Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-16 / 48. szám

2 2012. DECEMBER 16., VASÁRNAP KÖZÉLET A számla izzaszt a meleg helyett rezsi Több száz ezer háztartás évek óta képtelen utolérni magát a közüzemi díjakkal Tömbfűtőműben. Akár egyszeri támogatást ad, akár befagyasztva tartja a rezsiárakat, azzal csak tovább mélyíti az adósságcsapdát HÍRSÁV Letartóztatták a gázrobbanás okozóját ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBA helyezték azt a férfit, aki a konvektor egyik csövét el­vágva, gázrobbanást idézett elő egy szolnoki társasház­ban. A Mikszáth Kálmán utcai, 4 szintes, 11 lakásos társasház első emeleti la­kásában bekövetkezett gáz­robbanás során könnyebben megsérült 26 éves albérlő kihallgatásakor elmond­ta: szerelmi bánata miatt öngyilkosságot akart el­követni, ezért vágta el a gáz- konvektorhoz vezető egyik gázcsövet. Első landolás Debrecenben ELSŐ ALKALOMMAL landolt a debreceni repülőtér kifutó­ján a Wizz Air légitársaság­nak a hollandiai Eindhoven- ből érkezett járata szombat délelőtt; a londoni mellett ez a légitársaság második me­netrend szerinti járata Deb­recen és egy nyugat-európai nagyváros között. Agyonverte anyja élettársát SÚLYOSAN BÁNTALMAZTA édesanyja élettársát egy 31 éves férfi szombatra virradó éjjel egy Hajdúböszörmény melletti szőlőskertben, aki ezt követően a kórházban meghalt. Kiégett három busz Budapesten n< HÁROM SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ busz kiégett Budapesten, a Tatai úti telephelyen reggel hat óra előtt. Az oltásban 15 tűzoltó vett részt, a bu­szokban keletkezett tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt. Meggyilkoltak egy nőt Kiskunfélegyházán MEGGYILKOLTAK EGY 43 éves nőt Kiskunfélegyházán, az asszony holttestére a lánya talált rá szombaton. A nőt a rendőrség feltételezése sze­rint a férje ölte meg. A nő halála erőszakos módon kö­vetkezett be. A ház padlásán megtalálták a megölt nő 50 éves férjét, aki önmagát is súlyosan megsebesítette. Az elmúlt tíz évben sok­szorosára nőtt a közüzemi díjtartozással rendelkezők száma és a hátralékok össze­ge is Magyarországon. Nem csoda: ez alatt az idő alatt 60-110 százalékkal nőtt meg a rezsiszámlák összege. A kormány döntése értelmében januártól a szolgáltatóknak tíz százalékkal kell csök­kenteni a gáz, az áram és a távhő árát. Szakértők szerint még ez sem old meg semmit. Fábos Erika A közműdíjak csökkentése ja­nuár vége óta van napirenden. Az első tervek arról szóltak, hogy jövedelemtől függően differenciálnák a lakossági közműdíjakat, a rászorulób- baknak olcsóbb lehetne a la­kossági gáz, villany, víz és távhő. A nyáron Orbán Viktor kormányfő először nagyköve­tek előtt beszélt arról, hogy a rezsiszolgáltatásokat nonpro- fittá kellene tenni. Szakértők szerint ez nem is lenne a valóságtól annyira el­rugaszkodott ötlet: a lakossá­gi szolgáltatások ára ugyanis hazánkban jócskán elmarad a piaci áraktól és már a veszte­ség közelében van, miközben a fogyasztók nagy része még így sem tudja megfizetni. Ráadásul a szolgáltatók is egyre nehezeb­ben birkóznak a folyamatosan növekvő hátralékkal. Ez az el­múlt tíz évben a sokszorosára nőtt. Legtöbbet a gáz ára válto­zott, tíz év alatt 108 százalék­kal lett drágább. Ennek meg­felelően növekedett azoknak a száma is, akik nem tudják időben fizetni a gázszámlát. Míg tíz évvel ezelőtt alig 70 ezer, idén már közel félmillió hátralékos háztartás volt, akik 70 milliárd forint tartozást hal­moztak fel. A miniszterelnök aztán nemrég egy rádióinterjúban már konkrétan azt mondta: „a közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa”. A kormány min­denesetre a héten ennek szel­lemében döntött: jövő év janu­ár 1-jétől 10 százalékkal kell csökkenteni a lakossági gáz és villamos energia árát. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár indoklása szerint azért van szükség a kötelező árcsökkentésre, mert Magyarországon a családok rezsikiadásai nagyon nagy há­nyadát viszik el a bevételeik­ből. Az, hogy valamit tenni kell, világos. A Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium adatai szerint 143 ezer olyan'lakossági gáz-, áram- és távhőfogyasztó van, akik egy hónapnál régebben tartoznak a rezsiszámlával. Kö­zülük több mint 36 ezren már több mint egy éve. Tavaly 141 193 embert pedig már ki is zár­az elmúlt tíz évben a vezetékes gáz drágult a leginkább: 108,2 százalékkal kerül többe, az áram ma 63,5 százalékkal drá­gább, mint tíz évvel ezelőtt, a távhő pedig 77,5 százalékkal drágult ugyanennyi idő alatt. Ez nem csak ránézésre, de a fi­zetésekhez viszonyítva is ko­moly drágulás: tíz évvel ezelőtt az egy főre jutó kiadásnak átla­gosan 18-19 százaléka mentei lakásfenntartásra és háztartási tak az áram-, a gáz- vagy távhő­szolgáltatásból. A szakértők eddig azt ismé­telgették: akár egyszeri támo­gatást ad, akár befagyasztva tartja a rezsiárakat, akár kila- koltatási és kikapcsolási mora­tóriumot rendel el a kormány, azzal csak tovább mélyíti az adósságcsapdát, és még inkább torzítja a piaci viszonyokat. Kalmár Márk elemző azt mondja: 'hosszú távon'meg­nyugtató megoldás kellene, ami lehet díjcsökkentés is, de nem ebben a formában és mértékben, A mostani gesztus ugyanis nemcsak azokon se­gít, akiknek valóban gondjuk energiára, addig ma ez az arány 23 százalék. Fizetésünk­nek közel a negyedét költjük átlagban a rezsire. Emiatt ter­mészetesen a hátralékok is emelkedtek. Olyannyira, hogy tavaly 36 925 lakossági fo­gyasztót kapcsoltak ki az áram szolgáltatásból, a gázszolgálta­tásból 101 894, a távhőből pe­dig 2374 lakossági fogyasztót zártak ki, vagyis több mint 140 ezer háztartás volt érintett. Harminc napnál régebben tartozók száma (ezer lakos) 2003 2009 2012 Áram 335 556 423 Gáz 68 467 448 Távhő 192 81 118 Hátralékok összege (milliárd forint) imoNÓTl 2003 2009 2012 Áram 4,2 30,8 46,5 Gáz 1,9 22,9 70,5 Távhő 4,9 10,3 21,0 van a számlákkal, mindenki­nek könnyítést jelent. Azoknak is, akik többet is ki tudnának fizetni, miközben a valódi fe­szültségek ettől nem oldód­nak, hiszen a csökkentés nem akkora mértékű, ami érezhető lenne azok számára, akik nem boldogulnak a fizetéssel. Más­részt a szektor nyereségessé­ge nélkül nem lehet minőségi szolgáltatás sem, a szolgáltatók ugyanis kénytelenek lesznek a költségeiken spórolni. A kor­mány elvárása szerint ugyanis a közműadót nem lehet tovább­hárítaniuk, ahogy az árcsök­kentést sem hozhatják be más formában. A kormány, Fónagy János államtitkár vezetésével máris bizottságot hozott létre, amely majd azon őrködik, hogy a gáz-, az áram- és a távhőárak tízszá­zalékos csökkentését ne terhel­jék tovább a fogyasztókra. A csökkentés csaknem négymil­lió háztartást érint. Mindez persze pénzbe kerül: a szolgáltatók és az állam zse­béből kerül ki a különbözet. A bevételcsökkenés, a közműadó­val együtt‘IÓO-170 milliárdnyi kiesést okoz a szolgáltatóknak és 20-25 milliárd mínuszt a költségvetésnek. Giró-Szász András kormányszóvivő a hé­ten mindezt úgy kommentálta, a lépés mégsem igazságtalan, mivel az 1995-ös privatizációt követően az energiaszolgálta­tók megkereshették a magu­két: 350 százalékos profitot értek el. Mindez azonban nem igaz a távhőszolgáltatást végző cégekre. A szektorban törvény írja elő az önkormányzati több­ségi tulajdont, ezért pillanat­nyilag összesen csupán három olyan távhőszolgáltató cég van az egész országban, ahol az ön- kormányzati rész nem éri el a 100 százalékot. így tehát az önkormányzatok zsebéből is pénzt vett ki döntésével a kor­mány. Százezer ember gáz, 36 ezer áram nélkül Incidenssel kezdődött az MMA közgyűlése kisebb incidens zavarta meg a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlését, amikor annak ve­zetője, Fekete György kezdett beszélni. Egy fiatalokból álló, nagyjából tízfős csoport azt skandálta a tagoknak, hogy lépjenek ki, és felolvasták köve­teléseiket. A csoportot a bizton­ságiak vezették ki - jelentette a Klubrádió helyszíni tudósítója. A testület tagjait megosztották a történtek, ezt volt, aki tapssal, mások ökölrázással fogadták. Előzőleg a közgyűlés elején Ba­log Zoltán, az Emberi Erőforrá­sok minisztere pénzt és autonó­miát ígért a tagoknak. Fekete György, az MMA elnö­ke kijelentette: a Műcsarnokból azért lett ügy, mert másfél éves „keserves küzdelmet” folyta­tott, hogy párbeszéd alakuljon ki közte és az intézményt veze­tő Gulyás Gábor között, aki ezt megtagadta, és „ellenvélemé­nyeket mondott”. A Műcsarnokra az MMA „soha nem vetette ki a háló­ját” - reagált a támadásokra. A személyét mostanában érő „hihetetlen mértékű mocskoló- dásra” reagálva az MMA elnö­ke kikérte magának azt, hogy „valaki a művészet szabadsá­gát az MMA-tól kéri számon”. Egy kisebbség által hirdetett „relatív művészeti szabadság” dolgában az akadémia nem le­het elnéző. ■ Bertók Maya, a Miss Hungary szépségverseny királynője (balra) harminc gyönyörű hölgy társaságában gyerekjátékokat csomagolt tegnap a buda­pesti Mikulásgyárban. „Mosolygok, ha valaki a világbékéről beszél - nyilat­kozta. - Fontosabb, hogy a lelkűnkben teremtsünk harmóniát.” Több mint tíz új nagykövet vár kinevezésre hatvannégy külképviselet ve­zetésében történt változás a kormányváltás óta, 2013-ban pedig több mint tíz állomás­hely élére kerülhet új diploma­ta - közölte Martonyi János kül­ügyminiszter. A tárcavezetőtől Oláh Lajos független képviselő tudakolta, hogy 2010. május 1-jét követően mely külkép­viseleteken cserélték a nagy­követeket, illetve a jövőben hol terveznek változtatást. A nagyköveti kinevezések esetében a fogadó ország hoz­zájárulása is szükséges, így a kinevezés ténye, illetve a ki­nevezendő nagykövet szemé­lye mindaddig nem nyilvános, amíg ez a hozzájárulás meg nem érkezik - magyarázta. Megjegyezte, ezért a nagykö­vetjelölteket az országgyűlés il­letékes bizottságai zárt ülésen hallgatják meg. A Martonyi János válaszá­hoz csatolt táblázatból kitűnik, hogy 2010. május 30. óta hat­vannégy állomáshely vezetésé­ben történt változás, egyebek mellett az ottawai, a berlini, a hágai, a helsinki, a lisszaboni, a párizsi, a római, a kijevi, a ba- kui, a bécsi, a londoni, a belg­rádi, a moszkvai, a zágrábi, a brüsszeli, a koppenhágai, a wa­shingtoni, az athéni, a dublini, az oslói, a pozsonyi, a prágai, az ankarai, a szófiai és a varsói külképviseleteken. ■ ft ft k i 4

Next

/
Thumbnails
Contents