Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-12 / 290. szám
Felsőoktatás: bizonytalan a jövő finanszírozás Balog Zoltán közölte, nem kívánnak változtatni a felvételi keretszámokon Ü VI £ c u. Még hétfő késtő este a demonstráló hallgatók a Lánchidat is elárasztották. Tegnap Miskolcon tiltakoztak diákok a kormányhivatalnál HÍRSÁV Eldőlt: 98 ezer forint lesz a minimálbér „98 ezer forint lesz a minimálbér, és 114 ezer a garantált bérminimum jövőre” - tájékoztatta lapunkat Pataky Péter. A MSZOSZ elnöke hozzátette: „konszenzusos megállapodás született, amelyet a munkaadók és a munkavállalók egyaránt el tudnak fogadni.” Hangsúlyozta: „fontos kiegészítés, hogy egyes problémás ágazatok esetében később dolgoz ki a kormány megoldást arra, hogyan könnyítse meg az emelést.” Minderről szerdán dönt a kormány. ■ VG Magyar mandátumok a bukaresti parlamentben csaknem 120 fővel nőhet a bukaresti parlament létszáma. A kétkamarás parlamentben a Szociál-liberális Szövetség 395, míg a jobbközép Igaz Románia Szövetség 80 mandátumot szerzett. Az RMDSZ-nek 27 mandátuma lesz, 9 szenátori, 18 képviselőházi hely. ■ MTI Nem kell Berlusconi a néppárti Európának ELHATÁROLÓDIK SILVIO BerlUS- conitól az Európai Néppárt - közölte europarlamenti frakciójának vezetője, aki u szerint hiba volt Mario Monti kormányának megbuktatása az olasz jobboldal részéről. A visszatérését bejelentő Berlusconi többször bírálta Angela Merkel német kancellár gazdaságpolitikáját is, sőt, azt is közölte, jobb lenne Olaszországnak az euróöve- zeten kívül. ■ EUOBSERVER Berlusconi - mindig nevet Kisebb tortán osztozhatnak a felsőoktatási intézmények a drasztikusan lecsökkenteti keretszámok miatt. Az egyetemek és főiskolák új finanszírozási formákat kénytelenek találni, ám a karcsúsítás biztosnak tűnik. Braunmüller Lajos A keretszámokkal már nem fognak foglalkozni a mai kormányülésen. Ehelyett a diák- hitel-konstrukción belül várhatóak olyan kisebb módosítások, amelyek komoly előnyöket jelentenek azoknak, akik most még úgy gondolják, eladósod- nának a diákhitellel - nyilatkozta tegnap Balog Zoltán a ma kezdődő kormányülés egyik fő témájára utalva. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője ezzel egyértelművé tette: nem kívánnak változtatni a napokban sok vitát kiváltott keretszámokon. A témában ugyanakkor megbeszélésre hívta kedden délutánra a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségét, de az jelezte: nem mennek el a tárgyalásra. A keretszámok átalakításával a kevesebb hallgató alapvetően kisebb állami támogatással jár. „Minden attól függ, hogy az egyes intézmények hogyan tudják kompenzálni önköltséges hallgatók bevonásával a kieső bevételeiket. Ennek érdekében igénybe vehetnek pályázati pénzeket, megcélozhatják a külföldi hallgatókat, vagy az eddigieknél fokozottabban próbálhatják bevonni a magántőkét” - nyilatkozta lapunknak Rostoványi Zsolt. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora hozzátette: „ebben az intézmények közt jelentős különbségek lesznek, regionálisan is nagy eltérések alakulhatnak ki.” A rektor szerint külön probléma, hogy nem teljesen egyértelmű, milyen finanszírozási rendszerben működik jövőre a felsőoktatás. „Annyi biztos, hogy a normatív rendszer megszűnik, de az új rendszer pontosan még nem ismert. A már bennlévő hallgatókra valószínűleg a normatív rendszer lesz továbbra is érvényes, az újonnan belépőkre pedig a képzési, fejlesztési és kiválósági alrendszerek forrásai állnak rendelkezésre. De hogy „NEHÉZ MEGBECSÜLNI, hogy hány felsőoktatási dolgozót érintene hátrányosan a keretszámok csökkenése, hiszen minden intézmény helyzete más és más. Ráadásul érdemi számítások még nem kezdődhettek, hiszen két héttel ezelőtt még teljesen más keretszámokról volt szó” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tőrös Szilárd. A Felső- oktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak hozzátette: „a kifutó évfolyamok miatt feltehetőleg nem azonnal jelentkezne a negatív hatás, amely valószínűleg a nyugdíjas korú dolgozókat pontosan milyen ismérvek alapján, az egyelőre nem tudható.” Rostoványi Zsolt emlékeztetett: az intézményfejlesztési tervek benyújtása idején lehetett pályázni a kutató egyetem, valamint a kiemelt egyetem, és az alkalmazott tudományok főiskolája címekre, ám ennek eredményeznem ismert ma,, még, érintené leginkább.” TŐRÖS HOZZÁTETTE: „nem csupán a dolgozók helyzete miatt tartjuk fontosnak a kérdést, egyéb szempontok is felmerülnek. Ezek közül egyik legfontosabb a hallgatók esélyegyenlősége, hiszen úgy véljük: a Diákhitel 2-t sem merik felvenni a szegényebb diákok, ezzel pedig tehetségek kallódhatnak el." az elnök hozzátette: „kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy hívja össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot. Szóbeli ígéretet kaptunk arra, hogy ez a jövő héten megtörténik.” jóllehet ezek a „kiválósági források” a jövő évi költségvetésben 10 milliárd forintot jelentenek. A rektor nem zárta ki, a drasztikus keretszámcsökkentés eredményeképp felsőoktatási intézmények zárnak be, ám a helyileg fontos társadalmi szerepet betöltő főiskolák, egyetemek a nehéz helyzetben Megállapodás a pedagógusokkal A legtöbb kérdésben sikerült megállapodnia a kormánynak a pedagógusok sztrájkbizottságával, ugyanakkor a bértábla emeléséről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban fognak egyeztetni - derült ki keddi egyeztetése után. balog Zoltán miniszter újságírók előtt azt mondta: az elmúlt hetek egyeztetései során 20 pontban sikerült megállapodni, és végül egy, a szakszervezetek számára nagyon lényeges nyitott kérés maradt, az, hogy miként számítják a pedagógusok munkaidejét, óraszámát. Rostoványi Zsolt szerint valószínűleg önkormányzati segítséget kapnának. „Az intézmények gazdasági helyzete évek óta romlik, mivel 30 százalékkal csökken az állami támogatás 2013-ig” - nyilatkozta lapunknak Dubéczi Zoltán. A Magyar Rektori Konferencia főtitkára kifejtette: „a keretszámok új rendszere elsősorban azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentősen visszaesik a jelentkezők száma. Attól tartunk, nem fogja 46 ezer hallgató igénybe venni a Diákhitel 2-őt, hogy ennek segítségével megkezdje tanulmányait. A kieső állami támogatást azonban csak magán vagy vállalati forrásból lehetne részben pótolni.” A főtitkár szerint ha jelentősen csökken a hallgatói létszám, az szükségszerűen magával hozza az oktató létszám csökkentését is. „Tervezni azonban egyáltalán nem tudunk, mert még csak meg sem becsülhető, hogy hányán hajlandók az új rendszer szerint belépni az egyetemekre, főiskolákra” - fogalmazott lapunknak a Magyar Rektori Konferencia főtitkára. FDSZ: nem csak a dolgozók számítanak Elfogadták a 2013-as költségvetést - még szigorúbb év lesz T. HÁZ Reménykedik a kormány: tavasszal megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben Az Országgyűlés a tegnapi zárószavazáson 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal fogadta el a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvény- javaslatot. A kormánypárti frakciók minden jelenlévő tagja igennel szavazott, ahogyan Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő független képviselők is. A többi független képviselő és az ellenzéki frakciók nemmel voksoltak. Az egyetlen tartózkodó luhász Ferenc (MSZP) volt. Orbán Viktor szerint a 2013- as költségvetés garantálja majd az államadósság csökkentését, és megteremti a sok százezer munkahely megvédéséhez szükséges munkahelyvédelmi akcióterv forrásait, továbbá a hosszú távú, tartós növekedés alapjait is. A kormányfő levelében köszönetét fejezte ki a költségvetési politikáért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és a büdzsét megszavazó képviselőknek. A kormány kifejezte meggyőződését: tavasszal a EU-pénz- ügyminiszterek tanácsa élhet a lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság őszi makrogazdasági előrejelzése után a kabinet több újabb egyenlegjavító intézkedést jelentett be, és módosította a jövő évi makropályát is. így alakult ki a 2013-as büdzsé végső változata (az Országvédelmi Alap összegét 400 milliárd forintban határozták meg). KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS Ko- vács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a 2013 végére várható államadósság mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt követelményeknek, azonban a hiánycél és az államadósság-szabály betartása rendkívül szigorú költségvetési gazdálkodást tesz szükségessé. Arra kérte a kormányt, tegyen további lépéseket a bevételi célok érvényesítése érdekében, s mivel a költségvetés „emeli a növekedés beindulásával kapcsolatos Matolcsynak gratulált Orbán kockázatokat”, ezért ezen a területen további lépéseket szorgalmaznak. MSZP: Folytatódik az elszegényedés. lózsa István frakcióvezető-helyettes azt mondta: a büdzsé túlzott megszorításokat tartalmaz. Szerinte az emberek nem viselik el a reálbérek az ideihez hasonlóan több mint öt- százalékos csökkenését. A jövő évi költségvetés nem szolgálja a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az ország felemelkedését, pénzügyi stabilitását és a Magyarország iránti befektetői bizalom visszaszerzését. Jövőre tovább csökkennek a beruházások, az infláció pedig meghaladja az öt százalékot. lmp: A kormány valótlan adatokra alapozta az elfogadott jövő évi költségvetést, abban sem a növekedési adatok, sem pedig a tartalék nagysága nem valós. Schiffer András frakcióvezető szerint a Fidesz jövőre megszorításokból és adóemelésekből finanszírozott választási osztogatásra készül. ■ A 2013-as költségvetés Államadósság: 73 százalék Államháztartási hiány: 2,7 százalék Remélt árfolyam: 283 forint/euró GDP-bőviilés: 0,9 százalék Infláció: 5,2 százalék Munkanélküliségi ráta: 10,8
