Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-31 / 304. szám

KOZELET Értékelte az Operaház főigazgatói pályázatára beérkezett dolgozato­kat a kijelölt szakmai bizottság. A nol.hu szerint a jelenlegi megbízott vezetőre, Ókovács Szilveszterre 8 igen és 1 tartózkodás, a korábbi vezető Horváth Ádámra 6 igen, 2 nem és 1 tartózkodás jutott. Rajtuk kívül még hárman pályáztak a posztra. Január 2-án indulhat az ellenzéki egyeztetés az MSZP az Együtt 2014 vá­lasztói mozgalom alapítóit, továbbá az LMP-t, a DK-t, a 4K!-t, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot és a Szövetségben, Együtt Ma­gyarországért pártot kereste meg a közös ellenzéki fellépés érdekében. Az első találkozó ideje január 2, napirenden a jogállamiság helyreállítása, az alkotmányosság és a de­mokrácia témaköre lesz. Nyolcezresre bővítenék az önkéntesek létszámát a legfontosabb jövő évi cél­kitűzések között szerepel a „heükopter-képesség” meg­őrzése és a szállítógépek hely­zetének rendezése - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap. A jövő év kiemelt feladata a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) ha­zatelepítése Afganisztánból. Egyben folytatják a kiképző és tanácsadó munkát. Önkén­tes tartalékos haderő: céljuk, hogy már 2014 végére elérje a megengedett nyolcezer főt. Hende Csaba miniszter Még csak formálódik az AIDS elleni fellépés A HIV-FERTŐZÉS, az AIDS elleni küzdelem szakmai irányításának fejlesztése ér­dekében az egészségügyért felelős miniszter tanácsadó szerveként január elsejével megalakul a Nemzeti HI\/ AIDS Munkacsoport. Fel­adata cselekvési programok kidolgozása lesz. Októberig 33 új AIDS-megbetegedést, 166 új HIV-fertőzöttet regiszt­ráltak hazánkban. Átlagkereset helyett távolléti díj munka törvénykönyve Változik a szabadságolás, a kiküldetés, a betegállomány rendje Január elsejétől hatályba lépnek az új Munka törvény- könyve rendelkezései, ame­lyek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a sza­badságra, valamint a távolléti díj számítására vonatkoznak. AS-összeállítás Az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkáltató jogo­sult a munkavállalót átmeneti­leg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglal­koztatni. (Ez utóbbira eddig is volt példa: a válság miatt néhány gyár szüneteltette a termelést, de a dolgozóit nem akarván elve­szíteni, inkább kölcsönadta más cégnek.) A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Ugyanakkor a törvényt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdő­dött, határozott időre vagy az ál­talánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A 44 nap ugyanakkor jelentősen ke­vesebb, mint az eddig hatályos maximum 110 nap. Hátrányosan érintheti & dol­gozókat ugyanakkor, hogy az új kódex szerint a munkavál­laló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább­is a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. A hvg.hu által megkérdezett jogászok szerint érdekes, hogy az Mt. a kiküldetéshez, áthelye­zéshez földrajzi korlátokat nem állít fel, így akár az is elképzel­hető, hogy a főnök az alkalma­zottját egy hónapra áthelyezi Szolnokról a záhonyi telephe­lyére. Ugyancsak a portál által megkérdezett szakértők mutat­tak rá, hogy az új törvényszöveg alapján a szabadság időtartama ugyan nem változik, de a 30 nap­nál tovább tartó keresőképtelen­ség, például súlyos betegség után nem jár a dolgozónak sza­badság. így ha valaki 7 hónapig A kecskeméti Mercedes bővíteni tudta a foglalkoztatottak számát. Ahol jól mennek a dolgok, ott a munkahelyi viták (ha akadnak) is szakszerűen zajlanak marad ki a munkából, az első hónapra megilleti őt szabadság, de a maradék hat hónapra nem. Ez akkor is életbe lép, ha adott naptári évben a dolgozó többször is beteg kisebb-nagyobb idősza­kokban, és ezeket összeadva túllépi a munkavállaló a 3Ö nap keresőképtelenséget. Az alapszabadság 20 nap ma­rad. A munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár. December 31-ig az alapsza­badság negyedével a dolgozó rendelkezett, azaz akkor vette ki, amikor akarta. Jövőre viszont a munkáltató évi 7 munkanapot legfeljebb két részletben köteles a munkaválla­ló kérésének megfelelő időpont­ban kiadni. Az Mt. ugyanakkor azt is megszabja, hogy a sza­badságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább egy hu- zamban 14 nap legyen, hacsak ettől eltérően nem állapodnak meg a felek. Kollektív szerző­dés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a mun­káltató. Főszabályként a szabad­ságot továbbra is az esedékesség évében kell kiadni, de ha