Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-23 / 49. szám

2012. DECEMBER 23., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Lejtős pálya: kiújult a kultúrharc évértékelő A kulturális életet egyszerre sújtotta a pénzkivonás és a kulturkampf A művészek a 2012-es év legnépszerűbb videoklipjében látható táncot, a Gangnam Style-t táncolták el tiltakozásképp, éppúgy mint Ai Wei Wei. 2012 kitörölhetetlen nyomot hagy a magyar kulturális életen, szinte nincs olyan szegmense, amelyen ne kö­vetkezett volna be valami­lyen radikális változás. VR-összeállítás Nehéz évet zár a kulturális élet. Az ágazat szereplőinek egyszerre kellett szembenéz­niük az állami szerepvállalás csökkenésével, azaz a pénzki­vonással, valamint a váratlan erővel kirobbanó belső harc­cal. A frontvonalak nagyjából a politikai árkok mentén hú­zódnak, de év végére az eddig egységesnek tűnő jobboldalon is repedések keletkeztek. Az egyik legfontosabb vál- § tozás lett volna az idei évben, I hogy Szőcs Géza kultúráért fe- | lelős államtitkár júniusban tá- I vozott posztjáról. Bírálói főként azt vetették szemére, hogy irá­nyítása alatt az államtitkárság felügyelete alól sorra szervez­ték ki a feladatokat. Utódja, L. Simon László szin­tén az irodalom felségvizeiről hajózott be a politikába, legin­kább érdekérvényesítést, agi­litást, reális programot vártak tőle a kulturális élet szereplői. Csatákat ugyan vívott, győz­ni mégsem tudott: nem tudta megakadályozni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szét- szervezését, az örökségvéde­lem hatósági jogosultságainak elvonását vagy hogy a jobbolda­li művészek egyesületéből köz- testületi rangba emelt Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ne kaphassa meg a kortárs kép­zőművészet legfontosabb kiállí­tóhelyét, a Műcsarnokot. A Műcsarnok főigazgatója, Gulyás Gábor lemondott, az akadémia tagsága pedig talán kezd rádöbbenni, hogy a Mű­csarnok nem csupán egy impo­záns épület a Hősök terén, ha­nem a kortárs művészet egyik fő szervezője is. Kérdéses, hogy az MMA szervezi-e a Velencei Biennálék magyar részvételét, hogy mi lesz az időközben elin­dult Flash Art folyóirattal vagy éppen az Ernst Múzeummal. A testület egyébként 2013- ban 2,5 milliárd forintnyi köz­pénzből gazdálkodik majd, emellett megkapták a Vigadót, valamint beleszólhatnak a Kos- suth-díj, a Széchenyi-dij oda­ítélésébe, döntenek a Nemzet Színésze, a Magyar Mozgókép Mestere és a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cí­met felváltó Nemzet Művésze díjról is. Ezzel tulajdonképp Fekete György, az akadémia el­nöke a magyar kultúra egyik legfontosabb tényezőjévé vált. Az akadémikusok körében a korábban belsőépítész Fekete tevékenysége nem aratott osz­tatlan sikert. Kilépett a múlt szombaton beválasztott Rost Andrea, Cserhalmi György, Tompa Gábor és olyan régi ta­gok, mint Fehér László, Bukta Imre képzőművész, Novák Fe­renc koreográfus vagy Korniss Péter fotográfus. A nemtetszést nemcsak az elnök autoriter, hatalomcentrikus magatartása indokolta, hanem például az olyan mondatai, amelyekben kétségbe vonta Konrád György magyarságát. Augusztus végére megvaló­sult a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum fúziója, ami az első lépése az úgynevezett múzeumi negyed­nek, amely 2018-ra készülne el. A Városliget teljes rekonstuk- ciója mellett olyan múzeumok kapnának itt helyet, mint az új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a Magyar Fotográ­fia Múzeuma. Itt lesz a Magyar Zeneház is, amely a magyar ze­netörténetre fog fókuszálni. Az év hangulatát olyan ese­mények is meghatározták, mint májusra tervezett