Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-20 / 297. szám

2012. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ 5 küldetés Egerek, patkányok közé költözött a tönkrement varsádi tsz-majorba, hogy megvalósíthassa álmát. Úgy érezte magát, mint a korabeli amerikai telepesek, akik a prérit, az őspusztaságot látták maguk előtt CZIKK: NEM HALÓT, HALAT AD Czikk László fontos feladatnak tartja átmenteni unokáinknak erdeink szépségét és értékeit Czikk László időnként úgy érzi magát, mint az öregedő bálna, akinek a vérét egyre több és több élősködő szívja. De nem adja fel, inkább ad a Czikkhalas. Lengyel János Czikk László a Sárközben nőtt fel, ahol százegynéhány éve még több hal került az asztalra, mint kenyér. Az ott élők nemzedékről nemzedékre örökítették át a víz tiszteletét, a hal szeretetét, mert halból sohasem volt elég. Aztán egy ideje már nemcsak az élőhal hiányzott, még halkonzerv sem volt. Czikk László azt mondja: ezt a régi, jogos igényt akarta ki­elégíteni, amikor halas boltokat nyitott. Ezért fordulhatott elő, hogy aki Szekszárd környékén jó halászlevet akart főzni, az a városból falura, Decsre ment halért. A halbolt sikere tehát kó­dolva volt.- Miért éppen Varsádon "kez­dett" új életet?- Amikor 1992-ben tóépítési lehetőséget kerestem, nem gon­doltam, hogy egy olyan területet találok, ahol évezredeken ke­resztül haszna vétlenül hagy­ták kifolyni az országból az évi 2 7 millió köbméter élővizet. Őri- | ási kihívás volt. Nem zavart, s hogy otthonomból a tönkrement c- egeres, patkányom - varsá- 3 di tsz-majorba költöztem. Igazi hőskorszak vette kezdetét. Min­denki őrültnek tartott. Nem ér­dekelt a figyelmeztetők óvó sza­va, vakon hittem az elképzelé­sem sikerében. A legfontosabb, a víz rendelkezésre állt, korlát­lan mennyiségben. Kicsi túlzás­sal az Észak-Amerikai telepe­sekhez hasonlítottam magam. Ők a prérit, az őspusztaságot lát­ták maguk előtt, és néhány kó­borló bivalyt. Ebből teremtettek ragyogó civilizációt. Kellő sze­rénységgel párhuzamot látok le­hetőségeink és adottságaink kö­zött. Előttem nyújtózkodott egy több száz éves álmából ébrede­ző táj, a föld, ami talán sohasem látott ekevasat. Vagy ha mégis, akkor nem hálálta meg. Ezt a tá­jat a természet a földrajzi adott­ságaival halastónak szánta. Sze­rencsés voltam, megláthattam, megláttam a lehetőséget.- Akkor nézzük az "egy őrült" naplóját...- Beszéljenek inkább a há­rom évtized tényei: boltok, ta­vak, tározók, kiszolgáló gépek, épületek... így áll össze szerves egésszé, így épül egy halgaz­daság. Hozzáértő ember tudja, hogy mindez mibe került. És nemcsak a pénzre gondolok, ha­nem a szervezésre, ami nélkül a pénz elvész: figyelem, fegyelem, állandó készenlét, korai ébre­dés, késői fekvés és közte apró gondok és csontropogtató prob­lémák megoldásai. Ezt csak 120 százalékon lehet csinálni. Mit mondhatnék magamról? Nem elégedtem meg a félmegoldások­kal, elébe mentem a kihívások­nak, éberen figyeltem, hogyan lehetne valamit jobban csinálni, és hol nyílik rés a lehetőségek falán. Vállalkozónak tartom ma­gam, a szó valós értelmében.- Sok a víz, sokan horgásznak, nem érezte a konkurenciát?- A horgászat szórakozás, cél­ja az aktív pihenés, és mellék- terméke néha a hal. Aki halat akar enni, az nem horgászni megy, hanem a halboltba. Ép­pen úgy, mint az, aki pénzt akar keresni, a munkahelyére megy és nem a lottózóba. A horgászat és halászat között ha minden­áron összegfüggést keresünk, akkor azt gyanítom, hogy a hor­gászok többször vesznek halat, mint akik más szabadidős spor­tok szerelmesei.- Miért jobb a Czikkhalas hala a többinél?- Azt gondolom, az ország legjobb szakembere, Egyed Imre dolgozik nálam. Ezen a szinten a haltermelés már ipa­ri üzem: minden a szakma szi­gorú szabályai szerint történik. Lehet a mércét lejjebb is tenni. Régen a faluvégi pocsolyákban is volt pióca, béka és apró hal, de ezeket ma már senki sem nevezi halastónak. A Czikk hal azért állja ki az összehasonlítás próbáját bármely hallal szem­ben, mert a természeti adottsá­gok, a vízminőség és -bőség, a magas szintű technológia bizto­sítja helyét az élmezőnyben.- Hány tavon, hány hektáron ne­vel halat?- A 20 varsádi év alatt 10 tavat építettünk mintegy 250 hektáron. Ezzel párhuzamosan 23 tározó medence is elkészült, ahol a lehalászások után a hal­féleségeket tároljuk.- Honnan származik az ivadék? Mit esznek a halak?- Az ivadékot részben vásá­roljuk, részben magunk állítjuk elő. Halaink búzát, árpát, kuko­ricát és borsót kapnak.- Miért lett erdő- és vadgazdál­kodó is?- A megépített tavakat öve­ző területek zömében erdők. A kárpótlás folyamán nagyon mél­tányos áron lehetett hozzájutni. Azóta is az erdőterv előírásai szerint gazdálkodunk. A helyi földtulajdonosokkal úgy gondol­tuk, hogy ne idegenek folytassák a vadgazdálkodást a területein­ken. Ezért öt évvel ezelőtt létre­hoztuk a Donát-völgye Vadász Egyletet. A vadászati jogot így a földtulajdonosok gyakorolják saját földjeiken. Ha jól végiggon­doljuk, mindkettő a természeti értékek megbecsüléséről és fel- használásáról szól. A vad és a hal - mint „természetanyánk” ajándéka - tulajdonképpen test­vérek. Sajnos a vad még inkább kiszolgáltatott az emberi önzés­nek, rosszindulatnak, és nehe­zebb megóvni. Feladatunk: át­menteni unokáinknak erdeink szépségét és értékeit.- Milyen fejlesztéseket hajtott végre? Hogyan érintette a cégét a válság?- Az elmúlt 20 évben rend­kívül sokat fejlesztettünk. Az utóbbi évek már másról szól­nak. Sajnos bevételeinkből már nem jut fejlesztésre, sőt, az utóbbi két évben kiadásaink meghaladták bevételeinket. Á 30 év alatt ilyen mértékű ter­het soha nem cipeltünk, mint mostanság. Úgy érzem magam, mint az öregedő bálna, akinek vérét kora előrehaladtával egy­re több és több élősködő szívja. Mikor ezek száma már megha­ladja eltartó képességét, a bálna elpusztul. És vele az élősködők is. Azt hiszem, a mi életünkben is az eltartók és az eltartottak egyensúlyával, arányával van probléma. Amennyiben ez az arány nem változik, belátha­tatlan következménye lesz. A normális az lenne, ha nem egy szűk réteg teremtene új értéket, és viselné az ország terheit. Ha így folytatódik, a még „működ- gető” vállalkozások is megszűn­nek, és ezzel együtt a munkahe­lyek is. A ma még eladható, új értéket teremtő vállalkozásokra úgy kellene vigyáznunk, mint a ritka madártojásra.- Kik segítették vagy akadályoz­ták a munkája során?- Sokat tudnék mesélni, de nem akarok senkit megbántani, így rövid leszek. A segítő szán­dékú emberekből mindig több volt, mint az akadékoskodókból. Velük és jó szakember gárdával építettem fel vállalkozásom.- Ha kívánhatna valamit, mi len­ne az?- Az, hogy csak valós, életké­pes vállalkozások kapjanak tá­mogatást és védelmet. A Czikk­halas Kft. ilyen. Szeretném el­érni, hogy a jelenlegi dolgozók közül, akikkel együtt hoztam létre a tógazdaságot, - objektív körülmények miatt - senkinek se kelljen elengednem a kezét, és ne kelljen az „utcára” küldeni.- Ez a mondat zárszónak is meg­felelne. De feltolakszik bennem egy kérdés, ami jövőre már nem aktuális: ez az év a Czikkhalas vállalkozás jubileumi éve. 30 év­vel ezelőtt fordulatot vett az élete. Hogyan ünnepelte az évfordulót?- Sehogy. Nem durrogtak pezsgősüvegek, nem volt dí- nom-dánom. Úgy szeretném megünnepelni a 30. évfordulót, hogy az ünnepségre fordítandó összeget a vásárlóimnak adom. A karácsonyi halvásárlásnál minden vevő 100 forint kilog­rammonkénti kedvezményt kap. Ezzel köszönöm meg, hogy három évtizede, és azóta is meg­tisztelnek a bizalmukkal. komló-mánfa Fejlesztés Lezá­rult a két települést összekötő út felújítása. A közútkezelő, illetve a közbeszerzési pályáza­ton nyertes kivitelező a mint­egy 7 kilométeres szakaszon megerősítette és felújította a burkolatot, és egyéb munkála­tokat is elvégzett. A 914 millió forintos beruházással a Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. saját számításai szerint több mint 26 ezer ember utazáskényelmi és forgalombiztonsági feltéte­lein javított. mohács Adóemelés a korábbi évekhez hasonlóan az inflá­ció mértékével emelik jövőre a helyi adóterheket - erről döntött a képviselő-testület. A pénzromlás várhatóan 5,3 százalékos lesz, így átlagosan ennyivel kell többet fizetni egyes adónemenként 2013- ban. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy például a garázsadó 2400, az idegenforgalmi adó vendégéjszakánként 460 forint lesz. Az adókötelezettség alá eső építmények után négyzet- méterenként 263, a hétvégi há­zak esetében négyzetméteren­ként 900 forintot kell fizetniük a tulajdonosoknak. mágocs Beruházás Pince- és rendezvényház (80 személy befogadására alkalmas terem­mel, bowlingpályával és nyil­vános illemhellyel), üzletsor, helytörténeti múzeum alkotó­házzal, játszótér, valamint szabadidőpark épül, a polgár- mesteri hivatal és a templom pedig megújul egy nyertes pályázatnak köszönhetően Mágocson. Az összesen 356 millió forintos projekthez a település 254 millió forint támogatást nyert, a maradék 101 milliót (vagyis az önerőt) HÍREK A RÉGIÓBÓL Kecskemét Tiltakozás Több mint kétszáz hallgató és oktató vett részt kedden este azon a tiltakozáson és fáklyás felvonuláson, amit a Kecskeméti Főiskola szervezett a kormány felsőoktatást érintő tervezett intézkedései ellen. A fórum után a diákok ko­szorút helyeztek el a főtéri Kossuth szobron, majd a Himnusz el- éneklése után békésen távoztak részben az együttműködő partner segítségével, részben hitelből fedezik. berzence Baleset Gázrob­banás történt szerdán reggel Berzcencén a Zrínyi utcában, egy ember könnyebben meg­sérült. Orbán Zoltán, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: a ház­ban élő idős férfi megsérült a robbanásban, bűncselekmény­re utaló körülmény egyelőre nem merült fel. Úgy tudjuk, a tűzoltók két gázpalackot még kimenekítettek a robbanás helyszínéről. Kaposvár Mentőöv A somogyi megyeszékhely 21 milliárd fo­rintos adósságállományának legalább a felét átvállalja az állam. Erről állapodott meg Kaposváron Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Szita Károly polgármester és Gelen­csér Attila, Kaposvár ország- gyűlési képviselője, a megyei közgyűlés elnöke az adósság­konszolidációs egyeztetések első fordulóján. Szita Károly szerint a város szándéka, hogy ez a minimum 50 százalék - több mint tízmilliárd forint - feljebb kússzon. A következő hetekben erről szólnak a tár­gyalások BALATONVILÁGOS DÖntéS Egy tartózkodással fogadta el az országgyűlés Balatonvilágos megyeváltási kérelmét: a tele­pülés Veszprémtől Somogyhoz csatlakozik, 2013. január 1-jei hatállyal. A világosi képvise­lő-testület kezdeményezésére a parlament Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erről szóló határoza­ti javaslatát 344 igen szavazat­tal fogadta el. * t f 4

Next

/
Thumbnails
Contents