Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-15 / 293. szám
VADASZAT 5 2012. DECEMBER 15., SZOMBAT Nagyon kedveltek a vaddisznóhajtások társasvadászatok A hajtások, terelések mozgalmasak, nem szűkölködnek eseményekben A vaddisznó elejtése téli hajtóvadászaton különösen kedvelt a vadászok körében. Kiváltképp, ha ilyen idő van, mint most, hó borítja a határt, és a nagy fehérségben jól látszik a szürkés-fekete futó disznó. F. Kováts Éva A társasvadászatok közkedveltek a puskások körében, a vadhajtások, vadterelések nem szűkölködnek eseményekben, máshoz nem fogható élményt jelentenek az abban részt vevőknek. A vadásztársaságok saját tagi hajtást és fizetős terelő-haj- tóvadászatokat szoktak rendezni vaddisznóra és tarnagyvadra (szarvastehénre, ünőre) novemberben, decemberben és januárban. A hajtásokra nemcsak a pénzbevétel növelése érdekében van szükség, hanem azért is, mert az elszaporodott vaddisznóállomány nagy károkat okoz a termőföldeken. A vadásztársaságok - Tolna megyében 64 vadászatra jogosult társaság van - maguk döntik el, hogy a szezonban mikor és hány hajtást rendeznek. A társas vadászatok ütemtervét a vadászatra jogosultak minden év szeptember 30-ig kötelesek megküldeni a hatóságnak, mondta Kosaras Zoltán a Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága vadászati-halászati osztályának vezetője. Az esetleges változásokat a vadászat megkezdése előtt 48 órával kell bejelenteni. A téli nagyvadhajtásnak két fő formája van. Az egyik a terelővadászat - ahol a vaddisznó mellett szarvas is lőhető - kizárólag kutya nélkül történhet. A vadászebek ez esetben azért tiltottak, mert gyors futásra késztetik a szarvast, így a va A hajtó-terelő vadászatoknál fontos a biztonsági szabályok betartása, a kijelölt lőállást nem szabad elhagynia a vadásznak. Képünk illusztráció dásznak nincs módja kellőképpen szemrevételeznie, elbírálni, hogy lőhető-e a vad vagy sem. Ezzel szemben a vaddisznóhajtáson vadászebek is vannak, felverik, kihajtják a sűrű bozótosból a disznókat, ahová a hajtők nem tudnak bemenni. A vaddisznóhajtás hangulata bizakodó várakozással, élményszerű sikerek reményével telített, a menete gyakran csendes, de feszült szemlélődés és néha nagyon is mozgalmas történések keveréke. Disznóhajtásban valamiféle vadmozgást mindig lát vagy észlel a vadász. Gyakran előfordul, hogy a vadak már a hajtás megkezdése előtt megindulnak, mivel az előkészületek - a terepjárók felvonulása, a hajtők felsorakoztatása, a puskások elhelyezkedése a lőállásokban, a hajtásban részt vevő ebek csaholása - zajjal járnak. A vaddisznók ösztöneiknél fogva megérzik, hogy valami történni fog. Az öregebb kanok már a hajtás megkezdése előtt igyekeznek elhagyni a nappali vackukat. Az eredményes disznóhajtás fontos feltétele, hogy legyenek MINDEN TÁRSASVADÁSZAT előtt eligazítást és balesetvédelmi oktatást kell tartani. A részt vevők ezt aláírásukkal is igazolják. Vaddisznóhajtásnál és nagyvad terelővadászatánál hajtástérképet kell készíteni és átadni minden jelenlévő vadásznak, felvezetőnek. A térképen be kell jelölni a hajtás - terelés - irányát, a lőállások a hajtókkal megfelelően kiképzett, jól hasznosítható kutyák is, mert nélkülük eredménytelen lehet a hajtás, bármilyen szervezett is az. Az ebek szimata nélkülözhetetlen a sűrűben rejtőzködő vadak felkutatásában és a sebzettek keresésében. Különösen a kis testű, fürge ebek helyét valamint az úgynevezett „tilos" lőirányokat. A tilos lőirá- nyokat a lőállásoknál a természetben is ki kell tűzni. Nagyvad terelésnél és hajtásnál a hajtők láthatósági mellényt kötelesek viselni, a vadászoknak feltűnő színű jelzést (narancs- sárga) kell elhelyezni ruházatukon. A vadász lövést csak akkor tehet, ha a vadat minden- foxterrierek, tacskók - váltak be erre a célra, mert a sűrűben ezek tudnak mozgékonyán védekezni a disznó dühödt támadásai ellen. A nagyobb testű kutyák igen gyakran a vaddisznók áldozataivá válnak. A vadásztársaságok nemcsak saját tagjaiknak, de fizetős venkétséget kizáróan felismerte, mások testi épségét és vagyontárgyait nem veszélyezteti. A kijelölt lőállást a hajtás, terelés során elhagyni tilos. A fegyvert megtölteni csak a lőállásbán szabad és csak ürített fegyverrel hagyható el a lőállás. A hajtások, terelések szüneteiben a fegyvert ürített állapotban kell tartani. Vadhajtásnál, terelőhajtásnál fontos a biztonsági előírások betartása A térség bővelkedik hazai nagyvadfajokban A vadászati ev március 1-től február végéig tart. Jelenleg az őzbak kivételével minden vadászható vadfajnak és ivarnak „szezon"-ja van. A 2012/2013- as vadászati évben Tolna megyében 3950 darab gímszarvas és 9015 darab vaddisznó van kilövésre tervezve, tájékoztatott Kosaras Zoltán vadászati-halászati osztályvezető. A térségben a muflon és a szikaszarvas kivételével minden hazai nagyvadfaj megtalálható és vadászható. Már valamennyi vadászatra jogosult területén előfordul a gímszarvas, az őz és a vaddisznó, a 64 jogosult közül 35 területen dám elejtés is volt az előző vadászati évben. A nagyvad elsősorban az erdőhöz kötődik, ilyenkor zömmel ezeken a területeken fordul elő, de a vegetációs időben a mezőgazdasági területekre mennek táplálkozni. dégeknek is rendeznek társasvadászatot kasszájuk feltöltése érdekében. Amikor fizetős hajtást rendeznek, akkor a vendégek vadásznak, a társaság tagjai pedig segítik őket. Hajtőként terelik a vadakat, vagy kísérőként, a vadászatot vezető utasítását betartva a kijelölt kiálláshoz szállítják saját autójukon a vendégvadászokat, magyarázza dr. Birinyi Ferenc, a Csernyédi Vadászegylet elnöke. Ilyenkor a szervezők általában nem visznek magukkal puskát, hiszen a vadat elejteni a fizetős vendég privilégiuma. Aki fizet, az diktál, meghatározhatja a feltételeket: hány hajtó, hány vadászeb legyen a vadászaton, sőt azt is, hogy milyen terítéket, hány elejtett vadat szeretne. Ez utóbbit aztán vagy sikerül teljesíteni vagy nem. Recept: borókás vaddisznókaraj cseresznyével PROMÓCIÓ Könyv a Tengelici Vadásztársaságról korkép Farkas Dénes az elmúlt ötven év vadgazdálkodásáról, vadászatáról Tolnában is monitoringozták a szalonkákat Hozzávalók, 4 személyre: 8 dkg vaddisznókaraj, 2 evőkanál olaj, só, őrölt feketebors, 8-10 borókabogyó, 2 dl száraz vörösbor. A mártáshoz: 2 evőkanál cukor, 2 maréknyi cseresznye, 3 dl húsleves, só, őrölt bors, 2 narancs, 2 evőkanál konyak Elkészítés: megtisztítjuk a húst, bedörzsöljük durvára tört borókabogyóval, sóval és őrölt borssal, körös- körül fel- forrósított olajon megpirítjuk. A vörösbort aláöntjük, lefedjük és 35-40 perc alatt előmelegített sütőben, 240°C-on megsütjük. Saját levével közben meglocsoljuk, vigyázzunk, hogy