Nyírő Jó- zsef-újratemetés, amelyet a ma­gyar kormány annak ellenére akart állami szinten megünne­pelni, hogy Románia ellenezte az újrahantolást, az író pedig politikailag vállalhatatlan szél­sőjobboldali szerepvállalása miatt. A könyvszakmát az is meglepte, hogy az állam felkér­te Kerényi Imre miniszterelnö­A magyar Művészeti Akadémi­át (MMA) és annak elnökét, Fe­kete Györgyöt felhasználva a kormány ellen indult „hecckam­pány”-áll abban a több MMA-tag, köztük Czakó Gábor (ró, Mezey Katalin költő, műfor­dító, Schrammel Imre kerami­kus, Szemadám György festők által jegyzett nyilatkozatban, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. Mint hangsúlyozzák a sajtóban és a világhálón „névte­len blogírók és elszánt sajtó- és médiaszakértők gúnyolják és rágalmazzák”Fekete Györgyöt, ki megbízottat, hogy kezdje el a Nemzeti Könyvtár könyvsoro­zatot mintegy 300 millió forint­ból, miközben a könyvkiadásra jutó éves kollégiumi keret kicsit több mint 200 millió forint. Az ősszel a független szín­házak pénzei miatt háborgott a kulturális élet: a kormány közölte csak januárban tud­ja kifizetni a függetlenek idei, 2012-es évre pályázaton meg­ítélt működési támogatását. Sőt, bejelentették annak egy­harmados csökkentését is, de aztán most pénteken közölték, hogy mégis a teljes összeget ki­osztják miután kormány dön­tött a kulturális területnek visz­és gátlástalan politikai támadá­sok célpontjává teszik őt és az általa vezetett intézményt. DECEMBER KÖZEPÉN több mint ötven művész és közéleti szemé­lyiség nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a Műcsarnok nemrég lemondott igazgatója, Gulyás Gábor mellett. Az alá­írók között szerepel többek kö­zött Fábry Sándor humorista, feLugossy László képzőművész,- György Péter esztéta, Hajdú Szabolcs filmrendező, Kepes András újságíró, Rockenbauer Zoltán művészettörténész is. szajuttatandó közel 1,1 milliárd forintról. Az azonban kérdés, hogy miként lehet elszámolni 2013-ban egy olyan összeget, amire 2012-ből szóló számla kell. A függetlenek helyzetét tovább nehezíti a megváltozott előadó-művészeti törvény is. Az elmúlt hetekben tiltakozó művészek táncoltak Gangnam Style-t a múzeumban és a lép­csőin, Bukta Imre performan- szot tartott, dulakodás tört ki az MMA közgyűlésén miután tüntetők megzavarták az ülést. Az évet két igazgatóváltás zár­ta: Bátyai Edinának, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető igazgatójának kirúgása a Fi- desz-KDNP-frakció tagjainak és a Jobbik szavazatával, illetve a Nemzeti Színház főigazga­tói pályázata. Ez utóbbin Vid- nyánszky Attila nyert, a Kos- suth-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke. Tehetségét senki nem vitatja, de az igazgatói szék­be érkezése nem impozáns: a pályázatokat az a Színház- művészeti Bizottság értékelte, amelynek épp ő a vezetője. Az év nyertese a közművelő­dés: az ágazatra a korábbinál lényegesen több pénz jut majd. Emellett most úgy tűnik, növe­kednek az állam kulturális rá­fordításai is.. HÍRSÁV Előszilveszter a Hot Jazz Banddel hot jazz band tart előszil- veszteri koncertet december 30-án fél nyolckor a MOM Kulturális Központban. Az eseményen az idén is az or­szág legpatinásabb pezsgőjé­vel vendégeli meg a zenekar a koncertre látogatókat. Az este két vendége Bolba Éva és Illényi Katica. A zenekar az 1920-as, ’30-as, ’40-es évekhazai filmzenéinek, jazz-es táncdalainak korhű megszólaltatója, de megszó­lalnak a ’40-es, ’50-es évek hazai dzsesszmelódiái is. Mrozek-bemutató az Örkény Színházban slawomir mrozek Tangó című drámáját mutatta be az Örkény Színház; Bagos- sy László első alkalommal rendezett abszurd darabot. Az előadásban Pogány Judit, Csuja Imre, Mácsai Pál, Für Anikó, Máthé Zsolt, Szandt- ner Anna és Debreczeny Csaba játszik. A produkció díszletét Khell Zsolt tervezte, a jelmez Ignjatovic Kristina munkája. Évzáró koncert a Magna Cum Lalidétól a magna Cum Laude zenekar idén december 30-án a Sy- ma Csarnokban tartja a már hagyományossá vált év végi nagykoncertjét. A rendez­vényen „vidéki hangulattal” várják a rajongókat: a dél­utáni kapunyitáskor helyben sülő disznótorost és Magna Pálinkát kínálnak. A kon­cert után DJ Radnai zenél majd. Egymilliárd dollárból készül a Mohamed-film EGYMILLIÁRD DOLLÁRBÓL forgatna monumentális filmet Mohamedről, az isz­lám prófétájáról egy katari székhelyű társaság, de a forgatást megnehezíti, hogy a filmben nem tűnne fel maga a „főszereplő”, mivel a vallási előírások szerint tilos a próféta ábrázolása. A szerepeket angolul be­szélő muzulmán színészek alakítják, producerként pedig Barrie Osborne-t (A Gyűrűk Ura, Mátrix) nyerték meg. Nyilatkozatháború pro és kontra Több mint tízmillió látogatót vonzott a Louvre a tavalyinál több mint egy­millióval több látogatót vonzott idén a párizsi Louvre, és ezzel megerősítette a világ legláto­gatottabb múzeuma címét - ír­ta az MTI. A 2012-es esztendő fő eseményeként átadták az iszlám művészetet bemutató új múzeumi szárnyat, amely szeptember óta 650 ezer látoga­tót fogadott. Nemcsak az állandó tárlatok látogatottsága nőtt, hanem az időszaki kiállítások is 660 ezer érdeklődőt vonzottak, 29 szá­zalékkal többet, mint 2011-ben. A Leonardo da Vinci Szent An- na-festménye köré szervezett kiállítást például 305 ezren keresték fel tavasszal, és már eddig 310 ezer látogatót vonzott a Raffaello utolsó éveit felidéző, január 14-éig még látogatható a kiállítás is. A külföldi látogatók köré­ben erősen megnőtt a kínaiak száma, akik immár a hármas élbolyba tartoznak az amerika­iakkal és a brazilokkal együtt, megelőzve az olasz és a német látogatókat. A múzeumot 50 százalékban 30 éven aluliak lá­togatják. A múzeum megújult inter­netes honlapjára ebben az év­ben 11 millióan látogattak el, 7 százalékkal többen a tavalyi­nál; a Louvre-nak a különböző közösségi portálokon 910 ezer regisztrált rajongója van. ■ Uj magyar darab a Vígszínházban színház A századelőn játszódó Zöld kilencest Ascher Tamás rendezte Ascher Tamás hosszú idő eltel­tével dolgozik újra a Vígszín­házban, 1986 óta most először rendezi a társulatot. Mint az MTI-nek elmondta, most az vonzotta a Vígszínházba, hogy Hamvai Kornél író, Darvas Be­nedek zeneszerző és Varró Dá­niel költő (a Vesztegzár a Grand Hotelbent is jegyző hármas) új­ra összeült írni. A zöld kilences az 1909-es Budapesten játszódik, a polgá­rosodó főváros izgalmas éle­téből merít - mondta Ascher jg Tamás, hozzáfűzve: csupa való- | ságos eseményen alapszik cse- § lekmény, például abban az év- | ben mutatták be Molnár Ferenc 1 Liliomját a Vígszínházban. Réti Adrienn és Csőre Gábor, a darab főszereplői. A darab zenei világa is a 20. század elejének miliőjét idézi meg. Bár elmerültek az 1909-es Budapest világában, "minden nehézség nélkül rá lehet majd ismerni egy csomó mindenre, annyira hasonlítunk önma­gunkra, immár egy évszázada - mutatott rá Ascher Tamás. A darab az év három érdekes és jellegzetes eseményét dolgozza fel: Abbasz Hilmi egyiptomi alkirály látogatását, amelynek során beleszeretett egy magyar nőbe, egy. szellemes és kreatív szélhámos feltűnését, aki pél­dául eladta a Rottenbiller utcát Székesfehérvár városának, va­lamint egy prostituáltakat ölő sorozatgyilkos történetét. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents