Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-03 / 282. szám

6 GAZDASAG 2012. DECEMBER 3., HÉTFŐ Népszerű maradhat az Erzsébet cafeteria Európai nyomásra jövőre még módosulhatnak a kibocsátási szabályok Pert nyert a Nokia a BlackBerry gyártójával szemben A MOBILTELEFON-GYÁRTÓK kö­zötti harc egyik fő színterévé a jogi csatározások váltak a közelmúltban, amely számos szabadalmi per formájában öltött testet. Ezek közül az egyik lezárult, ugyanis a svéd bíróság kimondta, hogy a BlackBerry telefonok gyártó­ja, a RÍM megsértette a Nokia WLAN technológiájához kö­tődő szabadalmait. A döntés azért fontos, mert precedens lehet a többi bíróság számára is, ugyanis hasonló per van folyamatban többek között az Egyesült Államokban és Ka­nadában is. A szabadalmat a RÍM az összes készülékében használja, vagyis éves szinten körülbelül 30 millió terméket érinthet. Extrém esetben akár a BlackBerry-k betiltására is sor kerülhet, azonban mindkét félnek inkább a megállapodás lehet az érdeke, vagyis a Nokia jelentősebb összegű jogdíjat is kaphat, ami legfeljebb 10-20 eurócenttel növelné a Nokia részvények értékét. ■ N. A. Magasan a piaci ár fölött vásárol a Siemens Egy év leforgása alatt az Erzsébet-utalványnak már 1,8 millió felhasználója van, de kétséges, hogy ez a szám jövőre tovább növekedhet-e. A SZÉP-kártya forgalmán a sok idei hosszú hétvége segített. Mivel jövőre 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások terhelése, ezért nehezen kép­zelhető el, hogy több vállal­kozás tudna cafeteriát adni a dolgozóinak, mint az idén. Pe­dig már eddig sem volt rózsás a helyzet. Az OTP Péztárszol- gáltató egyik kutatása szerint ugyanis míg 2011-ben a cégek 87,3 százaléka nyújtott vala­milyen cafeteria elemet, ad­dig idén ez az arány már csak 75,1 százalék volt. „Az Erzsé- bet-utalvány a legnépszerűbb béren kívüli juttatás. A 2013- as fő változás, hogy 5 ezer fo­rint helyett már 8 ezer forintig lesz kedvezményes adózású az utalvány, amelyet 14 szá­zalékos egészségügyi hozzá­járulás, és 35,7 százalékos adó terhel majd” - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Üdülési Szol­gálat Kft. értékesítési vezetője. Szerinte az utalvány sikerét az re fordíthatják. Elfogadásának a jogát a Tescón és a Sparon kí­vül pedig más külföldi láncok máig nem kapták meg. Ugyanakkor az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egye­sülés tagjainak (Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a So- dexo) az étkezési utalványait mintegy 100 ezer vállalat, 2,5 millió munkavállaló és 40 ezer beváltóhely használta 2012 ja­nuárjáig. Az EUFE 3 tagcége 400 munkavállalót foglalkoz­tatott Magyarországon, és az általuk közvetlenül befizetett adó összege elérte az 5 milli­árd forintot, mely összeg meg­egyezett nettó profitjukkal. A piacot több mint 15 évig do­mináló francia cégek azonban mára szép lassan kiszorultak a piacról. A helyzet azonban még könnyen változhat. Az Eu­rópai Bizottság ugyanis nem­rég egy hónapot adott Magyar- országnak arra, hogy a kafe- téria-szolgáltatások területén változtasson a szabályozáson. A testület a letelepedés sza­badságát látja sérülni, amely szerint hazánk „indokolatlan és aránytalan korlátozásokat” alkalmaz, és nem biztosítja „a letelepedés és a szolgáltatás­nyújtás szabadságát” az ét­kezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára. A határidők lejártával a kötele- zettségszegési eljárások a kö­vetkező, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szer­ződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Valószínűsíthető, hogy a SZÉP-kártyák felhasználása is közel került már maximum­hoz: idén október végéig több mint 18?ezer munkaadó mint­egy 755‘ezer dolgozójának volt kártyája, amelyekre 60,6 mil­már csak pár hétig lehet be­váltani az üdülési csekkeket, amelyekből közel 480 ezer darab van még forgalomban - közölte a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ). Az üdülési csekkek december 31-ig vált­hatóak be, jelenleg mintegy 1,3 milliárd forint értékben közel 480 ezer darab van még forgalomban. A NÜSZ az elfogadóhelyi szerződések határozatlan érvényességét határozott időtartamra, már­cius 31-re módosította, ez idő alatt minden elfogadott üdü­lési csekket elszámolnak. Az üdülési csekkek kibocsátása liárd forintot töltöttek fel, és ebből 34,4 milliárd forintot el is költöttek. Ezen az is segített, hogy az idei év a hosszú hét­végék éve volt. A hazai OTP-s kártyabirtokosok pedig úgy tűnik az augusztus 20-i mun­kaszüneti napokon költöttek legszívesebben. Ez alatt a há­rom nap alatt összesen több mint 816 millió forintnyi jut­tatást használtak fel a plasz­tik lapokról. Az; idei hosszú hétvégéken pedig összesen mintegy 2,6 milliárd forintnyi január 1-én szűnt meg, így a NÜSZ feladata a forgalom­ban lévő csekkek elszámolá­sára korlátozódik. A tapasz­talatok szerint az elmúlt idő­szakban az elszámolásra vá­ró csekkek száma nő, így a fel nem használt csekkek ér­téke minimális lesz. Janu­ár-szeptember között a szál­lodákban jelentkező üdülési csekk forgalom 2,365 milli­árd forint, a SZÉP kártya for­galom pedig 5,65 milliárd forint volt. Ezek együttesen a szállodák összes belföldi szállásdíj-bevételének 23,6 százalékát tették ki. juttatás apadt le a számlákról. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben alig húsz nap alatt keletke­zett a fizetések tíz százaléka. Érdekesség, hogy a november elsejei hosszúhétvégén ötször annyit költöttek a kártyabirto­kosok, mint az idei első, már­cius 15-i pihenőnapokon. Ez is azt mutatja, hogy amellett, hogy egyre jobban emelkedik a kártyákra feltöltött összeg, a felhasználások is felpörögtek. A legnépszerűbb alszámla a hosszú hétvégék alatt is a vendéglátási zseb volt, erről 1,3 milliárd forintot költöttek, míg a szálláshelyiről 840 mil­lió forintot. Harmadik helyen a szabadidő alszámla végzett mintegy 302 millió forinttal. „A hosszú hétvégék komoly feladatot jelentenek az OTP SZÉP kártyát kezelő informa­tikai rendszereknek, hiszen ezekben az időszakokban, néhány nap alatt akkora for­galmat kell lebonyolítanunk, mint máskor egy egész hét alatt. A rendszerünk meg­felelően teljesített ezeken a vizsgákon, hatékonyan tud­ja kiszolgálni több mint 560 ezer ügyfelünket” - értékelte a tapasztalatokat Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató ve­zérigazgatója. A siemens megállapodást kö­tött az Invesys Rail társaság­gal, a vasút automatizáló üzlet­ág megvételéről. A leányválla­lat a 800 millió fontos árbevé­telével piacvezetőnek számít a vasúti automatizálás területén. A tranzakciót még jóvá kell hagyniuk a részvényeseknek és a szabályozó hatóságoknak is. Az üzlet értéke 1,7 milliárd font (2,1 milliárd euró), ami meglehetősen magas felvásár­lási árat jelent, ugyanis az éves árbevétel több mint dupláját kell a Siemensnek kifizetnie. A bejelentés után az Invesys árfolyama - melynek csak egy részét érinti a jelenlegi tranz­akció - szárnyalni kezdett, és három nap alatt közel 40 százalékot emelkedett. A Sie­mensnél nem túl fényes a hely­zet, ugyanis 4 700 alkalmazott elbocsátását jelentették be a hagyományos villanykörték piacának csökkenése miatt. ■ Nagy András Róth Lajos