nehogy kiszáradjon a hűs. A mártáshoz a cukrot világosra pirítjuk, húslevessel felöntjük, a kimagozott cseresznyét beletesszük, forraljuk 4-5 percig. Levéve a tűzről sóval, őrölt borssal ízesítjük, majd a narancs levét, lereszelt héját, meg a konyakot hozzáadjuk, összeforraljuk. A megpuhult húst felszeleteljük, és a cseresznyemártással, valamint burgonyafánkkal kínáljuk. ■ A tengelici vadásztársaság története címmel megjelent Farkas Dénes legújabb könyve. A kötetben a szerző bemutatja a Tengelici Vadásztársaság II. világháborútól kezdődő 50 éves időszakának történetét, és emellett hiteles korképet nyújt az olvasónak ezen időszak Tolna megyei vad- gazdálkodásáról is. A nyugdíjas vadászati szakembernek több könyve jelent meg már, az egyik legismertebb a Nézd és lásd! című kötet, mely elsősorban vadászoknak szóló kézikönyv az őzről. Legújabb művében a Tengelici Vadásztársaság életébe kapunk betekintést, ennek kapcsán megismerhetjük Tolna megye néhai vadgazdálkodóit, vadgazdálkodását és vadászati közigazgatását. A Tengelici Vadásztársaság történetének megismerése során igen értékes ismereteket szerezhet az olvasó a szerzőtől - aki maga is élt, dolgozott aktívan ebben a közegben - az akkori kor és napjaink vadgazdálkodását, vadászati közigazgatását illetően. Olvashatunk arról is, hogy hazai vadállományunk menynyi mindent túlélt: a háború viA társaság elmúlt 50 évét mutatja be Farkas Dénes legújabb kötete szontagságos időszakát, az ezt követő kártételezésből eredő beszolgáltatás időszakát, a folyamatos „orvvadászatot”- Talán csak mi, vadászok nem vészeltük át ezt és a jelen időszakot változatlanul. Sajnos. Napjainkban, amikor „vadásszá” válni egy átgondolatlan pillanat és némi pénz kérdése, amikor hajlamosak vagyunk elfelejteni a múltat, amikor már nem gondolkozunk közösségben/vadász- társaságban, csak egyénekben, akkor egy ilyen könyv megszületése minden „rendes” vadászember számára ünnepnap, mondta a kötet megjelenése kapcsán dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. Az igényes, esztétikus könyvet az OMVK Tolna megyei területi szervezete adta ki. Megvásárolható Szekszárdon, a Vadászkamara Pollack Mihály utca 32/B szám alatti irodájában. ■ F. K. É. A TOLNA MEGYEI VADÁSZKAMARA EZÚTON KÍVÁN KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS VADÁSZATI ÉLMÉNYEKBEN GAZDAG ÚJ ESZTENDŐT TAGJAINAK ÉS MINDEN VADÁSZNAK! Az erdei szalonka Magyar- országon és Európa számos országában egyaránt népszerű vadászható vonuló faj, az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének hatálya alá tartozik. Ésszerű hasznosításához elengedhetetlen a vonuló- és költő állományok nagyságának, összetételének, a vadászat állományra gyakorolt hatásának ismerete. Hazánk központi helyen található a madarak tavaszi és őszi vonulásának szempontjából, feltehetően több irányból érkező vonulási útvonalak keresztezik itt egymást. A magyarországi viszonyokról annak ellenére keveset tudunk, hogy a szalonka vonuló állományával kapcsolatos megfigyelések rendkívül hosz- szú múltra tekintenek vissza. Az ország területén átvonuló állomány felmérése céljából öt évig tartó erdei szalonka monitoring program indult 2009- ben, melybe a Tolna megyei Vadászkamara is bekapcsolódott. A program első szakasza sikeresen lezárult, az adatok feldolgozás folyik. ■ F. K. É. A A i 1 t
