Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-07 / 260. szám

KOZELET Még nincs döntés a jövő évi felsőoktatási keretszámokról, azok néhány héten belül kerülhetnek a kormány elé - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. A politikus az Origó hírportál információjára reagált, amely szerint jövőre már a kommu­nikációs szakokat is csak önköltséges formában lehet elvégezni. Egymilliárd forint a borászatoknak e hét elejétől ismét igényelhe­tő összesen 4 millió euró tá­mogatás az olyan új borászati gépek és berendezések vá­sárlására, amelyek javítják a vállalkozások összteljesítmé­nyét - közölte a VM. A forrás a már megvásárolt és üzembe helyezett gépekre igényelhető. A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő igénylőknél a vásá­rolt gépek nettó értékének 40 százaléka, nagyvállalatoknál 20 százaléka. ■ VG Vietnamban tárgyalt Kardeván Endre a magyar élelmiszerexport bővítéséről tárgyalt Kardeván Endre államtitkár Hanoiban, a Magyar-Vietnami Gazdasá­gi Együttműködési Vegyes Bi­zottság ülésén - tájékoztatott a Vidékfejlesztési Miniszté­rium kedden. Kardeván End­re Diep Kinh Tan vietnámi agrárminiszter-helyettessel az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy területén történő együttműködés elmé­lyítése érdekében nyilatkoza­tot írt alá. ■ VG Egy ellenzéki javaslat ment át a pénzügyőrök átvezénylése kapcsán felmerült költségek megtérítésére tett módosító indítványt - a NAV-törvény módosításához érkezett egyet­len ellenzéki módosítóként- támogatta a parlament költ­ségvetési bizottsága tegnapi ülésén. A törvényjavaslathoz csak ellenzéki képviselők nyújtottak be módosító indít­ványt. A 22 indítványból csak egyet támogatott a bizottság. A többi közt volt módosító, amely pontosította volna, mely ese­tekben csökken a tételes adó 6 millió forintos bevételi határa. Egy másik javaslat lehetővé tette volna, hogy az önkor­mányzat helyben dönthessen az adminisztrációs terhek csökkentéséről. ■ MTI Új helyettes államtitkár a fejlesztési tárcánál „az ország rendelkezésre álló uniós források minél magasabb arányú lehívását, illetve a támogatások minél hatékonyabb felhasználását tartom kiemelt célomnak”- nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium új­onnan kinevezett fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nán­dor 2011 májusától az NFÜ Kommunikációs Főosztályá­nak vezetője volt. ■ VG Csepreghy Nándor A bírák visszahelyezését kérik ítélet Brüsszel szerint az Európai Bíróság helyt adott a benyújtott keresetüknek A korai nyugdíjazással érintettek száma és aránya* (zárójelben az arány az összlétszámhoz képest) Bírák ■■■■■■■ 236 (8) Ügyészek ■■■ 100 (5) Közjegyzők ■■60 (20)** * Az Alkotmánybíróság által megsem­misített szabályozás alapján, 2012-ben. * * A közjegyzők esetében a szabályozás 2013-ra szólt. VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG G&ÄS & J A luxembourgi testület döntése nyomán az Európai Bizottság azt várja el, helyezzék vissza a bírókat Az Alkotmánybíróság ál­tal már megsemmisített szabályozásról mondta ki az Európai Bíróság, hogy megsértette az uniós jogot - így reagált a kormány a luxembourgi testület tegnapi ítéletére. Tar Gábor Uniós jogot sértett a magyar bírák - illetve az ügyészek és közjegyzők -nyugdíjazása - mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Bíróság. A testület szerint ugyanis életkoron ala­puló, nem igazolható megkü­lönböztetést