Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-30 / 50. szám

14 UTAZAS 2012. DECEMBER 30., VASÁRNAP Vietnam belopja magát a szívekbe délkelet-ázsia A 85 milliós ország szédületes fejlődésen ment keresztül a háború óta Jó harminc éve vágytam ab­ba az országba, amelynek édesapám élete végéig sze­relmese volt. Látni akartam, mi az a csoda, ami ennyire megérintette. Fiaimtól és fér­jemtől kaptam ajándékba az utazást. Németh Zsuzsa Vietnami barátnőm, Xuan, aki évtizedek óta Magyarorszá­gon él, nagy rutinnal tervezte, szervezte meg az utat. Útitár­saimat a saigoni szállodában ismerem meg, hogy aztán együtt töltsünk el kalandos napokat Vietnamban. Saigonban (ma hivatalosan Ho Shi Minh város) első prog­ramunk a várostól 50 km-re, a dzsungel szélén mementó- ként meghagyott gerilla em­lékhely, Cu Chi. Kilőtt ameri­kai tank, falevelekkel álcázott rejtekhelyek, csapdák, alagút­rendszer, amit ma is kipróbál­hatnak a karcsúbb turisták, ha hajlandók hétrét görnyed­ve megtenni pár száz métert a föld alatt. A háború idején ilyen körülmények között élt és harcolt ez a törékenynek látszó nép. Lépten-nyomon érezhető ma is az emberek büszkesége, hiszen felülkere­kedtek egy náluk sokkal job­ban felszerelt, de sokkal ke­vésbé elszánt hadseregen. Saigonban az első benyomás: Megszokott jelenet a vietnami fővárosban, Hanoiban: a piacra igyekszik az árus portékájával. Kétségtelenül hatással van az emberre raház a francia gyarmatosítók ízléséről árulkodik. Ismét úton: busszal a Mekong folyó deltája felé. Út közben nézzük a kis falvakat, rizsfölde­ket, amelyek egyúttal a család temetkezési helyei is. Egymást hihetetlen a közlekedés, szinte—érik az út menti kávézók, teá­mást sem látni, mint százával a motorkerékpárokat, robogó­kat. Rajtuk sokszor egy négy­tagú család ül, szájukat több­nyire kendővel védik a szmog­tól. Jönnek jobbról és balról, elölről, hátulról, dudálnak ha kell, ha nem, kész életveszély átmerészkedni egyik járdáról a másikra. De mégis vigyáznak, hiszen nem láttam egyetlen balesetet - sőt, rendőrt sem. A belvárosban sétálva arra gondolok, hogy édesapám, aki már több mint húsz éve nem él, egész más várost láthatott. Most felhőkarcolók helikop­terleszállóval, világmárkák boltjai, luxusszállodák min­denütt, bár a piac, a francia negyed, a folyópart kis bádog­viskói megőrizték a város régi arcát. A franciák építette Ka- tedrális, a Városháza, az Ope­zók, kényelmes függőágyakkal csalogatják az utazókat. Lassan haladunk, mert lakott terüle­ten szigorú sebességkorlátozás van, és szinte egymást érik a falvak, városkák. Több órás bu­szozás után érkezünk Can tho­ba, a Mekong Delta fővárosába. Kétmillós nagyváros, szállo­dánk előtt hömpölyög a sár­gásbarna folyó. A parkban már hajnalok hajnalán a környék­beliek tai chi mozdulatokkal köszöntik a napot. Mi is velük kelünk, hogy időben elcsípjük a vízipiac árusait. Csónakjuk­ból kínálják portékájukat: gyü­mölcsöt, lángost, halat. Ladik­jukon árboc, rátűzve egy minta az árukészletből, ez a cégér. Közöttük lavírozunk, sajnos nincs igazi piacnap, de azért Zarándoklat a csúcsra KÖTÉLPÁLYÁS FELVONÓ VÍSZfel Észak-Vietnam legmagasabb hegyére, a Yen Tu legalsó pa­godájához. A felvonótól gyalog kell tovább menni, több száz lépcső megmászásával érhető el a buddhista zarándokok kö­vetkező temploma. A magas hegy tetejére azon­ban tényleg csak a legbátrab­bak jutnak fel, ők csodálhat­ják meg a Bronzpagodát, és a lebilincselő kilátást. Ho apó ma is sztár az ország első buddhista egye­temén, az Irodalom Templomá­ban végzett mandarinok nevét kőtáblákba vésve tették halha­tatlanná. Nem hagyhatjuk ki Ho Shi Minh mauzóleumát és lakóházát sem, ahol még ma is hosszú sorban várakoznak. a turisták inkább az Egylábú pagodát csodálják meg (mi is), amely a XI. századtól a termé­kenységért fohászkodó nők zarándokhelye volt és maradt. vásárolunk ezt-azt, reggelire apró fánk-féleséget, ananászt. Este egy étteremben kígyóval kínálnak, de megelégszem a békacombbal. Másnap búcsút intünk Dél-Vietnamnak. Kétórás repülőút, és Hanoi, a főváros a következő állomás. Nem időzünk, csak biztonság­ba helyezzük csomagjaink ja­vát, és már a főpályaudvaron ér minket az este. Telt ház a hálókocsikban, jó előre meg kell venni a jegyeket, mindenki északra, a kínai határnál fekvő Sapaba igyekszik. Sapa és környéke az Alpokra emlékeztet. A vidék lépcsőze­tesen kiképzett rizsföldjeiről, ködbe vesző hegycsúcsairól, falucskáinak aprólékos kézi hímzéssel készült, színes nép­viseletében pompázó asszo­nyairól nevezetes. Kétnapos hegyi csavargásunk alatt több­ször válunk áldozatává a kézi­munkáikat - néha bizony elég erőszakosan - tukmáló hmong, dzao, thai vagy lü törzs lányai­nak, de kárpótlásul kedvünkre gyönyörködünk a megunhatat­lan tájban. Hímzett ruhával, Vietnam - számokban Területe 331688 km2 Lakosainak száma 85,8 millió HoShi Minh városban 7,3 millió Hanoiban 6,4 millió Az ország 75%-át erdők borítiák Éghajlat trópusi monszun Páratartalom igen magas, az évi átlag 84% Hivatalos pénznem vietnami dong (1 Ft = 96,357 VND) Turizmus 3,7 millió külföldi látogató 2009-ben szütyővel, párnával, és sok-sok élménnyel gazdagodva vonato­zunk vissza Hanoiba. Hanoi, a főváros első pilla­nattól belopja magát a szívem­be. Mintha összes lakója az utcán élne: a járdákon minde­nütt alacsony asztalkák törpe­székekkel, pálcikával eszik a tésztalevest, kagylót, zöldsé­geket. Kétszer is meglátogatjuk a katedrális tőszomszédságá­ban működő kifőzdét. Ez egy vékony rizstésztába csomagolt fűszeres hústekercs, nagy ked­vencem. Boltocskák, étkezdék erdeje, színes forgatag. A bel­város közepén a Hoan Kiem tó kellemes sétára csábít. HÍRSÁV Teknősbékaházak Rakamazon ÁTADTÁK RAKAMAZON a ÓÓO millió forintból, uniós támo­gatással elkészült, a Holt-Ti- sza állat- és növényvilágát bemutató Nagy-Morotva Vízi Tanösvényt és a Kis- és Nagy Teknősbéka Házat. Ez akváriumokkal, terráriu- mokkal berendezett kiállí­tóhely és kilátó is, a Hegyal­ja fesztivál ideje alatt pedig már 2013-ban beléptető csarnokként is működik. Új kultúrközpont nyílik Békéscsabán várhatóan már januárban megnyílik Békéscsabán a kétmilliárd forint be­ruházási költségű új kul­turális-közösségi központ. A földszinten egy 600 négy­zetméteres, öt emelet bel­magasságú többféle célra is használható terem lesz, és kialakítanak egy 408 fő befogadására alkalmas hangverseny- és előadó­termet - korszerű hang- és fénytechnikával. A falak és a nézőterek is mobilrend- szerűek. Egyre többen és többet okostelefonozunk Sokan nem tudnak élni nélküle még az elmúlt évhez ké­pest is sokkal többet hasz­nálják okostelefonjukat és számítógépüket inter­netezésre és a közösségi oldalak látogatására az amerikaiak. A Nielsen fel­mérte: a mobilforgalom 22, a nethasználat 120 (!) szá­zalékkal nőtt. Bizonyítható a közösségi oldalak növek­vő népszerűsége is: az emberek számítógép előtt eltöltött idejük 20, mobilon 30 százalékát töltik el a közösségi oldalakon. Borivóknak való: egri finomságok turizmus Márai Sándorról nevezik el a Szépasszony-völgy szabadtéri színpadát Hagyományőrző jurtatábor épül Lajosmizsen Márai Sándor nevét fogja visel­ni az az újfajta turisztikai att­rakció, amelyet a borospincéiről híres egri Szépasszony-völgy- ben alakítanak ki az Új Széche­nyi Terv keretében. A 2013 ápri­lisára elkészülő, és a 380 millió forint értékű új beruházás köz­ponti eleme a szabadtéri szín­pad felújítása; a fejlesztést 323 millió forinttal támogatja az Eu­rópai Unió és a magyar állam. Az elmúlt években jelentős fej­lesztések történtek itt, ezért igen nagy népszerűségnek örvendett a külföldi és a hazai turisták körében is. Színvonalas vendég­látó- és szálláshelyek létesültek, parkosították a területet és - amire nagyon nagy szükség volt- rekonstrukción esett át a völgy egész infrastruktúrája. Ugyan­akkor a szabadtéri színpad felújí­tása nem történt meg, így a léte­sítmény eddig nem volt alkalmas rendezvények megtartására. Erre pedig annál is inkább szük­ség volna, mert a színpad otthont adhatna olyan fesztiváloknak, amelyekkel meghosszabbítható az idegenforgalmi szezon. A mostani beruházás kere­Szerette a jó bort márai Sándor nevét azért kapja a létesítmény, mert európai hírű írónk egyik kedvenc témája a jó bor, főleg az egri borok élvezete volt tében felújítják, befedik és 800 néző befogadására teszik al­kalmassá a nézőteret. Ugyan­akkor a szőlőművelés történetét és folyamatát feldolgozó inter­aktív kiállítást, játszóházat és gyermekmegőrzőt alakítanak ki a területen. A komplexum­hoz szabadidőpark és egy öko­turisztikai tanösvény is tartozik majd. Utóbbi végigkalauzolja a látogatókat a Szépasszony-völgy legfontosabb nevezetességein. A fejlesztés fontos eleme a létreho­zandó Márai-emlékszoba, ahol az író életével és műveivel, pél­dául a borral foglalkozó írásaival ismerkedhetnek meg a látogatók művészeti programok, előadások és filmvetítések keretében. ■ Márai is tudta, melyik a jó bor A HAGYOMÁNYŐRZŐ turisztikai központban, amely egy romos tanya helyén létesül, a turáni népcsoportok életét, haszná­lati tárgyait interaktív módon ismerhetik majd meg a látogatók. A projekt az Eu­rópai Unió támo­gatásával valósul meg: az EU és a magyar állam által nyújtott tá­mogatás 50 millió forint. A tu­risztikai központ egész évben érdekes programokat nyújt majd a látogatóknak - ígérik az építők. Az érdeklődők a külön­féle turáni népek által használt eszközöket, sajátos életmódju­kat, a különféle népszokásokat akár több napos program kere­tében ismerhetik meg. A hagyományőrzéssel is fog­lalkozó jurtatáborokból nagyon kevés van és Magyarországon, többségük csak nyáron látogatha­tó. A jurtatábor építésének köz­vetett célja, hogy a helyi turizmus fejlesztésével hozzájáruljon a Kecskeméti Kistérség gazda­ságának fejlesztéséhez, a térség imázsának javításához. A beruházást várhatóan 2013. május 31-én fejezik be, és júniustól már vendégeket is fogadhat a turisztikai központ Lajosmizsén. ■ ■ Júniustól már vendégeket fogad: a helyi turizmust élénkíteni akarják. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents