Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-30 / 50. szám
2 2012. DECEMBER 30., VASÁRNAP KÖZÉLET HÍRSÁV SZÉP-kártya: tovább használható az összeg május 31-éig meghosszabbította a kormány a SZÉP-kár- tyákra 2011-ben feltöltött összegek felhasználásának határidejét, mely eredetileg december 31. volt. A szabályozás új eleme, hogy ha a munkavállaló a meghosz- szabbított határidőn belül sem költi el a SZÉP-kártyára feltöltött keretet, akkor a kibocsátó a lejáratot követő 30 napon belül visszautalja a maradványösszeget a munkáltatónak, aki dönthet annak további felhasználásáról. Lendvai: előkészítetlen a hitoktatás a kötelező erkölcs- és hitoktatás általános iskolákba történő, 2013 szeptemberére tervezett bevezetését előkészítetlennek nevezte tegnap Lendvai Ildikó. Az MSZP-s képviselő szerint az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy ezt gondolja a két legnagyobb történelmi egyház vezetője, Erdő Péter és Bölcskei Gusztáv is. Az MSZP szerint az egyházi törvény az elmúlt egy évben azt is bizonyította, hogy a világnézeti, lelkiismereti és vallás- szabadság sem érvényesül megfelelően. VOSZ: vállalható a minimálbér-emelés a magvar gazdaság teljesít- . mén^ nejn tábWfiztja alá a .. minimálbér 5,4 százalékos emelését 2013-ban, de a szociális indokok miatt a munkaadók mégis vállalták ezt a kompromisszumot - jelentette ki tegnap Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hatvanmilliót kaptak a családbarát programok összesen hatvanmillió forintra pályázhatnak január 7-éig olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek közösségi programjaikkal, képzéseikkel segítik a szülővé válást, a családi és házas életre való felkészülést, továbbá felhívják a figyelmet a család és a házasság értékének fontosságára. A bulizás öt legnagyobb veszélye szórakozás A diszkóból hazafelé vezető úton a legtöbb a baleset A mai fiatalok korábban kezdik, később indulnak, kivétel nélkül alkohollal alapoznak, egy éjszaka több buliba is elmennek és hajnali négy és hat között érnek haza - ez derült ki az Országos Kriminalisztikai Intézet legfrissebb kutatásából, melyet az éjszakai szórakozóhelyeken végeztek. VR-összeállítás A legtöbb buli szolidan indul, de sok veszély leselkedik a buliba indulókra. Képünk illusztráció. „Az utóbbi években jelentősen megváltozott az éjszaki élet és a fiatalok szórakozási kultúrája” - erre a következtetésre jutott az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatása, amelyet a West Balkán-tragédia után kezdtek el. 34 éjszakai szórakozóhelyre mentek el, 14 üzemeltetőt interjúvoltak meg, 662 középiskolás és egyetemista fiatallal töltettek ki kérdőívet. Az eredményekről Nagy László Tibor, az OKRI bűnözéskutatási és elemzési tudományos osztályának vezetője azt mondta: csak a budapesti VI. kerületben 750 vendéglátóegység üzemel, azonban nemcsak mennyiségi változások történtek az elmúlt években. A divatos helyek és a szokások is változtak: a bulik egyre később kezdődnek, a fiatalok alapozás után mennek a szórakozóhelyekre, általában este nyolc után és egy éjszaka több-helyet,is Felkeresnek. A kérdőíves felmérésben a megkérdezett 536 középiskolás csupán 12 százaléka mondta, hogy sosem jár éjszakai helyekre. 20 százalékuk szinte minden hét végén bulizik valahol. A legtöbben ilyenkor csak hajnali négy és hat óra között mennek haza. A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett kutatás fő célkitűzése a fővárosi szórakozóhelyek sajátos világának, a fiatalokat fenyegető veszélyeknek a feltárása volt. Az éjszakai szórakozóhelyeken elkövetett bűncselekményeknél ugyanis rendkívül nagy a látencia. 