Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-27 / 277. szám

6 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 27., KEDD JÓ TANÁCS Használati útmutatót magyarul is! EGY KUKKOT SEM ÉRTEK BELŐLE Olvasónk okostelefont vásárolt, de a dobozban nem volt magyar nyelvű használati útmutató. Hiába kérte a boltot, hogy adjanak. Márpedig így nem tudja használni a tele­font. a műszaki cikkekhez mellé­kelni kell a magyar nyelvű használati utasítást. Ezt jog­szabály írja elő - mondták a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Közép-ma­gyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügye­lőségén. A magyar nyelvű használati útmutatóról a kereskedőnek kötelessége gondoskodni. Ha a dokumen­tum hiányzik, a panaszos az üzlet székhelye szerinti fo­gyasztóvédelmi felügyelőség kirendeltségéhez fordulhat. Elérhetőségüket megtalálja a www.nfh.hu honlapon. a hatóság kivizsgálja az ügyet. Kötelezik a forgalma­zót arra, hogy gondoskodjon a magyar használati uta­sításról, illetve a panaszos vásárlónak juttasson el pót­lólag egy ilyet. Erre határidőt is szabnak. A szabálysértő céget megbüntethetik, külö­nösen, ha a fogyasztóvédel­mi ellenőrök több terméknél nem találják a magyar nyel­vű útmutatót. érdemes panaszt tenni a hatóságnál, mert, amint az úr leírásából kiderül, az üzlet a személyes kérésre üres ígéretet tett, miszerint küldi a dokumentumot, ám az hetek óta nem érkezett meg. Ha a fogyasztóvédelem a körmükre néz, feltehetőleg lelkiismeretesebben járnak majd el. levélírónk kérte, kérdésé­re soron kívül válaszoljunk. Ismét felhívjuk kedves olva­sóink figyelmét, hogy pana­szaikra azok szerkesztősé­günkbe való beérkezésének sorrendjében reagálunk, il­letve adunk tanácsot a prob­lémák megoldásához. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Kihasználatlan erőművi kapacitás beruházás Félretolták az új, nagy projektek terveit, de szakértők szerint ez nem is baj Lekerültek a terítékről a ha­zai nagyerőmű-építések. A beruházók kivárnak, hiszen az áramkereslet ala­csony, a kapacitásfölösleg nagy, a mostani hazai gáz­árak mellett a legkorszerűbb hazai áramtermelő árama sem piacképes. B. Horváth Lilla Egymás után kerültek fiókba a néhány éve még lendülettel tervezett, magyarországi nagy- erőmű-beruházások. Egyedül talán még az Alpiq csepeli gá­züzemű blokkjának van még esélye arra, hogy belátható időn belül megépítsék, bár ott is csak annyi a biztos, hogy meg­van a régi blokk bontási terve. Szakértők a nem eléggé kiszá­mítható politikai környezet­tel, a rossz vagy nem is létező hitellehetőségekkel, a gázárak miatt drága áramtermelésünk­kel, az olcsó és növekvő im­porttal magyarázzák, hogy ma nem érdemes Magyarországon nagyerőművet építeni. Pedig nagy erőműveink átlagos élet­kora 23 év körüli, hatásfoka 35 százalék körüli, a magas nettó import pedig sérülékennyé te­szi áramkereskedelmünket. Stróbl Alajos, a Pöyry-Erő- terv rendszerirányítási főmér­nöke szerint mégis túlzás kon­gatni a vészharangot. Egyrészt - mint a Világgazdaságnak hangsúlyozta - az erőműépí­tésekről nem tettek le a beru­házók, csak kivárják, mikor érdemes munkához látniuk. Most semmiképpen. Az ország közel 10 ezer megawattnyi be­épített kapacitásából napköz­ben jelenleg mindössze 4500 megawattra van igény, s az es­ti csúcskereslet idején is csak 5900 megawattra. Október­ben az ország áramigényének háromnegyedét két erőmű, a paksi és a mátrai is ki tud­ta elégíteni, miközben magas hatásfokú, fiatal gönyűi és a Dunamenti Erőmű nemrég fel­újított 3. blokkja csak mintegy 15 százalékon termelt. Egyelőre az áramigény bővülése sem in­dokolja a kapacitásbővítést, sőt: az év első 8 hónapjában újabb 1 százalékkal