Tolnai Népújság, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-10 / 8. szám
2 2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Pénz, amire keresztet vethetünk ŐSZINTÉN SZÓLVA nem értem, miképpen fordulhatott elő, hogy - a vád szerint - éveken át mehetett a trükközés az egyházmegyénél az állami támogatásokkal (is). Ha egy önkormányzat vagy vállalkozó nem számol el pontosan, határidőre a neki juttatott pénzekkel, másnap már csenget náluk a hatóság. Érthetetlen, hogy az egyházmegye esetében nem tűnt fel senkinek sem például az, hogy nem létező plébániák sosem volt plébánosai vesznek fel minden évben bérpótlékot, sem az, hogy ál-alkalmazottak is kapnak munkáltatói kölcsönt. Az meg már egyenesen vicces: ki sem derült, hogy az illetők visszafizették-e a hitelt, sem pedig az, mi lett azzal a kétszáz millióval, ami ugyan a könyvelésben szerepelt, de a kasszában hiába keresték rovancsoláskor. Előtte vajon nem hiányzott senkinek? ha csak némi apróról lenne szó, akkor se lehetne szó nélkül hagyni, de ha összeadjuk a vádiratban szereplő tételeket, akkor a kár meghaladja a hétszáz- iol millió forintot. Mindez egyszerűen elképesztő. Ha bebizonyosodik, hogy minden úgy történt, ahogy az a vádakban szerepel, akkor a püspökség, ahol az üzelmek zajlottak, valójában a bűn melegágya volt. És ebből a szempontból sok minden akkor sem változna, ha kiderülne, nincs bűnös, nincs felelős. A lába kelt összegekre - hogy stílszerűek legyünk -, így is, úgy is keresztet lehet vetni, mert arra aligha van esély, hogy a kár megtérüljön, arra meg még kevesebb, hogy megtalálják a százmilliókat mondjuk egy bőröndbe rejtve a püspöki palotában. Bár ki tudja - ha eddig nem is keresték? Miért rajtam kérik számon? tárgyalás Tagadta bűnösségét az egyházmegye volt vagyonkezelője latáért az egyházmegyének a szerződésben rögzítettnél. Nem fizettette ellenben a kft. a püspökségnek a bérleti díjat egy pince után. Az ügyészség álláspontja szerint lényegében követhetetlen volt az egyházmegye bevételeinek-kiadásainak alakulása. 2010-ben a könyvelt egyenleg 232 millió forint volt, a pénz azonban nem volt meg, és az sem derült ki, hova lett. A vádlott szerint a felettesei hibáztak W. Gyula érdemben nem szólalt meg a tárgyaláson. Nem kívánt szóban vallomást tenni, írásban viszont tett, amit felolvastak. Ebből az derült ki, megalapozatlannak tartja a meggyanúsítása során és a vádiratban megfogalmazott, az ő bűnösségét igazolni próbáló állításokat. Védekezése arra épül, hogy szerinte nem ő döntött a pénzek - az ügyészség által törvénysértőnek gondolt - kifizetéséről. A szabálytalanságokban szerinte szerepe volt akkori felettesének, Mayer Mihály püspöknek, az egymást követő püspöki helynököknek, a könyvelőknek, a pénztárosoknak is. „Nem vagyok könyvelő”, hangoztatta egyik rendőrségen tett vallomásában, amit szintén felolvastak a bíróságon. „Ha a könyvelés hiányos, nem értem, miért rajtam kérik számon, ezeket a feladatokat a munkatársaimnak kellett volna elvégezniük.” A volt vagyonkezelő az egyházmegyével kapcsolatos feljelentéseket „politikai manipulációnak” minősítette egyik vallomásában, másutt pedig azzal érvelt, hogy jó gazda módjára vigyázott az egyház vagyonára, sőt, „éveken át harcolnia kellett azokkal, akik fejős tehénnek nézték az egyházmegyét”. Az ügyészség javaslata letöltendő büntetés A tárgyalás februárban folytatódik, tanúk, szakértők meghallgatásával. Előbbiek sorában Mayer Mihályt is beidézi a bíróság. A vádban foglalt bűn- cselekmények miatt kettőtől nyolc évig terjedő szabadság- vesztés