eredmények is alátámasztják: több mint 35 ezer munkálta­tó választotta, több mint 1,8 millió felhasználója van, és országos lefedettségű elfoga­dóhelyi hálózattal bír. Idén no­vembertől ráadásul már kész­pénz helyett teljes egészében Erzsébet-utalványban kapja több mint 600 ezer gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is. Ebből csak készétel, tanszer és ruházat vásárolható, a támogatottak így azt kizárólag gyermekük­Egy hónapig jó az üdülési csekk Egyeztetett a francia kormány és az ArcelorMittal Nagyon alacsony szinten az üzleti bizalom export Moszkvai, pekingi és rijádi magyar kereskedőház is nyílik a közeljövőben az arcelormittal és a fran­cia kormány közötti találkozó zárt ajtó mögött zajlott, az ott történtekről a politikusok nyi­latkozataiból tájékozódhatunk. A tervekkel ellentétben nem az állam, hanem szakmai befek­tető venné át az ArcelorMittal bezárásra ítélt franciaországi üzemét. A tervek szerint 400 millió euró értékben fektet­nek be, melyből modernizálni fogják az üzemet. A befektető bevonásának köszönhetően a tranzakció nem igényel közvet­len állami ráfordítást. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Felül kell vizsgálni, szükség esetén pedig korrigálni a ha­zai gazdaságpolitika egyes ele­meit a gazdasági fellendülés beindítása, a versenyképesség javítása, az államháztartás hi­ányának csökkentés érdeké­ben Chris Mattheisen, a loint Venture Szövetség (ÍVSZ) el­nöke szerint. A ÍVSZ pénteki konferenciáján Szíjjártó Péter, a miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elsősorban a kormány vál­ság elleni intézkedéseit, ered­ményeit, míg László Csaba, a KPMG szenior partnere az ország versenyképességének nemzetközi megítéléséről, és a versenyképességünk javítása érdekében hozandó feladatok­ról beszélt, így nem meglepő, hogy az elhangzottak alapján kettős kép alakult ki az ország­ról. Szíjjártó Péter szerint a kor­mány megfelelő intézkedéseket Újabb kereskedőházak minden olyan céget straté­giai partnerének tekint a kormány, amely itt fekteti be a pénzét, mondta a rendez­vényen Szíjjártó Péter. a kormány negyven vállalat­tal kíván stratégiai együtt­működési megállapodást kötni, hattal már megállapo­dott. Jövőre valósul meg a hozott a válság miatt egyszerre jelentkező három kihívásra: az államadósság csökkentésére, a versenyképesség növelésére és a társadalmi stabilitás megőr­zésére. tavaly megfogalmazott, Egy­szerű állam akcióterv, amely 500 milliárd forint megtaka­rítást ígér. jövő szerdától bakui, a jövő év első felétől moszkvai, pekingi és rijádi magyar ke­reskedőház is segíti a ma­gyar kis- és középvállalkozá­sok piacra jutását. Ellenintézkedésként költség- vetési megszorításokról dön­tött, strukturális reformokat indított, abban az irányba terel­te az országot, hogy termelési központtá válhasson, nyitott a Egy főre jutó GDP (2011, ezer dollár/fő) Ausztria Szlovénia Szlovákia Horvátország Magyarország Románia Szerbia Ukrajna keleti gazdaságok felé, és lépett a közterhek méltányos elosztá­sa felé is. Mindez még kevésnek tű­nik a World Economic Forum (WEF) friss felmérése fényé­ben, amely szerint hazánk ép­pen a cégek üzleti környezeté­re, és intézményi keretekre vo­natkozó értékelése alapján áll rosszabbul, mint korábban. A WEF adatokat ismertetett Lász­ló Csaba szerint az üzleti biza­lom visszaállítása érdekében az államnak az üzleti szféra hatékony működését hatékony infrastruktúrával kellene segí­tenie. Fontos a bankrendszer finanszírozási képességének helyreállítása is. ■ B. H. L. I 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents