Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-10 / 288. szám
2 2012. DECEMBER 10., HÉTFŐ KORKÉP JEGYZET MATE BALÁZS Élhető lehet-e az ország? ugyan A mindent fanyalogva fogadók biztos tudnának valami megjegyzést tenni arra a tényre, hogy a Dél-Du- nántúlon is csökkent az állástalanok száma, de azért mindenképpen örömteli, hogy néhány ezerrel több embernek van munkahelye. Még ha az új munkahelyek többsége „csak” - ezt a fa- nyalgók kedvéért rögzítsük - közmunka is. S még akkor is, ha messze vagyunk a beígért egymillió új munkahelytől. A PÁRTOKTÓL, közélettől megcsömörlött, hovatovább undorodó emberek közérzetének már egyetlen fokmérője van: tudnak-e kenyeret tenni a családjuk asztalára, ki tudják-e valahogy nyögni a rezsit, meg tudják-e tartani fejük felett a fedelet. Már szinte az is mindegy, milyen áron: ha közmunkával, akkor azzal, ha ingázni kell, akkor úgy, ha külföldre kell menni, akkor mennek. A régi klisék - például hogy csak helyben vállalnak munkát a magyarok - már nem érvényesek, ha nem jön helybe az állás, elmennek érte. Akár ezer kilométerekre is. persze még korántsem j /x szabad hátradőlniük az álláscsinálásért felelősöknek, hiszen amit tettek, még kevés. Egyrészt még csak itt, a környékünkön is több tízezren vannak megélhetés nélkül, másrészt jó lenne elérni, hogy mesterembereink, tudósaink vagy éppen a kisegítő munkákat külhonban vállalók hazatérjenek. Hogy legyen miért hazajönniük, meg hogy további tízezreknek ne kelljen kényszerűségből elmenniük. éppen ezért a következő esztendők tétje valójában az, élhető lesz-e Magyar- ország - amit korántsem az dönt el, miképpen zajlik a választás, vagy hogy mikor lesz készen a négyes metró. Kevesebb a munkanélküli elhelyezkedés Az alacsony iskolázottság a legnagyobb akadály BARANYA-TOLNA A kÖZfoglal- koztatás fellendülése pozitív változást hozott a régió megyéinek munkaerőpiacán. Kevesebb a munkanélküli, de a tömeges piaci állásajánlatok még hiányoznak. Kaszás Endre A Dél-Dunántúl megyéi közül Baranyában és Somogybán az álláskeresők létszámában hasonló mértékű (4,1 és 4 százalékos) visszaesés következett be az egy évvel korábbihoz képest, míg Tolnában ugyanez mindössze 2,2 százalék volt. A KSH friss összegzése szerint a három megyében összességében mintegy 62 ezer munkanélkülit tartottak nyilván félévkor, a korábbi évekhez hasonlóan nagy területi különbségek mutatkoznak. A munkaügyi kirendeltségeket tekintve Baranyában mindössze egyetlen körzetben, a pécsiben emelkedett a munkát keresők száma, ami mögött a város egyik jelentős ipari üzeme, az Elcoteq bezárásának máig érződő hatása húzódik meg. Somogybán a nyolc kirendeltségből kettőben, Tolnában az ötből ugyancsak kettőben regisztráltak növekedést. Az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit legnagyobb mértékben az iskolai végzettségük határozza meg. A munkaerőpiacon a legnagyobb és leginkább hátránnyal küzdő csoport - megelőzve qz időskorúakat vagy a pályakezdőket - az alacsony iskolázottságú, legfeljebb általános iskolát végzetteké. A vizsgált időszak végén Dél-Dunántúlon a munkára várók csaknem fele(!) tartozott ebbe a kategóriába. Ami az állástalanok korösszetételét illeti, érdekes fejlemény, hogy régió hat munkaügyi körzetében - a szigetvári, dombóvári, bonyhádi, szentlőrinci, csurgói és paksi térségben - az álláskeresők több mint egyötöde tartozott a legfiatalabb, 15-25 éves korosztályba. Ezzel szemben a siófoki körzetben regisztrálták a legkevesebb fiatalt (14,5 százalék), a régió két megyeszékhelyét magába foglaló pécsi, illetve kaposvári térségben is mindössze 16-16 százalék volt az arányuk. Férfias melók A nagy ipari üzemek továbbra is hiányoznak a régióból A munkanélküliség megyénként A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya, 2012. június AZ ÁLLÁSKERESŐK között tovább javult a férfiak munkaerő-piaci helyzete. Idén félévkor a Dél-Dunántúlon 30900 férfi szerepelt a munkaügyi központok regiszterében, 7,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a nők 31700 fős létszáma változatlan maradt. A férfiak részaránya a nyári időszakban a legalacsonyabb, mert a szezonális (mezőgazdasági, építőipari) munkák beindulása az ő foglalkoztatásuknak jobban kedvez. A régió átlaga és a három megye adata között sem az arányokban, sem a változás nagyságában nem mutatkozott különbség, szemben a kirendeltségekkel, ahol a nemek közti megoszlások igen változatosan alakultak. A húsz munkaügyi körzetből kilencben a nők, a többiben a férfiak voltak többségben. A nők közül a Paks térségében élők találtak legnehezebben munkát, itt a 912 férfival szemben 1269 nő szerepelt a nyilvántartásban. Elmennek még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is - nem utolsó sorban a korunkat is jellemző „röghöz kötöttség”, azaz a mobilitás szinte teljes hiánya miatt - a családegyesítés, generációk összekoltözése állt az el- és idevándorlás központjában, mára viszont egyre növekvő arányú a megélhetés miatt bekövetkező mozdulás. A kedvező munkaerő-piaci adatok