Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-14 / 292. szám

2012. DECEMBER 14., PÉNTEK MECSEK-DRÄVA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM IMMBHBWMWillllllillilMllllllllllllllllllllilll i'illll»lilllllllll<li>llll»IIMIMIlfWWMWllBIIIIPil1IWIIIIilllllillliWIIBlllllMBWWI^^ PROMÓCIÓ AMecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program a dél-dunántúli régió legnagyobb környezetvédelmi projektje, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg. Baranya, Somogy és Tolna megyéből 313 önkormányzat vesz részt benne BEGYÓGYÍTOTTÁK A MÉLY TÁJSEBEKET Nyílt nap és lakossági fórum zajlott Dombóváron a projekt zárásaként. A kép jobb oldalán dr. Merza Péter Nyolcvannyolc régi hulla­dékteleppel kevesebb szeny- nyezi a környezetet, csúfítja a tájat a Dél-Dunántúlon a Mecsek-Dráva Hulladékgaz­dálkodási Program nemrég lezárult első szakaszának eredményeként. A régió leg­nagyobb környezetvédelmi beruházása folytatódik: a „tájsebek begyógyítása” után a cél az újabb „sebesülések” megakadályozása, az új hul­ladékgazdálkodási rendszer kialakítása. Munkatársunktól Lucza-hegyi krémdesszertet szolgáltak fel a minap egy dom­bóvári lakossági fórumon, ab­ból az alkalomból, hogy a Me- s csek-Dráva Hulladékgazdálko- * dási Program során - még Luca I napja előtt - felszámolták Dom­bóvár Lucza-hegyi hulladékle­rakóját. - A Kaposvár felől a ól­es úton Dombóvárra érkezőket évtizedeken keresztül egy na­gyon ronda szeméttelep fogad­ta - fogalmazott Szabó Loránd, a város polgármestere. - Nagy öröm, hogy ez a lerakó eltűnt, az arra járók tavasszal már egy zöldellő domboldalt láthatnak. Az önkormányzat ezt saját erő­ből soha nem tudta volna meg­valósítani, jó döntés volt, hogy csatlakoztunk a Mecsek-Drá­va Hulladékgazdálkodási Prog­ramhoz (MDHP) - értékelt a vá­rosvezető. A Lucza-hegy hajdan a város legjobb szőlőtermő területe volt. Később téglagyártáshoz bizto­sított alapanyagot, végül a haj­dan virágzó terület szeméttelep­pé „züllött”. A hulladékgazdálko­dási program azonban felemel­te a mélyből, a nemrég befeje­ződött rekultiváció nyomán újra egy tisztes státuszú hellyé válik, amelyről - lám - már desszertet is elneveztek. Hasonló történetekkel minden bizonnyal a Dél-Dunántúl más településein is tudnának szolgál­ni, hiszen a MDHP első, rekulti­vációs szakaszában a régió tele­pülésein 88 elavult, a környeze­tet erősen szennyező hulladékle­rakót tüntettek el, és gyógyítot­ták be úgymond a tájsebeket, zá­rásként Dombóváron. A fent említett lakossági fóru­mon erről is beszélt dr. Merza Pé­ter, a program projektmenedzs­menti feladatait ellátó Pécsi Vá­rosfejlesztési Nonprofit Zrt. ve­zérigazgatója, illetve Mindum Károly, a Biokom Kft. projektme­nedzsere. Menteni a menthetőt Maga a Mecsek-Dráva Hul­ladékgazdálkodási Program a dél-dunántúli régió legnagyobb környezetvédelmi projektje, amely az Európai Unió támoga­tásával valósul meg. Baranya, So­mogy és Tolna megyéből 313 ön- kormányzat csatlakozott a prog­ramhoz, amely több, mint négy­százhúszezer lakost érint. A Me­csek-Dráva programot tíz éve fo­gadta el a kormány, a kivitelezés egy éve kezdődhetett el.- Menteni a menthetőt és kor­szerű rendszert építeni a jövő számára. - így is meg lehet fo­galmazni a program két fő ré­szét. Az első az elavult hulladék- lerakók rendezése, az ún. rekulti­vációs program. A második a kor­szerű, a szelektív gyűjtést is szé­les körűen elterjesztő hulladék- kezelési rendszer kiépítése. A rekultivációs szakasz már lezárult. Ennek a projektnek a költségvetése bruttó ötmilliárd (4.997.889.570 forint), amit tel­jes egészében az Európai Unió fi­nanszíroz. A telepek rekultivációja három féle módon történt. Az összesen közel nyolcvan hektárt kitevő 88 telep közül a legtöbb helyszínen egy ütemben zajlott a rendezés: a hulladékot összetolták, tömörí­tették, majd különböző talajréte­gekkel szigetelték el a felülről ér­kező csapadékvíz elől. Öt lerakót kétütemű rekultivációval rendez­tek, azaz először egy átmeneti zá­róréteget alakítottak ki, ezeken a helyeken később történik meg a végleges takarás. Ahol alulról a talajvíz is elérhette volna a hul­ladékot, ott teljesen felszámol­ták a telepet, a felszedett hulla­dékot szétválogatták, és elszállí­tották. Huszonöt lerakó esetében így történt. A rekultiváció befejezéseként humuszréteggel zárták le a lera­kót, a területre növényeket telepí­tettek, (elsősorban füvesítettek), így ismét a környezetbe illeszke­dő, zöld felületet kapott vissza az adott település. A rekultiváció ré­vén a lehető legkisebbre szorítot­ták vissza a környezet terhelését, megóvták a talajt és a vízbáziso­kat. A telepek megszüntetésével viszont nem ért véget a munka. A szakemberek folyamatosan el­lenőrzik majd a talajvíz állapotát és a környék ivóvízminőségét, nyomon követik a gázképződést. A területek kaszálását, a telepí­tett növényzet gondozását a Bio­kom Kft. végzi. A fejlesztéssel folytatják A rekultivációval párhuza­mosan megindult az új hulladék­gazdálkodási rendszer kialakítá­sa, amely a hulladék begyűjtésé­től a szállításon át a hasznosítá­sig és ártalmatlanításig terjed. A hangsúly a hulladékképződés megelőzésén és a hulladékok ke­Rekuftiválandó lerakók a Mecsek-Dráva Projektben Együtemű, helyben történd rekultiváció Felszámolás Kétütemű, helyben tört énó rekultiváció Település 250 000 000 ■ Bruttó beruházási költség ;orryovi! fangyosm ollói stfombó Szí 0JJ-*Tó*ia(alu .PolonyUíVfV i/éd Di'Osv Dráva««* yházasfiarlaíztí Kj 'beleír 7 ■ h Ilyenné vált a terület a rekultivációs projekt megvalósítása után zelésén van. Vagyis a cél az, hogy az új, szigetelt lerakókra kerülő hulladék mennyisége - a szelek­tív gyűjtéssel és a lerakóra kerü­lő kommunális hulladék feldolgo­zásával, előkezelésével - jelentő­sen csökkenjen, és annak is nagy részét újrahasznosítsák. A prog­ram fejlesztési része nettó tizen- hétmilliárd (17.275.756.870 Ft) fo­rint értékű. A projekt részeként regionális hulladékkezelő köz­pont épül Kökényben (Pécs), Mar­caliban és Barcson. Négy átrakó­állomást is létrehoznak, minden településen lesz legalább egy sze­lektív gyűjtősziget, de például Pé­csett 162. Több településen meg­szervezik az ún. házhoz menő hulladékgyűjtést, a külön edé­nyekben történő zöldhulladék gyűjtést. Tizennyolc hulladékud­varban is lehet majd hulladéko­kat elhelyezni. Tovább erősítenék a lépcsőházi szelektív gyűjtést és tízezer darab házi komposztáló edényt is beszereznek. A program sikeréhez termé­szetesen nem elegendőek a mű­szaki, technológiai fejlesztések: ha a régióban élők nem támo­gatják a programot, nem gyűj­tik szelektíven a hulladékot, nem veszik igénybe a szolgáltatáso­kat, akkor nem érhető el érdemi eredmény. A környezettudatos gondolkodás erősítése tehát szin­tén elengedhetetlen a siker érde­kében. A régió versenyképességét is erősítheti Az Európai Unió irányelve sze­rint 2015-től kötelező a szelektív gyűjtés bevezetése a tagállamok­ban, 2020-ig pedig legalább 50 százalékra kell növelni a háztar­tásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék új­rafeldolgozását. 2009-ben a Ma­gyarországon keletkezett hulla­dék 73 százaléka került lerakóba, 2014-re az előírás 40 százalék. A környezetvédelem érdeké­ben tett lépések nem csak a tér­ségben lakók életminőségét te­szik jobbá, hanem a régió ver­senyképességét is növelhetik. A korszerű hulladékgazdálko­dás komoly gazdasági haszno­kat hozhat, elősegítheti a mun­kahelyteremtést, a vidék népes­ségmegtartó erejét is. Nemrégiben még így nézett ki a régió egyik hulladéklerakója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents