyesületük. bogyiszlón a képviselő-testü- let szintén 2010-ben döntött arról, hogy továbbra is a helyi horgászegyesület használhatja a holtágat, 2015-ig. Tóth István polgármester elmondta, hogy az önkormányzat nem kér bérleti díjat, az egyesület évente két tiszteletjegyet biztosít, amit a község reprezentatív vendégei vehetnek igénybe. „az EGYESÜLET minden bevételét a holtágra költi. A Dunáért egyesület célja a vízminőség javítása ennek két fontos eleme a halélettani szempontoknak, esetleg az ívás körülményeinek biztosítására is megfelelő mennyiségű vízutánpótlás biztosítása, illetve az iszapmennyiség csökkentése. Utóbbi esetben nem kotrást terveznek, már csak azért sem, mert a tolnai holtágon az ez irányú korábbi erőfeszítések nem hoztak érdemi eredményt. Ehelyett az egyre több helyen alkalmazott biológiai iszapmentesítést célozták meg, ahol a lágyiszapot különféle mikroorganizmusok „falják fel". Bár ez a kotrásnál jóval egyszerűbben kivitelezhető és olcsóbb megoldás, ennek finanszírozására természetesen az egyesület még az önkormányzat támogatásával sem képes. Ha azonban lesz ilyen pályázati lehetőség, azzal igyekeznek majd élni. A HOLTÁG vízpótlására több irányból is van lehetőség, a legfontosabb tehát az ésszerű és összehangolt vízkormányzás kialakítása (ami egyébként korántsem egyszerű feladat, hiszen több ellenérdekű fél is tagja a rendszernek.) Az egyesület mindenesetre már kezdeményezte egy minden érintett szereplő, hatóság, önkormányzat részvételével történő egyeztetés összehívását, legkésőbb kora tavaszig. Ez évtől a Tolnai Dunáért A népfőiskola ötödik évfolyama kezdődik ma Madarat lehet velük fogatni bizalom A fagyhaláltól mentették meg a vörösbegyet Napi ezer liter vizet melegít a napkollektor tolna-mözs Ma, csütörtökön kezdődik a mözsi népfőiskola ötödik évfolyama - tudtuk meg Tóth Györgyi évfolyamfelelőstől. A várhatóan április közepéig tartó sorozatban összesen tizenegy foglalkozást terveznek. A pályázati támogatástól függ, hogy kizárólag helyi, környékbeli előadók tartanak referátumokat, vagy az ország más részéből is meg tudnak hívni szakembereket. Az első előadás a Barangolás értékeink mentén címet viseli. A helyi művelődési házban, ma este hattól kezdődő foglalkozáson a csoporttársak által készített anyagot mutatják be. Rá egy hétre dr. Töttős Gábor főiskolai docens lesz a mözsiek vendége, előadásának címe: Derűs-borús barangolás múltunkban. Januárban lesz még egy népfőiskolái foglalkozás is. Január 24-én a Zöldtárs Alapítvány részéről Baka György referál majd a klíma- változásról, a környezetvédelemről. A mözsi népfőiskola első évfolyama egyébként 2010. első negyedévében zajlott, a csoport az elmúlt időszakban a megye egyik igen aktív népfőiskolái társaságává vált. Tavaly nyáron a mözsiek is tartottak előadást a Tolna megyei népfőiskolák Kölesden rendezett találkozóján. ■ K. S. tolna Óvatosan fogta kezébe a tolnai id. Szentes Nándor azt a furcsa, borzas, gömbölyded „valamit”, amit egy december eleji kora estén pillantott meg az ablakpárkányon. A megdermedt kismadárról később kiderült: egy vörösbegy. A fagyhaláltól megmentett madárka azóta Szentesék konyhájában él. A vörösbegyek jó esetben a Földközi-tenger környékén töltik a telet és márciusban érkeznek vissza. Akik nem költöznek el melegebb vidékre, a szerencsére is szükségük van a hideg évszak túlélésére. Szentesék madara ilyen. Tíz(!) madáretető van az udvarukban, minden bizonnyal ez Vörösbegy a konyhában vonzotta oda az ő vörösbegyüket is, aki a ház melegének és a jóltartásnak köszönhetően mondhatni újjászületett. Szentes Nándor szeretettel beszélt a madárkáról, amely a konyhában, a bútorok között, a földön és néha a kaütkájában sürög-forog. Nemcsak bájos, de okos is, ha szeretetet tapasztal, bizalmassá, olykor már szinte szemtelenné válik. Gyakran megy a közelükbe és kíváncsian nézegeti őket, de a figyelmét más dolgok is felkeltik. Előfordult például, hogy a süteményről lecsipegette a diót... „Cik-cik” éneke pedig szinte tavaszt visz a házba. Szentesékkel tényleg madarat lehet fogatni. ■ S. K. fadd Sikeres volt a faddi ön- kormányzat napkollektoros pályázata. Fülöp János polgár- mestertől megtudtuk, hogy a több, mint kilencmillió forintos fejlesztéshez mintegy nyolcmillió forint támogatást nyert el a nagyközség. A napkollektorokat a napközis konyha épületén helyezik el. A konyha napi melegvíz szükséglete naponta mintegy ezer liter, az energetikai beruházást úgy tervezték, hogy a Nap energiáját felhasználó berendezések elő tudjanak állítani ennyit, kiváltva az eddig erre a célra fordított gázmennyiséget. A kivitelezés várhatóan március vége táján kezdődik. ■ H. T. I» r t.