mögött nem utolsó sorban ez az új trend is áll. A foglalkoztatási szakemberek egybehangzó tapasztalatai szerint a dél-dunántúli álláskeresők nem csak a jobb elhelyezkedési lehetőséget kínáló közép-magyarországi és nyugati, észak-nyugati megyék hívó szavára mozdulnak szívesebben, hanem talán a felsoroltaknál is nagyobb vonzerőt jelentenek a hazainál lényegesen jobb megélhetéssel kecsegtető átmeneti vagy tartós külföldi állások. a dél-dunántúli régióból évente legalább ezres nagyságrendben költöznek el a munka, a megélhetés miatt. Jogerősen is életfogytiglani fegyhazat kapott a két rabló szekszárd-pécs Helyben hagyta a dombóvári rablókra kiszabott ítéletet a Pécsi ítélőtábla, így az jogerős. A Szekszárdi Törvényszék első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte Kalányos Béla 40 éves dombóvári és Korsós István 44 éves tabdi lakost. A két férfit a bíróság rablás, személyi szabadság megsértése és társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletében mondta ki bűnösnek. Legkorábban 20 év letöltése után bocsáthatók feltételesen szabadságra. További tíz-tíz évre eltiltották őket a közügyek gyakorlásától. A büntetést a bíróság az úgynevezett három csapás törvénye alapján hozta meg. Ha a tettesek halmazaiként - mint a dombóvári esetben is történt - legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követnek el, akkor a büntetési tételek felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha ez a felső határ megha■ A bűncselekményt a püspökladányi Kolompár Attila tervelte ki, aki 10 évet kapptt ladja a 20 évet, akkor a bíróság már csak életfogytiglani szabadságvesztést szabhat ki. Mint megírtuk, 2010. december 22-én négy férfi vett részt egy vállalkozó kirablásában, a férfit a garázsában támadták meg. A sértettet az arcát eltakaró Kalányos Béla egy feszítővassal fejbe vágta, a másik két ütést a megtámadott kivédte, de a karja eltörött. Ezután a két férfi a sértettet az irodájába vitte, megkötözte, majd műszaki cikkeket, használati tárgyakat és némi készpénzt loptak el 139 500 forint értékben. A vállalkozót mindvégig egy riasztópisztollyal is fenyegették. A bűncselekményt a püspökladányi Kolompár Attila tervelte ki, aki a rablás idején figyelő szolgálatot látott el a negyedik vádlottal, a somogyjádi Bogdán Jánossal együtt. Előbbit 10, utóbbit 9 év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. Ugyanennyi időre eltiltották őket a közügyek gyakorlásától. Mind a négyen megpróbáltak elmenekülni egy autóval, de hamar elfogták őket. ■ 1.1. A zsebtolvajokat is lázba hozza az ünnepi bevásárlás veszély A bűnözők tipikus célpontjai a belvárosok, az üzletközpontok és környékük, valamint a zsúfolt buszok pécs-szekszárd Az elmúlt esztendők szomorú tapasztalata volt, hogy az ünnepek előtt emelkedik a zsebtolvajlások és az alkalmi lopások száma. Bár az év más időszakaiban is elkövetnek ilyen jellegű bűncselekményeket, az utóbbi napokban egyre több lopásról adott hírt a rendőrség. A bűnözők arra számítanak, hogy ilyentájt szinte mindenki a megszokottnál több pénzt hord magánál, és a vásárlás, cipekedés gondjai figyelmetlenebbé is teszik az embereket. A rendőrök szerint a legveszélyesebb helyeknek hagyományosan azok számítanak, ahol nagy a tömeg. A bűnözők tipikus célpontjai a belvárosok, az üzletközpontok és környékük, a vásárok, valamint a zsúfolt buszok. A tolvajok minden esetben a kiszemelt áldozatuk figyelmetlenségét használják ki, kivárják azt a pillanatot, amikor a tulajdonosok szem elől tévesztik holmijaikat. Az elmúlt időszakban a buszokon történt a legtöbb zsebtolvajlás, de előfordul az is, hogy nem a helyi járatokon léptek akcióba a tolvajok, hanem ott csak kiszemelték áldozataikat, akiket aztán az utcán szabadítottak meg értékeiktől. A rendőrök tapasztalatai szerint az ügyeskedők általában jól öltözöttek, rájuk nézve aligha gondolná A vásárok, forgalmas helyek különösen kedveltek a zsebesek körében bárki is, mivel foglalkoznak. A rendőrség munkatársai általában hosszas követéssel jutnak ellenük eredményre. Mivel jórészt rég ismert visszaesőkről van szó, a forgalmas helyen felbukkanó zsebeseket felváltva követik, amíg tetten nem érik őket. A rendőrök a nagyvárosokban a karácsonyt megelőző hetekben fokozott ellenőrzéseket tartanak az üzletközpontokban és más forgalmas helyeken. Az akcióval az alkalmi és zsebtolvajlásokat szeretnék megelőzi, de persze minden másra, így például a forgalom zavartalanságára is ügyelnek. ■ Máté Balázs Trükkök a parkolókban A bevásárlások során veszély- forrást jelentenek a parkolók is, hiszen amíg a csomagokat pakoljuk az autóba, akár pár pillanat alatt elemelhetik az utastérbe helyezett holmikat az alkalmi tolvajok. előfordul AZ is, hogy a tolvajok útbaigazítást kérnek: arról érdeklődnek, hogyan juthatnának el valahova. A kiszemelt áldozatok többsége készséggel válaszolgata kérdésekre, miközben a párban dolgozó tolvaj addig nem mutatkozó társa az utastérből vagya csomagtartóból kiemel egy kézitáskát vagy egy szatyrot. i í A A A
