Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-08 / 261. szám
4 Bővül a térfigyelő kamerarendszer PÁLYÁZATI TÁMOGATÁST nyert a falu a térfigyelő kamerarendszer bővítésére. Korábban a településre bemenő utak mentén helyeztek el kamerákat. Most az 1,67 milliós támogatásból, valamint a nem egészen kétszázezer forintos saját erőből újabb két térfigyelőt helyeznek el a település központjában. A pályázati pénzből egyúttal egy ember egy hónapos foglalkoztatását is biztosítják. Lesz honlapja a településnek internetes honlap létrehozását tervezi a község. A polgármester nemrég tárgyalt ez ügyben egy szakemberrel. Amennyiben a képviselő-testület is rábólint, néhány tízezer forintért hamarosan elkészülhet a kistormási web- oldal, amely folyamatosan frissülő információkkal látja majd el a helyieket és a település iránt akár a világ távoli pontjairól érdeklődőket is. Összkomfortossá vált a község SIKERESEN BEFEJEZŐDÖTT a szennyvízberuházás, ezzel úgymond összkomfortossá vált a község. A beruházás pénzügyi elszámolásának utolsó mozzanatai vannak már csak hátra. A próbaüzem ez év tavaszán lezárult, a háztartások több, mint hatvan százaléka kötött rá mostanáig a rendszerre. A lakosság korösszetétele: 14-60 éves ■ Elérhetőségek Polgármaateri h i vatal _______________ 70 68 Kjstormás Dózsa Gy. u. 2.______ Te l.: 74/674-716________________ Csapó László polgármester__________ Dr . Baranyai Eszter körjegyző________ Dr . Szabó Zoltán háziorvos: 436-063_______________________ Czencz Péter falugazdász: 674-716_______________________ Be nke János körzeti megbízott: 30/419-08-63 _________ A C IKKEKET STEINBACH ZSOLT, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KISTORMÁSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. * ALMANACH 2012 - KISTORMÁS 2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK A munkahelyteremtésben nemigen van más lehetősége az önkormányzatnak, mint kihasználni a szociális földprogram által adott lehetőségeket Csodában nem szabad hinni munkalehetőség A szociális földprogramra tudnak támaszkodni A tisztességes munkában lehet hinni, a csodában nem szabad. Ezt vallja Kistormás polgármestere, annak ellenére, hogy munkalehetőség híján a csodákra is fokozott igény mutatkozik, különösen a Kistormáshoz hasonló adottságú kistelepüléseken. Steinbach Zsolt- Nem a spanyolviaszt kell feltalálnunk, azt kellene csinálnunk, amihez értünk, amihez van adottságunk - vélekedett Csapó László, Kistormás polgármestere. A hajdan virágzó falut a föld tartotta el, tavaly elindították a szociális földprogramot, ezzel is enyhíteni- MEGPRÓBÁLJUK túlélni a következő időszakot is - mondta Csapó László, hozzátéve, hogy vannak újabb fejlesztési terveik is. Ilyen a faluközpont megújítása, a temetői út szilárd burkolatúvá tétele, a Kölesd-Kistormás kerékpárút kiépítése, belterületi csapadékvíz-elvezető árkok felújítása, járdaépítés és egy harangláb létesítése is. igyekezve a helyi foglalkoztatottsági gondokon, és változtatni a régóta munka nélkül levők szemléletén. Az első évben kihasználatlan belterületi földeken folytattak zöldségtermesztést, kilenc embert foglalkoztatva. A polgármester számára viszont nagy csalódás volt az első év, úgy érezte, a közfoglalkoztatottak nem értékelték, hogy bár kevés pénzért, de mégiscsak dolgozhattak, helyben. Mégis folytatták a programot, már csak azért is, mert ez egy másik pályázaton gépbeszerzésre elnyert támogatás feltétele volt. Idén nyolc embert foglalkoztattak a zöldségtermesztés révén. csapó László változtatna a hátrányos helyzetűnek minősített kistérségek településeinek szerinte aránytalan állami támogatási gyakorlatán. Mert akkor nem fordulhatna elő például, hogy egy szomszédos falu lakóinak harmadannyiba se került a szennyvízrákötés, mint a semmivel sem jobb helyzetben levő kistormásiaknak. A polgármester szerint az ön- kormányzatnak nemigen van más lehetősége a munkahely- teremtésben, mint hosszú távon kihasználni a szociális földprogram lehetőségeit. Jövőre gyógynövényt termesztenének, a termés kezelésére, feldolgozására a jelenleg üres iskolaépületet hasznosítanák. A nehézségek ellenére azért több fejlesztés is történt a településen az utóbbi időben. Ám mivel komolyabb saját bevételekkel nem rendelkeznek, az önerőt jellemzően hitelből tudta biztosítani a falu. A nemrég elkészült szennyvízberuházás például több tízmilliós terhet ró az önkormányzatra. A kormány terve, mely szerint az ötezer főnél kisebb települések adósságát teljesen átvállalja, nyilván hatalmas segítség lenne a kistormási önkormányzatnak is, amelynek 12 milliós folyószámlahitele is van. A polgár- mester viszont ebben a tekintetben sem hisz a csodákban. Hasonló óvatossággal tekint a jövő évtől változó ön- kormányzati finanszírozásra. Csak bízni tud benne, hogy a kötelező feladatok ellátására teljes mértékben megkapják a pénzt az államtól. Nem tudni még azt sem, hogyan történik majd az óvodák finanszírozása. A képviselő-testület mindenesetre szeretné, ha a falu megtarthatná az intézményt. Ahogy a legutóbbi közmeghallgatáson is elhangzott, az óvoda jövője az állami finanszírozástól és a gyereklétszámtól függ. A polgármester a legfontosabbnak azt tartja, hogy az embereknek legyen tisztességesen megfizetett munkájuk. Akkor becsületesen tudnák fizetni a „sárga veszedelemként” jelentkező postai csekkeket. Akkor vélhetően nem lenne a községnek há rommilliós kintlévősége helyi adókból. MEGKÉRDEZTÜK Hogy látja a falu jövőjét? TAKÁCS-SZABÓ EDINA: Sokan elmennek Kistormásról, a munkahelyek hiánya miatt. Azzal együtt is, hogy a polgármester igyekszik segíteni a közfoglalkoztatás révén a települést. Én szeretnék itt maradni, de hogy ez így lesz-e, az én esetemben is attól függ, hogy továbbra is lesz-e lehetőségem dolgozni. Mindenesetre bízom benne, hogy az óvoda még jó darabig működni fog, és néhány munkahelyet továbbra is biztosít. KOVÁCS GYÖRGY: Amit annak idején Romániában a dózerek, nálunk a politika végzi el a kistelepülésekkel szemben. Van ugyan némi fejlődés, de a kis falvak nem kapnak elég támogatást. Kicsit csöpögtetnek, de az sok mindenre nem elég, és nincs önerő sem. A szabad iskolaválasztással elvitték a gyerekeket, megszűnt az iskola. A régiek mondása szerint pedig ahol nincs tanító, nincs pap, ott nem sok jót lehet várni. PINTÉRNÉ KOVÁCS ILDIKÓ: Ha van összetartás a faluban, akkor van jövő is. Én úgy látom, a rendezvényeken össze tudnak jönni az emberek, de más jellegű dolgokban nem igazán iparkodnak. A falu jövőjét a munkahelyek megléte nagyban befolyásolja, hiszen Szekszárd elég mesz- sze van a bejáráshoz. Nálunk viszont egyelőre nem merült fel, hogy elköltözzünk innen, szeretjük a falusi életet. A túlélés a cél, de igyekeznek fejleszteni is í ■ Földprogram: dolgozni kell, nem a spanyolviaszt feltalálni Mégsem tudják megmenteni? veszély Kétszázharmincöt éves az evangélikus templom A központ megújításában is segít a közalapítvány Idén 235 éves a kistormási evangélikus templom, a német kitelepítés előtt szebb napokat látott település egyik utolsó megmaradt értéke. Elő evangélikus gyülekezet már régóta nincs a faluban, így a templomot sem használták, az eddigi utolsó ottani egyházi esemény egy 2003- ban rendezett esküvő volt. A barokk stílusban készült épületet a kilencvenes években felújították, de a renoválás a toronyra nem terjedt ki. A toronysisakot helikopterrel leemelték, a helyére ideiglenes fedést készítettek, az van rajta azóta is. Az épületet 2006-ban életveszélyessé nyilvánították, mert A barokk stílusú templom erőteljesen süllyedt, tornya elkezdett dőlni. Eleinte úgy tűnt, a templom megmentésére nem lesz pénz. 2006 őszén azonban a tulajdonos evangélikus egyház elvégeztette a templom alapozásának megerősítését. 2007 februárjában úgy látszott, eredményes volt a stabilizálás. Ezt követően elkezdődött a templommentés második üteme. Az épület körüli járdát újrabetonozták, két szikkasztóaknát készítettek, a tetőn elvégezték a legszükségesebb javításokat. A templommentés azonban úgy tűnik, mégsem sikerült. Az épület dőlése nem állt meg, jelenleg is hatalmas repedések láthatók a falán. idén folytatta tevékenységét a tavaly - hosszú évek után - újjáalakult Kistormás Jövőjéért Köz- alapítvány. A Farkasné Bán Erzsébet által vezetett civilszervezet elsősorban a fiatalok támogatását tűzte zászlajára, de igyekszik minden, a falu sorsát, fejlődését előremozdító kezdeményezésben részt venni. így többek között a faluközpont tervezett megújításában is segédkeznek. A hamarosan beadandó, több millió forint értékű LEADER-pályázatot ugyanis az alapítvány nyújtja be. így siker esetén a beruházásra száz- százalékos támogatást lehet elnyerni, azaz nem kell hozzá önerő, ami nagy segítség lenne a településnek. Természetesen a hagyományos feladatairól sem feledkezik meg a szervezet: folytatni szeretnék a jól tanuló, rászoruló kistormási közép- iskolások pénzbeli jutalmazását, amelyhez az 1 százalékos szja-felajánlásokat használják fel. Gondoltak a köz- alapítvány „motorjaira” is, az önzetlen segítőkre. Számukra októberben budapesti jutalomkirándulást szerveztek, amelynek költségét egy pénzintézet felajánlásából biztosították. ■ Jutalomklrándu- lást szerveztek az önzetlen segítőknek. A 4 % K \