2011- ben országosan összesen 37 201 erőszakos és garázda jellegű bűncselekményt regisztráltak, és a statisztika szerint ebből mindössze 31-et - ebből 15 testi sértéses eset, 12 garázdaság- követtek el night clubban. A kriminálstatisztika tehát nem alkalmas bemutatni a helyzetet, ami arra vezethető vissza, hogy egyik szereplőnek sem érdeke, hogy eljárás induljon. A szórakozó fiatalokra leselkedő veszélyhelyzeteknek öt fajtáját különítették el a kutatók. Szerintük a fiatalok bűncselekmények áldozatává válhatnak, bűncselekmény elkövetője is lehet belőlük „felfokozott érzelmi, gyakran tudatmódosult állapotukban”, aztán ott van a nagy tömeg, az alkohol és kábítószer egészségkárosító hatása, valamint a balesetveszély, főleg a hazaúton. a kutatás része volt az is, hogy felmérték 13 európai uniós tagállam szabályozási gyakorlatát a fiatalok éjszakai szórakozásával kapcsolatban. Cipruson egy 17 év alatti gyerek szülői kíséret nélkül még egy cukrászdába se ülhet be, míg Romániában például csak az erotikus programot biztosító szórakozóhelyek látogatását tiltják a 18 év alattiaknak. az ilyen tilalmak megszegésének következményeiért a legtöbb helyen az üzemeltetőt vonják felelősségre. A szankciók A diszkóbalesetek főként vidéken jelentenek problémát, Budapesten a fokozott ellenőrzések hatására ez jelentősen visszaesett. A szórakozni járó fiatalok csupán 4 százaléka válaszolta azt a kérdőíven, hogy sose iszik alkoholt, ha bulizni megy. 74 százalékuk mindig iszik ilyenkor, 22 százalékuk csak néha. A többség, 58 százalék alapozik is és a szórakozóhelyen is iszik, 29 százalék beéri az alapozással. A kutatók szerint terjed a rohamivás is, amikor egy-két óra alatt szinte az eszméletvesztésig issza magát valaki. Rizikó- faktorként tartják számon az élsúlyossága nagyon változó, Romániában például szabadság- vesztés fenyegeti a vétkes üzemeltetőt, a belgáknál legfeljebb 500 eurós pénzbírsággal kell számolni, míg a németeknél 50 ezer euró is lehet a büntetés. Bulgária az egyetlen olyan ország, ahol a szülőt, gyámot terheli büntetőjogi felelősség. sok uniós országban próbálják kifejezetten nekik szánt szórakozóhelyekkel kielégíteni a 18 év alattiak igényeit. Belgiumban a 12-15 évesek számára alkohol- és dohánymentes diszménykeresést is. Erre példaként a portugál diák tragikus esetét hozták fel, aki idén májusban egy barátjával éjszaka, útban hazafelé beleugrott a Dunába az Erzsébet-hídról. A kutatás egyik tanulsága egyébként az volt, hogy a közterületek gyakran súlyosabb veszélyeket rejtenek, mint az ellenőrzött belső terek. A felmérés során mindenesetre a fiatalok 20 százaléka mondta, hogy érte már erőszakos inzultus - ide tartozhatott a kötekedés, összeszólalkozás is - szórakozóhelyen. 46 százalékuk pedig szemtanúja volt legalább egyszer ilyen esetnek. A biztonsági őrökről szinte minkók működnek 2010 novemberétől, Spanyolországban is vannak alkoholmentes tinidiszkók, az olaszoknál délutáni diszkóba lehet járni, az íreknél pedig ifjúsági kávézók hálózatába. A kutatók szerint célszerű lenne ilyen szórakozóhelyeket üzemeltetni nálunk is. Nagy László Tibor végül még megjegyezte, hogy a túlszabályozással vigyázni kell, mert megvan annak a veszélye, hogy akkor elterjednek az illegál partik, amelyeken aztán végképp semmiféle szabály nincs. Európában sok helyen divat a tinidiszkó den megkérdezettnek az volt a véleménye, hogy szükség van rájuk, de 27 százalék szerint indokolatlanul erőszakosak tudnak lenni, 45 százalék pedig a stílusukat kifogásolta. Az ellenérzések dacára a fiatalok 44 százaléka a biztonsági őrtől kérne segítséget elsősorban, ha bántalmaznák. A fővárosi szórakozóhelyek biztonságát a megkérdezettek 52 százaléka megfelelőnek, 44 százaléka gyengének ítélte., ^.r- ra a kérdésre, hogy tapasztalata szerint a West Balkán-tragédia óta változott-e a szórakozóhelyek biztonsága, a többség, 55 százalék nemmel válaszolt. 43 százalék javulást érzékelt. A kutatók szerint nekik van igazuk, a szellőztetés például jobb lett, és hideg vízhez is könnyen hozzájutni, valamint biztonsági tervek is vannak mindenütt. A fiatalok biztonságos szórakozását biztosítják a váratlan és rendszeres hatósági ellenőrzések, ugyanakkor nagy a szülők és pedagógusok felelőssége is. Tinédzserkorban az erős „kortárshatást” a pozitív otthoni példa és a sportolás ellensúlyozhatja. A kutatásvezető kiemelte a civil szféra szerepét a megelőzésben. Példaként említette az úgynevezett „csendbohócok” megjelenését, akik a szórakozóhelyek környékén lakók nyugalmát igyekeznek segíteni. Negyedével több panasz jött az ombudsmanhoz AZÁTALAKULTombudsmani rendszer első évében 25 százalékkal növekedett 2012-ben az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának küldött panaszok száma. Idén január l-jével a négy önálló om- budsmani iroda helyén az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté vezetésével létrejött az egyom- budsmanos rendszer, amelyben a nemzetiségek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét biztoshelyettesek látják el. A 2011-es 5046-tal szemben ebben az évben 6667 vizsgálati kérelmet regisztráltak, az információs szolgáltatást pedig az egy esztendővel korábbi mintegy 9500 után csaknem 13 ezren vették igénybe. Panaszra és hivatalból indított, részben helyszíni vizsgálatok nyomán 231 ombudsman! jelentés készült, amely 331 intézkedést, ajánlást tartalmazott. Az ombudsman ajánlásainak 61 százalékát a címzettek elfogadták, 14 százalékban vagy elutasították, vagy nem válaszoltak rá. Az alapvető jogok biztosa az eltelt egy évben munkatársaival csaknem 250 jogszabály- tervezetet véleményezett, és minden harmadik esetében tett valamilyen észrevételt. Ezek hatására az előterjesztéseket többször jelentősen módosították. Az ombudsman kétszer fordult az Alkotmány- bírósághoz. ■ Adomány. A magyar külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési keretéből származó tízezer euróból felszerelték a Betlehem melletti ciszjordániai Ar Rasajde beduin falu oktatási intézményeit. A korábban a puszta földön foglalkoztatott óvodások szőnyegeket, játékokat és írószereket, fűtőtestet, ventillátort, gyerekruhákat és cipőket kaptak. Az általános iskolának hősugárzókat, ventillátorokat, tankönyveket, iskolaszereket, szemléltető eszközöket, könyveket és vetítőt ajándékozott Magyarország. Februárban kerülhet a Műcsarnok az MMA-hoz BENYÚJTOTTA a kormány a parlamentnek azt a törvény- javaslatot, amelynek alapján a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épülete ingyenesen a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába kerülhet az államtól. Balog Zoltán em- berierőforrás-miniszter indítványa szerint „a Pesti Vigadó a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megteremtése, a Műcsarnok pedig a kulturális értékek védelme és gyarapítása, valamint a művészeti és a történeti hagyományok megőrzése érdekében kerül térítésmentesen” az MMA tulajdonába. A T. Ház a tervek szerint február 11-én ülésezik először, így a jogszabályt leghamarabb azt követően tudják elfogadni. A kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László novemberben közölte, hogy január 1-jétől a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjoga az MMA-hoz kerül. Novemberben lemondott posztjáról Gulyás Gábör, a Műcsarnok tavaly kinevezett vezetője, mert nem értett egyet azzal, hogy az intézmény működési rendje januártól megváltozik. A Műcsarnok, egyesek szerint „puccsszerű” átadása miatt az ellenzék és sok művész is tiltakozott. ■ i A l r i A