jelentett, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközött az az idéntől életbe lé­pett, ám az Alkotmánybíróság által - a bírói függetlenséget sértő formai és tartalmi szem­pontok miatt - július közepén megsemmisített szabályozás, amely a bírák nyugdíjkorha­tárát 70-ről 62 évre szállítot­ta le. A luxembourgi testület ítéletével kapcsolatban a Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium közleménye szűk­szavúan csupán annyit közölt, hogy az az Alkotmánybíróság által már megsemmisített sza­bályozásra vonatkozik, így a kormány „egyebekben nem kí­vánja kommentálni a döntést”. Ennél jóval bőbeszédűbb volt a bírák ügyét az Európai Bíró­ság elé utaló Európai Bizottság. A testület közleménye kiemel­te: a bizottság szorosan figye­lemmel követi majd az ítélet alkalmazását. Ezzel arra utalt, hogy ugyan az Alkotmánybíró­ság a nyáron megsemmisítette a szabályozást, de nem helyez­te vissza az addig tömegével nyugdíjazott bírákat korábbi tisztségükbe. A tárgyaláson képviselt brüsszeli álláspont szerint az alkotmánybírósági döntés valójában nem orvosol­ta a felmentett bírák sérelmét, miután nekik perelniük kell visszavételükért vagy kárté­rítésükért, miközben eredeti beosztásukba nyilván nem kerülhetnek vissza, hiszen azokat a posztokat időközben betöltötték. A korai nyugdíjazásról szóló szabályozás az idei évre vonat­kozóan 236 bírót érintett. Már­cius 29-én 194 bírói felmentő határozatot írt alá az akkori ál­lamfő, Schmitt Pál, utóda Áder János pedig július 6-án mint­egy negyven ilyen dokumentu­mot látott el kézjegyével. Számos nyugdíjazott bíró fordult munkaügyi bírósághoz, amely az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva kimond­ta, hogy jogellenes volt a köz- társasági elnök által kiadott, a bírák életkora miatti felmentő határozatok. Pár napja pedig megszületett az első másodfo­kú ítélet is egy ilyen ügyben. Az Európai Bizottság a követ­kező hetekben árgus szemmel figyeli majd, hogy a felmentett bírák ténylegesen visszakerül­nek-e eredeti pozíciójukba. Ha úgy ítéli meg, hogy ez nem való­sul meg, vagyis Magyarország nem teljesíti a Brüsszel szerint eredő kötelezettségeit, az ügyet ismét az Európai Bíróság elé utalhatja, és ezúttal már pénz- büntetés kiszabását is kérheti. Ha a testület helyt ad a brüsz- szeli kérésnek, akár több millió eurós egyszeri, vagy több száz­ezer eurós napi bírságot vethet ki Magyarországra az uniós jog megsértését kimondó ítélet végre nem hajtása miatt. Tranzakciós díjak nélkül? tőzsdekapu Részletek az online devizakereskedésről Sok múlik majd 0,2 százalékponton Sorozatunkban tőzsdei elem­zők, szakemberek nyújtanak betekintést a pénzügyi be­fektetések világába. Marton Ádám - Erste Befektetési Zrt., Erste Trader termékmenedzser Kereskedjen online, tranzakci­ós díjak nélkül! Ilyen és ehhez hasonló figyelemfelhívó üzene­tekkel gyakran találkozhatunk az interneten. A valóságot ez a kijelentés nem fedi, de mégis igaz. Az online devizakereske­dés során nem kell számolnunk a részvénykereskedés mellett megszokott százalékos vagy fix díjas tranzakciós költséggel. A „tranzakciós díj” tulajdon­képpen a vételi és' az eladási árfolyam különbségébe van beépítve. Ezt hívják spreadnek. Mivel a különböző devizapá­rok esetében más-más különb­séggel kell számolnunk, ezért ezt a legtöbb esetben pipben adják meg. Az EURUSD deviza­párnál a 4 pip azt jelenti, hogy 0,04 dollárcent, az EURHUF HIRDETÉS esetén a 40 pip azt jelenti, hogy 40 fillér a vételi és eladási árfo­lyam közötti különbség. Ez a megoldás rendkívül ké­nyelmes kereskedést biztosít mindenki számára. Nem kell kü­lönböző pluszköltségekkel szá­molnunk; ha a megnyitott pozí­ciónkat magasabb árfolyamon zárjuk, akkor nyereségünk van, ha nem, akkor veszteségünk. Ez a típusú árazás nem csak a devizakereskedésben figyel­hető meg. Egyre gyakrabban találkozhatunk ilyen beállí­tással az úgynevezett CFD- termékek esetén is. Ezek olyan származtatott termékek, ame­lyek segítségével árupiaci ter­mékekre, részvényindexekre vagy akár konkrét részvények árfolyam-alakulására fogadha­tunk. Fontos, hogy a deviza és CFD kereskedési rendszereknél szin­te mindig rendelkezésünkre áll egy demó felület. Ezen keresztül valós piaci adatok mellett, vir­tuális pénzzel próbálhatjuk ki magunkat még az éles kereske­dés megkezdése előtt, ezért ér­demes élni ezzel a lehetőséggel! Erste Trader számlanyitási akció! Kereskedjen külföldi részvényekkel az Erste Trader kereskedési rendszerben, kedvező feltételek mellett! Elérhetőségeink: tel.: 06-30/643-00-63 e mail: info@tozsdezzvelunk.hu Marton Ádám Névjegy KORA: 26 éves végzettsége: közgazdász munkakör: Erste Trader termékmenedzser Ha kérdése van vagy regisztrálna, hívja kollégánkat, vagy látogasson el honlapunkra! http://www.tozsdezzvelunk.hu ÁLLAMADÓSSÁG Már két hete megy a számolás, meg a „huza­vona” a brüsszeli hatóságokkal arról, hogy 3,1 százalék vagy 2,9 százalék lesz a jövő évi ál­lamháztartási hiány - számolt be egy budapesti konferen­cián Varga Mihály EU/IMF- hitetárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A 0,2 százalék- pontnyi különbség sokat nyomhat a latban: ha az Eu­rópai Bizottság ma megjelenő őszi prognózisában 3,1 százalék szerepel, akkor nem zárul le a Magyarország elleni, a kohéziós alapok egy részének befagyasztásával fe­nyegető túlzottdeficit-eljárás, és a Nemzetgazdasági Minisz­tériumnak csak néhány hete marad arra, hogy egy újabb egyenlegjavító csomaggal meg­győzze Brüsszelt. A Nemzetközi Valutaalap­pal folytatandó tárgyalások kapcsán Varga Mihály megje­gyezte: a kormány bízik abban, hogy a szigorú könyvelőként fellépő Európai Bizottságnál „korrektebb”, inkább a dönté­sek minőségét szem előtt tartó Valutaalappal még idén folyta­tódhatnak a hiteltárgyalások. A parlamentben az eladóso­dás okait firtató tematikus ülé­sen Matolcsy György biztosítot­ta a hallgatóságot: a kormány és a Fidesz-KDNP-frakció mindaddig nem nyugszik, amíg meg nem nyeri az adós­ság elleni szabadságharcát, mert aki adós, az nem lehet sza­bad ember, megalázott, foglya az adósságnak, a bankárok­nak, és „úgy kell élnie, ahogy a hitelezői diktálják”. Ha nem történt volna politikai fordulat 2010-ben, akkor Görögország sorsára jutott volna Magyaror­szág - szögezte le a miniszter, aki szerint a 2002-2008 közötti, a bankokat és a nagyvállalato­kat képviselő bal­oldali kormányok adósították el az or­szágot. Ez alatt az idő alatt a GDP-ará- nyos államadósság 52 százalékról 80 százalék fölé emelkedett. Szekeres Imre, az MSZP vezérszónoka igyekezett árnyalni az adatot. Véleménye szerint a Fidesz nem könyvelt el 4 százalékot, „mi viszont 4 százalékot ott hagytunk a jegy­bankban”, 4 százalék az első Orbán-kormány által beveze­tett lakástámogatási rendszer, 10 százalék pedig a 2008-as válság hatása. ■ VG Matolcsy György ■ Nem mindegy, hány százalék lesz a brüsszeli prognózisban. t f) * t 1

Next

/
Thumbnails
Contents