Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-18 / 295. szám

6 GAZDASAG 2012. DECEMBER 18., KEDD A felvételi biztosan marad eltörölve Jobban bevonnák a magánfinanszírozást a rektorok Majdnem az egész utcát megtöltötték hétfő este a tiltakozó diákok Budapesten az oktatási államtitkárság épületénél HÍRSÁV GKI: jövőre stagnál a magyar GDP a GKi Gazdaságkutató Zrt. (GKI) jövőre a szeptemberben várt 0,8 százalékos növeke­dés helyett stagnáló GDP-t prognosztizál az idei 1,5 szá­zalékos gazdasági visszaesés után - mondta Vértes András elnök. Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette. A GKI el­nöke emlékeztetett arra, hogy a GKI már tavaly december­ben 1,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. ■ Az év végéig tart az élelmiszer ellenőrzés eddig 4,3 millió forint bírsá­got szabott ki 3700 ellenőrzés során a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal téli ellenőrzésén, amely december végéig folytatódik. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára kö­zölte: az ellenőrzések 4,5 szá­zalékánál találtak higiéniai hiányosságokat. ■ A kormány könnyít a vállalkozások terhein tovább egyszerűsíti a kor­mány az aláírási címpéldány és cégkivonat használatát - mondta Rétvári Bence, a közigazgatási tárca állam­titkára. 2013. február 1-jétől a közigazgatási hatósági el­járásokban az ügyfeleknek az iratokat nem kell benyújtani, mert a hatóság elektronikus úton szerzi be. ■ Négy forinttal drágább lesz a benzin emeli szerdán a benzin lite­renkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt., a 95-ös ben­zin ára bruttó 4 forinttal emel­kedik, a gázolajé 2 forinttal mérséklődik. ■ A benzin és a gázolaj fogyasztói átlagára (forint/litei ■ 95-ös benzin Bi gázolaj 450 2012. júl.-dec. VG-GRAFIKA FORRÁS: A keretszámok eltörlésével nem változik a felvételik rendszere, így a diákok abból a tantárgyból érettsé­gizhetnek, amelyből eddig készülhettek - jelentette ki Hoffmann Rózsa tegnap. A Rektori Konferencia elnö­ke szerint az állami, a válla­lati és a magánfinanszírozás egyensúlyát kellene meg­teremteni. Braunmüller Lajos Elégedetten távozott a tegna­pi Fidesz-KDNP frakcióülésről Hoffmann Rózsa. „Meglódulhat a jelentkezők száma erre a hír­re, hogy nem lesz keretszám, és aki majd vállalja, hogy Ma­gyarországon fog dolgozni, az ingyen tanulhat” - mondta teg­nap az államtitkár az ülés után Orbán Viktor hétvégi bejelenté­se kapcsán. E szerint a korábbi­akkal ellentétben mégsem lesz­nek felsőoktatási keretszámok, 240 pont felett mindenkinek állja a képzését az állam. Az államtitkár hangsúlyozta: a fel­sőoktatási felvételi eljárás nem fog megváltozni, így a diákok­nak abból a tantárgyból kell majd érettségizniük, amelyből eddig készültek. A felvételi el­járás pontszámítási módszere sem fog változni - tette hozzá Hoffmann. Az államtitkár a to­vábbi részletekre nem kívánt kitérni, mert - mint mondta - még zajlik a jogalkotói munka, a kormány pedig szerdán dönt. „A felsőoktatás finanszírozá­si gondjait meg kell oldanunk, ám a folyamatos, öt év alatt bekövetkezett 40 százalékos állami támogatáscsökkentés már nem kezelhető a korábbi formulák szerint” - nyilatkoz­ta a Világgazdaságnak Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem rektora, a Ma­gyar Rektori Konferencia el­nöke. Mezey hangsúlyozta: „a felsőoktatás kiváló befektetés, az egyén és a társadalom szá­mára egyaránt, ezért inkább rogán Antal arra számít, hogy a tervezett új rendszer­ben több diák tanulhat majd ingyen, mint korábban. A politikus ezt a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának hétfői ülése után tartott sajtótájé­koztatón mondta. A tanács­kozáson Orbán Viktor párt­elnök-miniszterelnök tájékoz­tatta a frakciót a felsőokta­tás jövő évi működésével kapcsolatos kormánydöntés elveiről. Hozzátette: az ülé- senvilágossá vált, hogy a kormányzat meghallotta, növelnünk, semmint csök- kentenünk kellene a ráfordí­tásokat. Megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a hasz­nálhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. Ezzel szemben bármilyen dip­lomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye a munkaerőpiacon, mint az ala­csonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele” - fogalmazott lapunknak a rektor. megértette és eloszlatta a di­ákok félelmeit, amelyek azon alapultak, hogy azt gondol­ták, jövőre fizetniük kell a felsőoktatási tanulmányo­kért. ROGÁN HOZZÁTETTE: 2013- ban senkinek nem kell fizet­nie felsőoktatási tanulmá­nyaiért, aki az adott karra vonatkozó ponthatárt eléri. Az állami támogatást pedig csak akkor kell visszafizetni, ha valaki nem fejezi be ta­nulmányait, vagy nem ide­haza vállal munkát. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára felvettek száma (fő) 2002 53 420 2003 52 703 2004 55179 2005 52.957 2006 53990 2007 50941 2008 52 081 2009 61262 2010 65 503 2011 66810 FORRÁS: KSH Mezey Barna szerint a hely­zet megoldása érdekében meg kellene találni az állami, a vállalati és a magánfinanszí­rozás megfelelő arányát és a finanszírozás technikáit és logikáját. „Arra kell figyel­ni, hogy ez nagyon össze­tett rendszer, amelynek csak egyik, bár nagyon fontos ele­me a hallgatói részösztöndíj, az önköltség vagy a keretszám ügye, de érdemesebb átfogóan foglalkozni a felsőoktatás fi­nanszírozásának kérdésével. Minden rendszer mindig ja­vítható, így a magyar felső- oktatás rendszere is, remélhe­tőleg közösen megtaláljuk a megfelelő hatékonyságnövelő megoldásokat” - tette hozzá a Magyar Rektori Konferencia elnöke. Nem fizet év végi jutalmakat a kormány azonnali hatállyal felfüggesz­tette a kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél dolgo­zók számára jogszabály alap­ján járó juttatásokon kívüli egyéb juttatások kifizetését - tudta meg a Világgazdaság. Az információt a Miniszter- elnökség is megerősítette. Hajdú Petra, a kormányszó­vivő sajtófőnöke lapunknak elmondta: „a kormány állás­pontja, hogy egyetlen egy mi­nisztérium sem szakadhat el a valóságtól, és mivel 2012-ben Magyarországon nem volt gaz­dasági növekedés, ezért nem lehet plusz kiadással terhelni a tárcák költségvetését. Ebből fakadóan az év végén, béren fe­lüli és béren kívüli juttatások­ra nincs lehetőség semmilyen formában.” Bár tárcaköltségvetésekről van szó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazga­tási államtitkára aláírásával az Egészségbiztosítási Alapból gazdálkodó egészségügyi in­tézmények vezetőit is értesítet­ték a kormány döntéséről. Csakhogy az egészség­ügyben dolgozók számára ez azt jelenti, hogy számos, gya­korlatilag bérjellegű juttatást sem kaphatnak meg. A munka törvénykönyve, illetve a köz- alkalmazottak jogállásáról szó-1 ló törvény alapján járó bérért ugyanis egyszerűen nem lehet ma már például anesztezio­lógust vagy sürgősségi szak­embert foglalkoztatni. Ezért az ő díjazásukat vagy egyéni * szerződésekben, vagy - miként nem mellesleg az ügyeleti díja­zást vagy egyes kiemelt foglal­kozási csoportoknál a pótléko­kat - a kollektív szerződésben szabályozzák. Most vagy ezeket a szerződéseket kell megszeg­niük a kórházvezetőknek vagy a kormány utasítását - a kettőt ugyanis nem lehet egyszerre betartani. ■ H. É. Hajdú Petra: nincs pluszpénz Rogán: a diákok azt hitték, fizetniük kell Jövőre is lesz béremelés - nyárra ígérik, év elejétől számítva egészségügy Akik az idén kimaradtak, a decemberi fizetéssel együtt januárban kapják meg a visszamenőleges juttatást Az ideihez hasonlóan jövőre is nyáron, januárig visszamenő- legesen várható béremelés az egészségügyben - értesültünk. A diplomás szakdolgozók, a há­ziorvosok és asszisztenseik, va­lamint a kórházi adminisztrá­ciós és gazdasági dolgozók szá­míthatnának fizetésemelésre. A szakállamtitkárság már megkezdte az egyeztetést az ér­dekvédőkkel. A béremelés for­rásaként a szakállamtitkárság elsősorban arra a mintegy 51 milliárd forintra számít, amit a jövedékiadó-emelésből ter­veznek beszedni. Emlékezetes, kifejezetten az egészségügy többletforráshoz juttatása érde­kében emelték meg az alkohol és a dohánytermékek jövedéki adóját, már az idén. Azok a dolgozók, akik az idei bérrendezésből technikai okok miatt maradtak ki, vagy mert gazdasági társasági formában működő kórházban dolgoznak, decemberi fizetésükkel együtt, egy összegben, januárban kap­ják meg 2012. januárjáig visz- szamenőleges pénzüket. Ez a béremelés nemcsak egészség- ügyi dolgozókat, hanem többek között szociális munkásokat, szociális gondozókat, közegész­ségügyi járványügyi ellenőrö­ket, összesen mintegy 800 dol­gozót érint. Ugyancsak utólag kapják meg a pénzüket az ágazati bér­'izsgálat egy háziorvosi rendelőben. Jócskán van mit pótolni fejlesztés második - az alap­ellátást érintő - köréből kima­radt iskolaorvosok. Az iskola- orvosi ellátás finanszírozását egy rendeletben megemelik, és a védőnői szolgáltatást vég­zők is több pénzhez jutnak. Az erről szóló hatásvizsgálati ta- nulmáynban azt írták: ez több mint 3000 részmunkaidős, és csaknem 240 teljes munkaidős iskolaorvosi szolgálatot érint. Az egészségügyi bérek ren­dezéséről első körben ez év márciusában döntött a kor­mány. Augusztusi fizetésével csaknem 86 ezer egészségügyi dolgozó alapbére emelkedett 10 és 65 ezer forint bruttó közötti összeggel, januárig visszame­nőleg. A következő körben az alapellátási praxisok finanszí­rozását emelték 14 százalékkal, novembertől. Szócska Miklós egészség- ügyi államtitkár is többször jelezte: tisztában vannak az­zal, hogy az ágazatban további fizetésemelésre van szükség annak érdekében, hogy meg­állítsák az elvándorlást, amely az idén egyébként akár csúcsot is dönthet. A migráció fő oka egyértelműen a régiós szinten is alacsony bér: a csehek har­madával, a szlovák egészség­ügyben dolgozók csaknem ne­gyedével keresnek többet, mint a magyar egészségügyben dol­gozók. ■ H. É. 1 t 4 A

Next

/
Thumbnails
Contents