a felek másként állapodnak meg, a sza­badság egyharmadát ezentúl a l./w,......i..., .......................... a sz akszervezeti szövetségek elégedetlenek a július elsejével életbe lépett új Munka törvény- könyvével. Annak korrekcióját várják jövőre, az év végi mini­málbér-megállapodást azonban jó eredménynek tartja a Liga és a Munkástanácsok is. Az Auto­nómok és a SZÉF szerint romla­AZ ombudsman szerint alkotmá­nyosan aggályos az új munka törvénykönyvének azon előírása, amely szerint a várandós mun­kavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót terhességéről, hogy később jogosult legyen a felmon­dással szembeni védelemre. SZABÓ MÁTÉ az Alkotmánybíró­sághoz fordult felülvizsgálatért, munkáltató a következő naptári év végéig is kiadhatja. Ám ha a munkaviszony október elsején, vagy utána kezdődik, akkor a munkáltató a szabadságot az kö­vető év március 31-ig adhatja ki. ni foga munkavállalók helyzete 2013-ban. PALKOVICS IMRE, a Munkásta- nácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint az új Munka törvénykönyve egyszerre idézheti elő a keresetek csökke­nését és a kiszolgáltatottság nö­vekedését a munkahelyeken. mert a munkavállaló nő „legsze­mélyesebb belső szférájával”, az egészségügyi, családi állapotá­val kapcsolatos információról van szó. Az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalá­zó helyzethez vezethet, hiszen a várandósság esetleges megsza­kadásáról is tájékoztatni kell a munkáltatót. Könnyítés a dolgozónak, hogy az eddigiekkel ellentétben nem kell visszafizetnie, ha a munkaviszo­nya megszűnéséig több szabad­ságot vett ki annál, mint ami arra az időszakra megillette. Fennmarad a. gyermekek után járó pótszabadság, de új elém, hogy januártól igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Megszűnik az átlagkereset fogalma: ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott he­lyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítmény­bér és bérpótlék figyelembevéte­lével kell megállapítani. A munkavállalót távolléti díj illeti meg a többi között a szabad­ság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, vagy hozzátarto­zója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Mt. szerint. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távol­iét tartamára munkavégzés hiá­nyában is jogosult. Normakontrollt kért Szabó Máté a nők miatt Elégedetlen szakszervezetek - kilátások jövőre HIRSAV Nyakig vízben. Ha már úgy is „keletről fúj a szél", lessük csak meg, hogyan is töltik arra felé az óév utolsó pillana­tait. Novoszibirszkben például elég forró lehet a helyzet, ha a hűs habok mellett egy kis jégkrémre is szükség van Angol, német, francia ajánlott nyelvstratégia Jól képzett nyelvtanárokat vizionálnak Az angol, német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja első ide­gen nyelvként a 2012-2018-ra vo­natkozó kormányzati stratégia. Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a diákok először a komplexebb nyelvtani struk­túrájú némettel találkozzanak először. A második idegen nyelv az elsőként választhatókon kí­vül neolatin nyelv: orosz, kárpát­medencei nyelv, vagy egyéb is lehetne, kínai, japán vagy arab. A 44 oldalas, a kormany.hu -n közölt dokumentum szerint az óvodákban továbbra sincs lehetőség a nyelvtanulás álla­mi támogatására. Az első ide­gen nyelv tanulása kötelezően 4. általánosban indul. A 4-6. évfolyamon erre heti 2-5 óra áll rendelkezésre, a 7-8. évfolyamon heti 3-5 óra. A második oktatása a 7-ben indul. Továbbra is lehet­séges az idegen nyelv tanulásá­nak bevezetése az 1-3. évfolya­mokon, ha az iskola biztosítja a ■ Az óvodai nyelvtanulást külön nem tudja támogatni az állam feltételeket külön állami finan­szírozás nélkül is. A középfokú oktatásban az első nyelv esetében a tanulók át­lagosan kétharmada kezdő vagy alapszinten tanulja azt a nyelvet, amelyet már az általánosban is. A négyosztályos gimnáziumok két idegen nyelv tanulását biz­tosítják. A szakközépiskolában a cél, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a Bl, a másodikból pedig az A2 szintre, s az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szak­nyelvvel való megismerkedésre. A szakiskolában pedig a cél az A2 szintű nyelvtudás fejlesztése, szaknyelvi ismeretek megszer­zése egy idegen nyelvből. Az anyag szerint a nyelvtaná­rok száma hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozá­sa nyomán: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok jelen­nek majd meg a közoktatásban, ezáltal nagyobb lesz a nyelvi kí­nálat is. ■ i A

Next

/
Thumbnails
Contents