Tolnai Népújság, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-12-09 / 47. szám
2012. DECEMBER 9., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 Az emberiség szőrös gyerekei etológia Csányi Vilmos szerint a kutyák átveszik a csimpánzok helyét a kísérletekben Csányj Vilmosnak és kollégáinak köszönhetően jött létre a kutyaetológia, addig a tudósok nem foglalkoztak az ő viselkedésük kutatásával Az emberiség fennmaradásában kulcsszerep jutott a kutyáknak? A kutyák az új csimpánzok? Csányi Vilmos kiegészítette népszerű könyvét, a Bukfenc és Jeromost, és A kutyák szőrös gyerekek címmel jelentette meg újra. Mézes Gergely A kötet vastagabb lett, amit az indokol, hogy 2005 óta hatalmasat fejlődött az etológia - mondja Csányi Vilmos, aki kényelmesen üldögél a könyvekkel teli szobájában. Az egyik nagy előrelépés például, hogy elfogadott definícióvá vált, hogy „a kutyák szőrös gyerekek”. A kutató szerint ez hatalmas változás, mert korábban a g tudományos világ azt sem hit- | te el, hogy a kutyák képesek gondolkodni, a feladatmegoldó képességüket csupán feltételes reflexnek vélték. Aztán megtört a jég, a világ egyik legnagyobb tudományos szaklapja, a Science közölt a tanszékükről cikket, majd Csányi Vilmos és kollégái is közölhették a kutyák pedagógiai érzékéről szóló tanulmányukat. „Azóta rengeteg laboratórium dolgozik a mi módszerünkkel”- mondja a kutató, majd felidézi, hogy 15 éve a szaklapok még azzal utasították el cikküket, hogy bár a kísérlet módszertana hibátlan, mégsem hiszik el az eredményét. Az említett kísérletben négy ernyőt állítottak fel. A kutató felmutatta a kutyának a labdát, majd bement az ernyő mögé, és üres kézzel jött vissza. A kísérletben részt vevő kutyák rögtön tudták, hogy hol keressék a labdát. A sokadik próba után a kutató az állatok'szeme láttára tette zsebre a tárgyat, a kutyák többsége mégis az ernyők mögé indult. „Olyan látszatkeresést imitáltak, hogy a hasunkat fogtuk a nevetéstől. Megcsináltuk ezt a kísérletet egyetemistákkal és gyerekekkel is. A felnőttek 50, a gyerekek 70 százaléka ment el a paraván mögé, noha látták, hogy a labda a kutató zsebében van. Amikor megkérdeztük, miért tettek így, azt felelték, azt hitték, ezt várják el tőlük. Valószínűleg ezt történt a kutyákkal is”. A kezdetekben Csányi Vilmos is abbahagyta a kutyák tanulmányozását, igaz, ő épp a pszichológiai bonyodalmak miatt. „Egyszerű kísérletnek indult, azt próbáltuk megvizsgálni, hogy egy kutya hány ember-tárgy viszonylatot képes megjegyezni. A részvevő harminc kutyának az volt a feladata, hogy előhozza a paraván mögül az adott emberhez tartozó tárgyat” - meséli az etológus. A kísérlet azonban nem hozta a várt eredményeket, az állatok egyáltalán nem teljesítettek. „Úgy tűnt, nincs rendszer az adatokban. Három nap után rájöttem a megoldásra” - meséli Csányi Vilmos, aki úgy érezte, a tapasztaltak már Névjegy: 1935-BEN SZÜLETETT. Biológus, biokémikus, etológus. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. 1953-BAN ÉRETTSÉGIZETT, 1958-ban vegyészdiplomát szerzett. A Budapesti Orvostudományi Egyetem (vegytani intézetének munkatársa lett. 1973-BAN VISSZATÉRT ŰZ ELTE Természettudományi Karára, ahol a magatartásgenetikai lainkább a pszichológia tárgykörébe tartoznak, ezért inkább visszatért az addig vizsgált halakhoz. Kiderült például, hogy az állatok bizonyos embereknél azért nem teljesítettek, mert azok gorombák voltak velük, vagy mert megérezték rajtuk a félelmet. Már közel hatvanéves volt, amikor újra elővette a kérdést. „Tartoztam azzal magamnak, hogy utánajárok a kutyadolognak. Ekkor jöttünk rá, hogy a kutyát a természetes környezetében, tehát a gazdái jelenlétében kell vizsgálni. így már lehetett reprodukálható kísérleteket végezni” - teszi hozzá. Olyannyira, hogy a kutatók már sok helyen a kutyákkal boratóriumban kezdett dolgozni. Később az általa szervezett etológia tanszék vezetője lett. 1993-tól a posztgraduális etológia kurzus programvezetője, 2000-ig tanszékvezető. 2005- ben professor emeritusi címet kapott. Emellett az MTA és az ELTE Összehasonlító Etológiái Kutatócsoportjának vezetője. 2011-ben Szilárd Leó professzo rí ösztöndíjban részesült. 2001 óta az MTA rendes tagja, 1994dolgoznak a csimpánzok helyett, annyira emberszerűvé vált az évezredek alatt. Csányi Vilmos arról is beszélt, hogy sok ezer éve azok az embercsoportok, amelyek rendelkeztek kutyával, evolúciós előnyhöz jutottak „A kutyákat az ősi közösségekben más-más célokra használták. Brazíliában a kutyák a kígyókat jelzik, Afrikában összeszedik a szemetet, és tisztára nyalják a gyerekek popsiját, mert a Kalahári sivatagban nincs víz és puha levelek sem. Máshol a társ szerepét töltöttik be" - meséli. A legmeglepőbb feladat azonban az ausztrál bennszülötteknél jutott a vad kutyáknak, a din- góknak. A hideg sivatagi éjszakén a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. A 2000-ES évek második felében kezdettel szépirodalommal foglalkozni. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre. díjai: az Év Ismeretterjesztő Tudósa (2000), Budapestért díj (2000) , Pázmány Péter-díj (2001) , Széchenyi-díj (2003), Príma díj (2004) kákban a dingók szolgálnak takaróul: éjszaka megjelennek, és a törzzsel alszanak, reggel szétszélednek. „Amellett, hogy eltűntetik a törzs szemetét, melegítenek, de nem kell cipelni a bundát sem, ami nagyon praktikus” - meséli a kutató. „Valószínűleg olyan ősök leszármazottjai vagyunk, akik felvettek a kapcsolatot a farkasokkal. Volt egy periódus, amikor annyira lecsökkent az emberiség létszáma, hogy borotvaélen billegett, hogy megmarad-e. Végül azok élték túl, akiknek volt kutyájuk, hiszen melegített, takarított, elriasztotta a kóbor állatokat, mindez hatalmas evolúciós előnyt jelentett” - magyarázza, hozzátéve, az is elképzelhető, hogy talán a kutya hiánya miatt halt ki a neandervölgyi ember. Csányi Vilmos arról is beszél, hogy bár csimpánz áll legközelebb az emberhez, mégsem tud gondolatokat kommunikálni, ezért egyre több laboratórium dolgozik kutyákkal. „A kutya tudja, mi az a kommunikáció, ha szükséges, megpróbálnak elmagyarázni dolgokat. Tehát nemcsak azért foglalkozom kutyákkal, mert nagyon szeretem őket, hanem mert általuk az emberről kaphatunk érdekes információt". HÍRSÁV „Kulturális emlékhely” lett a Műcsarnok az épület lépcsőjén megrendezett mécsesgyújtással nyilvánította nemzeti kulturális emlékhellyé a Műcsarnokot a Nemzeti Művészetért Alapítvány művészcsoport csütörtökön. Horváth Tibor, Radics Márk és Farkas Roland képzőművészek helyszínválasztásukkal arra a közelmúltbeli kormányhatározatra utaltak, amely a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába adja a Műcsarnok épületét. A Deep Purple is fellép Fehérvárott a deep Purple, a hard rock legendás brit zenekara lesz a jövő augusztusi Fehérvári Zenei Napok (Fezen) egyik sztárfellépője. A szerződés értelmében legalább másfél órás koncertre lehet számítani. A fesztivált a MÁV Eló're-pályán tartják meg. A rendezvény július 31-én kezdődik a nulladik nappal és augusztus 3-án zárul. Kézirat-aukció a hajléktalanokért mintegy hatvan neves kor- társ magyar költő, író és zeneszerző kéziratát árverezik el december 21-én 17 órától a budapesti Centrális Galériában. A befolyó az Iványi Gábor által vezetett Oltalom Karitatív Egyesület Fűtött utcája kapja. A kéziratok között van Bodor Ádám, Bródy n János, Csukás István) Car- vasi László, Dés László, Eötvös Péter, Esterházy Péter, Kurtág György, Lator László, Nádas Péter, Spiró György, Závada Pál írása is. Mától újra színpadon Palya Bea ma A Művészetek Palotájában, a Zászlótérben tér vissza a színpadra Palya Bea. A népszerű énekesnő a hét hete született Lili lánya által ihletett, és nemrég megjelent „könyv-lemeze”, az Altatok dalait mutatja be gyerekeknek és szüleiknek. A Kolibri Kiadó gondozásában kiadott könyvecske 22 dalszöveget és Szottfried Zsófia meseszerű illusztrációit tartalmazza. Fehér éjszakákról énekel Péterfy Bori koncert A színész-énekesnő lemezén tizenegy új dal kapott helyett Bár korlátozott példányszámban, de bakeliten is lehet majd kapni Péterfy Bori & Love Band legújabb hanganyagát, a Fehér éjszakákat. A tizenegy dal november 30-án látta meg CD-n a napvilágot, a lemezbemutatót december 15-én tartják a budapesti Barba Negra Music Clubban. A hírek szerint az új stúdióalbum az álmodozó-pszichedelikus 2B után az új hanganyag sokkal „zajosabb”, kísér- letezőbb lett. „Óriási boldogság egy kisgyerek születése, ami megszázszorozta az energiáimat” - nyilatkozta nemrég az énekesnő.. A felvételek az idén nyáron készültek a zenekar próbatér- Már kapható Péterfy Bori és a Love Band új albuma mében. A Péterfy Bori terhessége miatt egy évig szünetelő zenekar idén áprilisban kezdte újra a koncertezést. A zenei producer most is az Erik Sumo Bandből ismert Tövisházi Ambrus. A mindkét lemez borítóját Stark Attila képzőművész tervezte, a kiadványt az alkotó 16 oldalas képregénye és egy bonusz CD egészíti majd ki. Aszö- vegíró csapat bővült: ezúttal Hujber Szabolcs, Tariska Szabolcs versei mellett Hajós-Dévényi Kristóf, az Unbending Trees frontember-szövegírója is írt dalszövegeket. Az éneklés mellett Bori is írt szöveget. A lemezen hallható az Irie Maffia énekesnője, Sena is. ■. Világörökség lett a matyó hímzés és a solymászat A matyó népművészet és a solymászat képviselőinek gratulált Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután csütörtökön az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága e heti párizsi ülésén a matyó hímzést és a magyar solymászatot is felvette a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A matyó népművészet önálló felterjesztéssel, a solymászat tizenhárom ország közös nevezéseként került az emberiség szellemi kulturális örökségei közé. A magyar kultúrát a 2009-ben kiválasztott mohácsi busójárással együtt immár három elem képviseli a reprezentatív listán, amelyen jelenleg 257 örökségelem található. Az idén az előminősítő testülethez 36 nevezés érkezett, ezekből a szervezet csupán 18-at javasolt felvételre, köztük a két magyar nevezést. Végül 27 elem került fel a reprezentatív listára. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNES- CO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörök- ségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. ■ I ♦
