Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-05 / 258. szám
KOZELET „A mai nappal is közelebb vagyunk Mindszenty József (képünkön) boldoggá avatásának időpontjához, ez ügyben reménykeltő mondatokat kaptunk Erdő Péter bíborostól, hogy ta Ián elhárultak olyan akadályok, amelyek korábban nehézkessé tették az eljárást" - közölte szombaton Lezsák Sándor, a T. Ház alelnöke a Mindszenty életéről szóló konferencián. mSÉBBOlRR 1 MMMM 1ríkffltt t '• \ Munkába álltak a magyar baptisták A KATASZTRÓFA sújtotta New Jersey államban munkába állt a hétvégén a Baptista Szeretetszolgálat, szombaton hat településen összesen 11 ezer adag ételt osztottak ki. A négyfős segélycsapat az észak-karolinai baptista szövetség által felállított humanitárius központban dolgozik a Rutgers Egyetemen. Büntető eljárás a hídomlás ügyében A szlovákiai Kiskerény (Ku- rimany) mellett pénteken bekövetkezett és négy halálos áldozattal járó hídomlás ügyében büntető eljárás indult a hétvégén veszélyeztetés bűncselekménye miatt. Az építkezést meghatározatlan időre leállította a szlovák szaktárca, amely megerősített ellenőrzéseket ígér a baleset kapcsán. A baleset a híd betonozási munkálatai közben történt. MSZP: rosszabb lesz a KIK-kel a minőség A KLEBELSBERG Intézményfenntartó Központ (KIK) felállításával és a „feleslegesen központosító oktatáspolitikával” a Fidesz a korábbinál jóval drágább, de sokkal rosszabb minőségű rendszert hoz létre - hangoztatta tegnap Kunhalmi Ágnes. Az MSZP elnökségi tagja szerint az új központ felállítása még „sehol sem tart”, pedig 40 nap múlva az összes iskolát beolvasztják a KIK-be. Kunhalmi: Felesleges központosítás Indul a vita a büdzséről kohéziós pénzek Brüsszelben ma kezdődnek a kétoldalú tárgyalások David Cameron és Angela Merkel szerdán találkozik. Kemény vitára kell számítani a büdzsével kapcsolatban Éles vitákra lehet számítani a 2014-2020 közötti uniós költségvetésről ma kezdődő tárgyalásokon, amelyek a november 22- 23-i EU-csúcsot készítik elő. Elképzelhető, hogy a hazánk számára juttatott kohéziós források összege csak 15 százalékkal csökken a Brüsszel által korábban javasolt 30 százalékos forrásvesztéssel szemben. Tar Gábor Ma kezdődnek meg a kétoldalú tárgyalások az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy stábja és az EU-tagállamok képviselői közötti az EU következő hétéves, 2014-2020 közötti költségvetéséről, és igen éles vitákra lehet számítani. Az Európai Bizottság tavaly nyáron elfogadott tervezete összesen 1033 milliárd eurót határozna meg a 2014-2020 közötti EU-költségvetésre a jelenlegi, 2007-2013 közötti 976 milliárd euróhoz képest. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel 4,8 százalékkal emelné a büdzsé összegét, ami meghaladja az elmúlt évtizedben mért mintegy kétszázalékos átlagos uniós infláció mértékét. Az EU soros elnöki tisztét ellátó Ciprus múlt héten kiadott javaslata azonban 50 milliárd- dal csökkentené az Európai Bizottság tervezetében szereplő összeget. Nicosia szerint javaslata kompromisszumnak tekinthető, miután az EU-költ- ségvetés nettó haszonélvezőinek számító tagállamok, az úgynevezett Kohézió Barátai csoport a brüsszeli javaslatot tekinti kiindulópontnak, míg az uniós büdzsé nettó befizető országai akár 100-130 milliárd euróval is csökkentenék a költségvetés összegét. A Kohézió Barátai azonban azt kifogásolják, hogy az uniós költségvetés lefaragásánál a számukra elkülönített fejlesztési források, az úgynevezett kohéziós támogatások összege jelentősen csökkenne. Míg 2007-2013 között e célra 354 milliárd eurót különítettek el, addig Brüsszel 338 milliárdot javasolna erre a célra 2014-2020 között, úgy hogy a forrásokból a majd jövőre EU-taggá váló Horvátország is részesül. A ciprusi elnökség javaslata pedig ennél is tovább faragná a kohéziós büdzsét, miután Nicosia 326,5 milliárdos keretet adna e célra. A ciprusi elnökség javaslata az egyes tagállamoknak juttatható kohéziós források nagyságát az adott ország GDP-jének 2,36 százalékában maximálná a Brüsszel által javasolt 2,5 százalék helyett. Ez annyiból kedvezőtlen Magyarországnak, hogy 2007-2013 között hazánk a GDP 3,1 százalékának megfelelőforrásra, 25,7 milliárd eu- róra jogosult. A bizottság javaslata értelmében hazánk 18,6 milliárdot kapna 2014-2020 között, ami közel 30 százalékos veszteségű jelenlegi időszakhoz képest. A ciprusi tervezet kedveA nettó befizető országok közül Németország, Dánia, Finnország és Franciaország legalább 100 milliárd euróval vágnák vissza a Brüsszel által javasolt 1033 milliárdos főösszeget, míg Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia akár 115-130 milliárd eurós csökkentést szeretne. Különösen Nagy-Britanniában vált a következő hétéves uniós büdzsé sorsa kiemelt belpolitikai kérdésé. David Cameron brit ző eleme, hogy Horvátország kivételével minden olyan tagállam, amelynek a GDP-je 2008 és 2010 között átlagosan legalább egy százalékkal csökkent, a 2,36 százalékos plafonhoz képest több forráshoz is hozzájuthat. Ez a feltétel Magyarországra is ráillik. Esetükben a plafon 2,99 százalék is lehet. Ebben az esetben hazánk 21,9 milliárd euróra lenne jogosult, vagyis a Brüsszel által javasolt 30 százalék helyett csupán 15 százalékkal csökkenne az igénybe vehető kohéziós keret összege. kormányfő ugyanis korábban leszögezte, hogy London megvétóz majd minden olyan javaslatot a kimondottan az EU- büdzséről szóló november 22- 23-i rendkívüli EU-csúcson, amely nem az uniós költség- vetési kiadások reálértéken való befagyasztását célozzák. E szerint a konzervatív miniszterelnök a jelenlegi 976 milliárdos főösszeg mintegy két százalékos inflációval történő emelését még el tudja fogadni. Cameron azonban a múlt héten kényelmetlen helyzetbe került, miután a brit parlament alsóháza arra szólította fel a kabinetet, hogy az uniós költségvetési tárgyalásokon ne a kiadások reálértéken történő befagyasztásáért, hanem reálértéken való csökkentéséért küzdjön. A brit álláspont mindenképpen szóba kerül a német kancellár holnaputáni londoni látogatásán is. Angela Merkel az úttal kapcsolatban azt mondta: bízik benne, hogy a novemberi csúcson megállapodásra jutnak a tagországok az uniós büdzséről, a vétók kilátásba helyezése pedig nem segíti az egyezség létrejöttét. Feleződhet a magyar veszteség Környezetvédelem: kevesebb pénzből, de legyen hatékonyabb „Az új alaptörvény szélesebb körben ad felhatalmazás a jövő nemzedékek jogainak védelmére” - nyilatkozta a napokban megválasztott új ombudsmanhelyettes, Szabó Marcel tegnap az MTI-nek. Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős új helyettese szerint korábban az egészséges környezethez való jog biztosította a zöldombudsmannak a hivatkozási alapot egy klasszikus környezetvédelmi jellegű fellépésre. Az új alkotmány azonban már a jogrend alapja a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei közti szerződés. Szabó kiemelte, hogy az alkotmány azt is rögzíti: „felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” „Amit lehet, konzultációval kell megoldani, a parlament illetékes bizottságaiban fel kell hívni a politikusok figyelmét a veszedelmes folyamatokra, ha pedig az egyeztetés lehetősége kimerült, a nyilvánossághoz fordulás is fontos eszköz lehet” - hangoztatta Szabó. A szakember szerint a környezetvédelem mindenütt a válság vesztesei közé tartozik, ugyanis szűkülnek az erre fordítható források, miközben számos fejlett államban, köztük a Magyarországon is alkotmányos elvek rögzítik, hogy a jogvédelem már elért szintjéről visszalépni nem lehet. Kormányzati feladat és felelősség megoldani, hogy az eddiginél hatékonyabban, kevesebb pénzből is megfelelő szinten ellássa az állam ezeket a feladatokat. Szabó elődje, Fülöp Sándor szeptember 1-jével mondott le, mert szerinte munkája ellehetetlenült, és lépésével szeretné a nyilvánosság, a döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy a nehéz gazdasági, társadalmi helyzetben a környezetvédelem háttérbe szorul. ■ Jogszabály a közös önkormányzati hivatalokról Szarajevóból került elő Nagy Imre bőröndje 1956 A levéltárban őrzik az elhurcolt mártír miniszterelnök Szerbiából átadott dokumentumait Háromnapos ülést tart az Országgyűlés a héten. Ma dönthetnek a digitális átállással összefüggő törvénymódosításokról - a szociálisan rászorulók állami segítséget kaphatnak a digitális televízióadás vételére alkalmas készülék beszerzéséhez -, a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló szabályok szigorításáról és a kiemelt beruházások gyorsításához szükséges javaslat elfogadásáról. Megtárgyalják azt a javaslatot, mely szerint létrehoznák a pénzügyi jogok biztosának intézményét. A 2013-as költségvetés fő számainak átírása érdekében hétfőn módosíthatják a házszabályt is. ■ Átadták tegnap Jánosi Katalinnak, Nagy Imre unokájának és a Nagy Imre Alapítványnak a kivégzett miniszterelnök egykori bőröndjét, amely nemrég került elő Bosznia-Hercegovinából. Az eseményen részt vett Orbán Viktor kormányfő is. A bőrönd a Nagy Imre Emlékház gyűjteményében kap helyet. A forradalom miniszterelnöke amikor 1956. november 22-én elhagyta a jugoszláv nagykövetséget, otthagyott egy bőröndöt, ami személyes és politikai jellegű dokumentumokat tartalmazott. Unokája, Jánosi Katalin többszöri kérése nyomán a Külügyminisztérium 2008-ban megkereste a szerb külügyminisztériumot és segítségét kérte a bőrönd és az iratok sorsának tisztázásában. Magyar kérésre 2008 nyarán adták át az iratokat, amelyeket a Magyar Országos Levéltárban helyezték el. A bőrönd nemrég Szarajevóban bukkant fel, Oszmán Dikics egykori nagykövetségi tanácsos, első beosztott (aki 1956-ban Budapesten teljesített szolgálatot) özvegye birtokában volt mostanáig. A levéltár főigazgatója a november 4-i átadási ünnepségre rendelkezésre bocsátotta az egykor a bőröndben őrzött iratokat, így a tárgyi emlékek fél évszázad után ismét „egymásra találtak”. Orbán Viktor és Jánosi Katalin a megkerült bőrönddel és az iratokkal „1956 címerét soha ne adjuk át a hóhérok kezébe - hangoztatta tegnap a fideszes Wittner Mária Hódmezővásárhelyen, a forradalom és szabadságharc leverésének 56. évfordulóján. Az egykori halálraítélt szerint „az 56-os címer miatt nagyon sok ember végezte az akasztófán, s ma hóhéraink akarják kisajátítani a vörös csillag helyett”. „November 4-e mának szóló üzenete, hogy bár ideig-órá- ig győztesnek érezheti magát egy hatalom, a magyarok szabadság és demokrácia iránti vágyát végérvényesen elfojtani nem lehet” - mondta Mester- házy Attila, az MSZP elnöke. ■ ( J i I i 4 I