szabható ki. Az ügyész letöltendő büntetés kiszabását kezdeményezte. Hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással és a számvitel rendjének megsértésével vádolják W. Gyulát, a Pécsi Egyházmegye volt vagyonkezelőjét. A katolikus pap a tegnap kezdődött tárgyalásán tagadta bűnösségét. Máté Balázs ' Összességében több százmillió forint kárt okozott részben az államnak, részben munkáltatójának a vádirat szerint W. Gyula, a Pécsi Egyházmegye 2010-ben menesztett volt vagyonkezelője. A jelenleg rendelkezési állományban lévő, szabadlábon védekező katolikus papot több rendbeli hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással és a számvitel rendjének megsértésével vádolta meg az ügyészség. W. Gyula (jobbra) megjelent a tárgyaláson, de írásban tett vallomást A Vatikán közbeszólt Követhetetlen volt a pénzek mozgása A vádiratban foglaltak szerint W. Gyula a felelős többek között azért, hogy munkáltatói kölcsön címén 89 millió forintot fizetett ki az egyházmegye olyan személyeknek is, akik nem álltak alkalmazásban. A fellelhető iratokból ráadásul nem derült ki, hogy a pénzt visszafizették-e az érintettek. Az ügyészség szerint nem tudni, hova lett az egyházmegye máriagyűdi vendégházából származó bevétel, ezeket a tételeket ugyanis nem vezették fel a könyvelésbe. A vádirat szerint az egykori vagyonkezelő rendelkezett arról, hogy a pécsi egyházmegye alkalmazottai közül éveken át olyanok is adómentesen jutottak jövedelemhez, akik arra nem lettek volna jogosultak. Többek között olyan kistelepülés „lelkipásztora” is kapott bérpótlékot, ahol nem volt katolikus hitélet, de még templom sem. Az ügyészség szerint W. Gyula a felelős azért is, hogy a pécsi püspökség kft.-je - amelynek a vádlott volt az ügyvezetője - több év alatt 176 millióval több bérleti díjat számlázott egy épület használta minden igazolódott A vélt visszaélések ügyében 2010-ben több feljelentés is érkezett az ügyészségre, az azokban foglaltak egy részéről azonban a nyomozás során nem állapították meg, hogy bűncselekmény történt volna. így többek között nem javasolt a rendőrség vádemelést ingatlanokkal, pályázati pénzekkel kapcsolatos, vélt visszaélések ügyében, ahogy gyermekkel való, feltételezett kereskedelem, illetve szexuális zaklatás miatt sem. Nem igazolódott az sem, hogy lehallgató készülékeket helyezett el valaki a püspökségen. tavaly nyáron jogerősen pert veszített volt munkáltatója ellen W. Gyula. Az ítélet szerint menesztése jogszerű volt. A volt gazdasági igazgató azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg munkaviszonya megszüntetésének jogellenes voltát, valamint kártérítést is követelt. Ezen per során derült fény arra, hogy 2010 nyarán érkezett egy vatikáni leirat, amelyben az akkor hivatalban lévő püspököt arra uta sították, hogy W. Gyulát minden tisztsége alól mentse fel, mert alkalmatlan feladatai ellátására. Követendő példa, a legsikeresebb cégek egyike az ipari park PAKS Az ország ötven követendő példaként ajánlott, sikeres vállalkozásai közé sorolta az egyik hetilap a Paksi Ipari Park Kft-t. Az 50 követendő példa a sikerre című kiadványban olyan magyar vállalkozásokat mutatnak be, amelyek bárki számára másolhatóak. Borókai Gábor főszerkesztő ajánlásában úgy fogalmazott, hogy bárki, akiben megvan a képesség a kínálkozó lehetőség felismerésére, kiaknázására, követheti ezeket a sikereket. Ehhez - mint írja kitartás és bátorság kell, nem szabad félni a sok munkától, nem szabad össze- omlani az elő kudarcnál és kevés az, ha valakit csak a fizetség motivál, szeretni kell a hozzá vezető - sokszor rögös, fáradságos - utat is. A kötetből kiderül, hogy az 1997-ben alapított Paksi Ipari Park Kft. kezdetektől fejlődik, ma 22 vállalat működik a területén. Ez félezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé. - Mi nemcsak területet biztosítunk, hanem olyan környezetet alakítunk ki, amelyben könnyű növekedni - idézi dr. Sztru- hár Sándort a tavaly átadott inkubátorházzal kapcsolatban a kiadvány. A Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője természetesen örömmel könyvelte el a pozitív visszajelzést, hiszen - mint fogalmazott - egy olyan külső szervezettől 'érkezett) ahonnan nem is számítottak rá. A kötetben a paksiuz egyetlen ipari park. A sikeresnek tartott vállalkozások között van cukrász, szoftver- fejlesztő, burkolatgyártó egyaránt. ■ V. T. Dr. Sztruhár Sándor ügyvezető Egyelőre nem emelnek árat Tolna megyében a pékségek piacvesztés Az embereknek nincsen elég pénzük, spórolnak amin tudnak, kenyérből is egyre kevesebbet vásárolnak Emelnék a pékek a kenyér és a péksütemények árát, de a szándék önmagában kevés. Attól tartanak elveszítik az amúgy is szűkülő piacaikat. Septe József a Magyar Pékszövetség elnöke elmondta, a múlt év augusztusa óta próbálják utolérni az elszabaduló alapanyagárakat. Főleg a liszt drágult meg, de a szállítási, logisztikai költségek, emellett a minimálbér emelése és ennek járulékai is negatívan hatottak az ágazatban dolgozó vállalkozásokra. Septe József szerint egy legalább 25 százalékos mértékű áremelés húzná ki őket a bajból, de ez sem jelentene profitot, csak stabil termelést. Országosan 1200 sütőipari vállalkozás van, ennek öt százaléka zárt be tavaly, és 20 százalékuk bezárás előtti állapotban van, mondta a Pékszövetség elnöke. A kisebb pékségek Tolna megyében szintén csődközeli helyzetben vannak, a forgalmuk egyre csökken, ahogy a vásárlók fogyasztása is visszaesett. Sokan eladósodtak, tartoznak az önkormányzatoknak, a malmoknak. Áremelési szándékukat pedig nem tudják érvényesíteni. A várdombi Szőcs István elmondta, minden áremelés piacvesztéssel jár, így nehéz helyzetben vannak. Á költségeik emelkedtek, a bevételük pedig egyre csökken. A kenyér A fehér kenyér ára 2004 2005 Forrás: KSH A kilós fehér kenyér árának összetevői (lkg=250 Ft) 30% azaz 75 Ft alapanyag (liszt, élesítő, adalék anyagok)_________________________ 30% azaz 75 Ft munkadíj _____________________,_________________j_j i______j. 30% aza z 75 Ft adó- és kereskedelmi árrés__________________________ 10 % azaz 25 Ft szállítási költség FORRÁS: PÉKSZÖVETSÉG ‘ ' " árát, annak emelkedését, már rég nem ők határozzák meg.- Már az is csoda, hogy eddig kihúztuk - mondta a vállalkozó. - Folyamatos a leépítés az üzemben. Van egy saját boltunk, ennek köszönhető, hogy eddig nem omlott össze a pékségünk. A legnagyobb gond, hogy az embereknek nincsen pénzük, mi meg tele vagyunk adóssággal. A két évvel ezelőtti forgalmunk - pedig már akkor is éreztük a válságot - a felére esett vissza. Septe József elmondta, az alapanyagárak (liszt, vaj, gáz, víz, szállítási költségek) Ausztriában a magyarokéval azonosak, a munkabérek magasabbak, de azokon kevesebb az adó. Ott a pékségek 30 százalékos áremeléssel dolgoznak, míg nálunk ez csak pár százalék. Ausztriában a legolcsóbb kenyér 2,8 euró (820 forint), nálunk 250 forint. De a legnagyobb különbség az, hogy ott van fizetőképes kereslet, nálunk viszont egyre csökken. ■ MAUTHNERI. Q ■ Önnek gondot okoz az élelmiszer megvásárlása? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. k * > *