esett a villamos energia iránti kereslet. FORRÁS: PYÖRY-ERŐTERV Csepel 5,16 I A szakember túlzónak tartja a magas import miatti kereske­dői aggodalmakat is. „Tavaly 15-16 százalék volt az ország nettó villamosenergia-behoza- tala, ami az idén felmehet 17 százalékra, de a 90-es évek­ben volt már 30 százalékos is” - mondta. Elutasította feltevé­sünket is, hogy a nagy beho­zatal a Mavirnak nehezen ke­zelhető feladatot, az országnak pedig ellátásbiztonsági kocká­zatot jelenthet. Magyarázata szerint az ország áramterme­lői és felhasználói által létesí­tett 90 úgynevezett mérlegkor vezetői olyan menetrendeket ad le a rendszerirányítónak, amely alapján annak csak a (az importot és az exportot is tartalmazó) menetrendtől való eltéréseket kell kezelnie. Az or­szágban pedig bőven van azon­nal beindítható gázturbina is, és nagyobb munkára fogható az említett, 57 százalékos ha­tásfokú Dunamenti és az 59 százalékos gönyűi blokk. Akár még az AES már leállított két erőműve is beindítható. A ha­zai, megawattóránként 16 euró körüli végfelhasználói árak is az európai átlag körüliek. Bul­gáriában az ár 8 euró körüli, Dániában 28 euró. Hasonlóan vélekedett He­gedűs Miklós, a GKI Energia­Paks kicsit más történet nincs döntés az egyébként is több év múlva indítandó paksi bővítésről sem. A GKI Energia­kutató szerint elég lenne csak a következő évtized elején hoz­zálátni, s úgy üzembe helyez­ni, hogy az új blokkok minél rövidebb ideig működjenek a leállítandókkal párhuzamo­san. Paksot az energiaszakma „stratégiai jelentőségűként”, azaz úgy tartja számon, hogy megvalósításakor nem a gaz­dasági megfontolások az el­sődlegesek. Mindazonáltal, mint az MVM Paks II. Atom­erőmű Fejlesztő Zrt. minapi sajtótájékoztatóján elhangzott, az energiastratégiát megalapo­zó számítások szerint 2030-ig 30 százalékkal nő az ország áramigénye. Az addig elörege­dő, leállítandó hagyományos erőművek kapacitását is pótol­ni kell az ország ellátásbizton­ságának érdekében. A beruhá­zás kapcsán számos finanszí­rozási módot vizsgálnak. kutató Kft. ügyvezető igazga­tója. A kft. felmérése szerint ebben az évtizedben semmi szükség új hazai nagyerőmű építésére. Belső tartalékaink óriásiak: erőműparkunk ka­pacitásainak 25 százaléka ki­használatlan, s még akkor is maradna 5-10 százaléknyi kapacitásfölöslegünk, ha saját termelésből elégítenénk ki a teljes hazai áramigényt. A be­hozatalra - amely esetenként elérte a 30 százajékot is—, nem az igények, hanem a rossz ha­tásfokkal, drágán termelő erő­műveink miatt van szükség. A GKI előrejelzése szerint 2015-ig nem bővül a hazai áramkereslet, de 2020-ig sem nagyon. „A probléma tehát nem az, hogy lesz-e elég ára­munk, hanem, hogy mitől lesz versenyképes a termelés” - mutatott rá Hegedűs Miklós. Az erőműépítések későbbre csúsztatása érzékenyen érinti az arra szakosodott tervezőket, kivitelezőket. „Cégünk tisztá­ban van a kedvezőtlen hely­zettel, ezért az egyéb erőművi szolgáltatásokra, például a kar­bantartásra összpontosítunk” - válaszolt a Világgazdaság­nak Dale A. Martin, a Siemens Magyarország vezérigazgatója. Cége kapott volna megbízást a Mol-CEZ páros által a Dunai Finomító (Dufi) területén épí­tendő, 850 megawattos erőmű építésére (képünkön a látvány­terv). Ebben a szegmensben, sőt, a biomassza-üzemű piacon sincs most megbízása a Pi-Hun Kft.-nek, amely jelenleg főként külföldön vállal tervezői mun­kát Mokos Gusztáv ügyvezető­től kapott tájékoztatás szerint. A hagyományosnál sokkal drágább, megújulóalapú ener­giatermelés versenyképessé tételéhez óriási támogatásra lenne szükség - de nincs is rá költségvetési pénz Hegedűs Miklós szerint -, miközben e beruházások megtérülési ideje nagyon hosszú. Ezért a kutató nem is számít arra, hogy be­látható időn belül bevezetnék a terület új támogatási rend­szerét, a Metárt. Politikailag ugyanakkor nem vállalható, hogy nem fogjuk teljesíteni a megújuló energiatermelés nö­velésére vonatkozó, uniós vál­lalásunkat, főleg, hogy zöld- energia-előállításunk az idén még 1 százalékkal esett is a kapcsolt energiatermelés tá­mogatásának beszűkülése és az erőművi fatüzelés betiltása miatt. Hegedűs Miklós hozzá­ette: az EU sem fogja teljesíteni a tervet. MNB'árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. november 26-án: €/Ft 281,50 1,59 Ft » $/Ft 217,42 1,41 Ft » CHF/Ft 233,94 1,64 Ft €/$ 1,2956-0,0001 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.26.) Dátum Újelsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. dec. 69 500 Malmi búza index 2012. dec. 69500 Takarmánybúza 2012. dec. 67000 Takarmánykukorica 2012. dec. 67 010 Tak.kukorica index 2012. dec. 67 010 Takarmányárpa 2012. dec. 64 500 Olaj napraforgó 2012. dec. 130500 Olajnapraforgó index 2012. dec. 130500 Repce 2013. márc. 138900 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Monopólium marad a belyegkibocsatas is magyar posta Csak a filatéliai célú értékesítésből származik százmilliós nyeresége a társaságnak Alig több mint egy hónap múl­va megnyílik a postai piac a verseny előtt, a jövőben bárki kézbesíthet számlaleveleket és képeslapokat, mert az 50 gramm alatti küldemények esetében is megszűnik az álla­mi monopólium. A 145 éves Magyar Posta az elmúlt fél évszázad legnagyobb kihívása előtt áll, nem elha­nyagolható könnyebbséget je­lent azonban a 34 ezer embert foglalkoztató vállalat számára, hogy a nemrég elfogadott új postatörvény szerint a hiva­talos iratok kezelése mellett a postabélyegek kibocsátása is változatlanul a feladata marad. „A liberalizált postapiacokon a postabélyeg-kibocsátás joga mindenütt az egyetemes szol­gáltatót illeti. A bélyeggel való bérmentesítés a lakossági szeg­mensben jellemző, ebben az évben is milliárdos nagyság­rendben vásároltak bélyeget bérmentesítési célból, a Posta pedig ugyanekkora értékben adott valamilyen (elsőbbsé­gi, ajánlott) postai viszont­szolgáltatást” - válaszolta a Világgazdaságnak a Magyar Posta. Kizárólag a filatéliai cé­lú bélyegértékesítésből (hazai és külföldi gyűjtőknek történő eladásból) származik nyere­sége a cégnek. Ez százmilliós nagyságrendű. Idén mintegy 80 millió bélyeget készítettek, de mivel a levélforgalom az el­múlt években trendszerűen csökkent, visszaesett a kibo­csátott bélyegek darabszáma is. „Mivel a bélyeg nem csupán postai fizetőeszköz, hanem Ma­gyarország kulturális névjegye is, a Posta arra törekszik, hogy a bérmentesítésben a bélyeg hosszú távon meg tudja őrizni a jelenlegi pozícióit. Jelenleg min­den tizedik levélküldeményt Januárban nem kezd senki az már biztos, hogy január elsejétől nem lép új szereplő az 50 gramm alatti küldemé­nyek piacára, ezt már jeleznie kellett volna. „Az egyetemes postai szolgáltatást nem he­lyettesítő postai szolgáltatás bármelyikét nyújtani kívánó gazdálkodó szervezet köteles az e tevékenység megkezdésé­re irányuló szándékát a szol­gáltatás megkezdése előtt 45 nappal a hatóságnál nyilván­tartásba vétel céljából bejelen­teni” - írja az új postatörvény. Az osztrák postához tartozó FeibraKft. december első felé­ben jelentheti be, hogy mikor­tól versenyezne a Magyar Pos­tával. díszít postabélyeg” - tudatta a cég. Jövőre a magyar bélyegki­bocsátásban első alkalommal jelennek meg olyan bélyegek, amelyek 3D-s szemüveggel életre kelnek. ■ V. M. A Magyar Posta árbevétele (milliárd forint) 2007-2011 VG-GRAFIKA FORRÁS: MTI I A

Next

/
Thumbnails
Contents