Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-22 / 273. szám

Csúszhat az uniós büdzsé eu-csúcs Ha nincs megegyezés, megsínylenék a fejlesztési tervek is Top5 nettó befizető tagállam (milliárd euró, 2011) Németország Nagy-Britannia Olaszország Franciaország Hollandia Top5 nettó kedvezményezett tagállam (milliárd euró, 2011) Lengyelország Görögország HU 4,633 Magyarország 4,393 Portugália m 2,981 Észtország ■ 2,487 VG-GRAFIKA FORRÁS: Eli Hl | ■ Dunaferr: egyelőre halasztják a sztrájkot folyamatos a termelés az ISD Dunaferr Zrt. meleghen­gerművében, miután határo­zatlan időre felfüggesztette a tegnapra meghirdetett 72 órás általános sztrájkot a DV. Vasas Szakszervezeti Szövet­ség. A tulajdonosok a jövő hé­ten tárgyalóasztalhoz ülnek velük, ígérték. Áder küldheti az AB-hoz a választási törvényt várhatóan élni fog alkotmá­nyos jogkörével az államfő, és előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a választási eljárási törvényről. Az államfő Mesterházy Atti­la MSZP-elnöknek válaszolt. Találkozó nem lesz, de „ha a legcsekélyebb kétség is fel­merül bennem bármely tör­vény alkotmányosságát ille­tően, pillanatig sem habozok, hogy az ügyben az AB-hoz forduljak”, írta Áder. Busz robbant, kivégzés, a tűzszünet esélyei Izrael egy házba becsapó­dott rakéta miatt is visszalé­pett az egyiptomi elnök köz­vetítésével létrejött korábbi „tűzszünettől”. Izrael éjjel Hamasz-bázisokat rombolt le. Tel-Aviv: bomba robbant egy buszon, 17-en meg­sérültek. Gázában az utcán agyonlőttek hat embert, mert „együttműködtek Izraellel”. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Abbász palesztin elnökkel és Netan­jahu izraeli kormányfővel tárgyalt a tűzszünetről. Este ismét felröppent a hír a vi­lágsajtóban: megállapodtak a harcok befejezéséről. Clinton Netanjahu kormányfővel Elképzelhető, hogy nem születik megállapodás a ma kezdődő, kétnaposra terve­zett EU-csúcson a következő hétéves uniós költségvetés összegéről. A Külügy állam­titkára közölte: úgy nem fog haza jönni a magyar delegáció Brüsszelből, hogy harmadával csökkennének a nekünk szánt uniósiejleszté- si támogatások. Tar Gábor „Nem tudom megjósolni, melyik repülőgéppel jövünk vissza, az EU-csúcs akár vasárnapig is elhúzódhat” - érzékeltette az EU-ügyekért felelős államtitkár, hogy éles vitákra lehet számí­tani a ma kezdődő, elvileg két­naposra tervezett EU-csúcson, amelynek témája az EU 2014- 2020 közötti uniós költségveté­se. Győri Enikő egy tegnapi hát­térbeszélgetésen elmondta: meg­jósolhatatlan, hogy létrejön-e az egyezség a hétéves büdzsé össze­géről a mostani csúcstalálkozón. Jelentősen eltérnek ugyanis az álláspontok a költségvetés ösz- szegének csökkentésért küzdő nettó befizető országok, illetve a minél magasabb fejlesztési támogatásokat követelő tagál­lamok, az úgynevezett Kohézió Barátai között. A tervek szerint Magyaror­szág akár 30 százalékkal is ke­vesebb kohéziós forrást kaphat a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegi hétéves periódusban hazánk számára elkülönített 25,7 milliárd eurós kerethez képest. „Az biztos, úgy nem jö­vünk haza, hogy 30 százalékkal csökken a kohéziós keretünk” - mondta az államtitkár. Az eset­leges magyar vétóra vonatkozó kérdésre azt mondta: „nem az­zal a céllal utazunk Brüsszelbe, hogy vétót emeljünk. Minden­képpen megállapodást szeret­nénk, nem lenne jó, ha a mosta­ni EU-csúcs döntésképtelenséget sugározna”. Elvileg nincs végső hermán van Rompuy, az Euró­pai Tanács elnöke ma este mu­tatja be majd új tervezetét az uni­ós büdzsével kapcsolatban. Ere­deti tervezete az Európai Bizott­ság, és az EU soros ciprusi elnök­ségének korábbi javaslataival határidő az egyezségre, azonban ahhoz, hogy elég idő álljon a hét­éves büdzsé felhasználási sza­bályainak megalkotására, és a fejlesztési tervek kidolgozására, minél hamarabb megállapodást kellene elérni. „Minél később lesz megállapodás, annál később indulhat el az uniós források pá­lyáztatása, kifizetése" - mondta. „Amiatt is előnyös lenne a mostani megállapodás, mert akkor a decemberi EU-csúcson nem torlódna össze a költségve­tés ügye, a szintén igen fontos, az EU jövőjével kapcsolatos stra­tégiai kérdések megvitatásával. Egy mostani kudarc, a decem­beri vitákat is megnehezítheti” - emelte ki. Angela Merkel német kancellár ezzel kapcsolatban tegnap elmondta: nem biztos, hogy sikerül megállapodni a csúcson, ebben az esetben 2013 ellentétben a kohéziós politika mellett a közös agrárpolitika ke­retét is jelentős mértékben lefa­ragná a jelenlegi hétéves ciklus­hoz képest. Eszerint hazánk is kevesebb közvetlen agrár- és vi­dékfejlesztési támogatást kapna. elején újabb csúcstalálkozót kell tartani. Akár az is elképzelhető, hogy a 2007-2013-as hétéves EU- büdzsé 976 milliárd eurós ösz- szegéhez képest is kisebb költ­ségvetése lesz EU-nak. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke tervezetében 958 milliár­dos összegre tett javaslatot. „Úgy tűnik, ez egy válságbüdzsé lesz. Korábban az EU a belső piac mé­lyítéséről, ambiciózus tervekről döntött, azonban úgy látszik, ehhez nem rendel megfelelő forrásokat” - mondta errről az államtitkár. Az uniós hétéves költségvetés ügyében a tagállamokhoz ha­sonlóan az Európai Parlament­nek (EP) is vétójoga van a lissza­boni szerződés 2009. decemberi hatályba lépése óta. Lapunk kér­désére, lát-e esélyt arra, hogy a kohéziós források megkurtítását ellenző képviselőtestület eset­leg megvétózza az uniós csú­cson elért megállapodást, Győri Enikő álamtitkár azt mondta: várhatóan olyan megállapodást fogadnak el, amelyet a Kohézió Barátai országcsoport torkán is le lehet majd nyomni, így nem valószínű, hogy azt később az EP elutasítaná. Erasmus program: több magyar hallgató tanul külföldön a 2011/2012-es tanévben 4,5 százalékkal nőtt az előző tanév­hez képest az Erasmus európai oktatásfinanszírozási program keretében külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók létszáma - hangzott el az idén 25 éves ösztöndíj­program eredményeit ismer­tető budapesti sajtótájékozta­tón tegnap. Az Erasmus hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány részéről Bokodi Szabolcs programkoordinátor elmondta, hogy az előző tan­évben tanulmányok folytatása és szakmai tapasztalatszerzés céljából 4353-an magyar hall­gató tanult különböző európai felsőoktatási intézményekben. A magyarok átlagosan öt hó­napot töltenek külföldön, szak­mai gyakorlatnál pedig négy hónapot. Átlagosan 380 euró ösztöndíjat kapnak havonta, szakmai gyakorlat végzéséhez kicsit többet. Az Erasmusban az oktatók is egyre többen vesz­nek részt. Tavaly 1076-an utaz­tak ki, és a beutazók létszáma meghaladta a 800-at. A legtöbb ösztöndíjat egy pécsi hallgató kapta, 9 hónapra 7255 eurót, egy székesfehérvári hallgató pedig 90 kreditet szerzett 10 hónap alatt Norvégiában. ■ VG Felsőoktatás: újabb létszámcsökkentés? AZ idei csaknem 44 ezerről va­lamivel több mint 35 ezerre csökkentené az állami ösztön­díjas, illetve részösztöndíjas fel­sőoktatási helyekre felvehetők számát a kormány. Legalábbis ez áll az [origo] birtokába jutott, a jövő évi keretszámokról szóló kormány elé kerülő előterjesz­tésben. A stratégiai képzési te­rületek közül az agrár-, az in­formatikai, a műszaki, illetve a természettudományos képzés­ben - sem nyújtana már többlet- támogatást a kabinet. Az okta­tási államtitkárságon készült tervezetet a hír szerint kedden véglegesítették. Az agrártámogatások összege is csökkenhet Kétmilliárd eurót fektetnek be az új Suzuki modellbe AZ 5. Orbán Viktor: A „mi autónk gyárának” kiemelt szerepe volt és lesz a magyar történelemben és a gazdaságban Az ötödik stratégiai megállapo­dást írták alá ma a Parlamentben a kormány és nagyvállalatok kö­zött, ezúttal a Magyar Suzuki Zrt.-vel kötött partnerségi egyez­ményt a kabinet. A miniszterel­nök elmondta: azért kötik meg a cégekkel a stratégiai megálla­podásokat, mert ez a saját gazda­sági modelljük alapja. Á globális politikában a jövőben nem csak államok, hanem multinacionális vállalatok is részt vesznek. Or­bán Viktor leszögezte: a Suzuki gyár vezetői mögött az elmúlt húsz év sikere áll, a Suzuki Magyarország egyik büszkesé­ge, ez nagyrészt az ott dolgozó munkásoknak is köszönhető. A Suzukival kötött megállapodás személyesen is fontos neki, hi­szen a kommunizmus összeom­lásakor a vállalat az elsők között fektetett be Magyarországon. A Suzukinak ezért az 1990 utáni magyar történelemben kiemelt szerepe van. A kormányfő sze­rint mindezt kifejezi, hogy a Su­zuki hirdethetett a „mi autónk” szlogennel és ezt a magyarok nem nevették ki. Orbán leszö­gezte: bízhatunk abban, hogy a következő két éven belül további jelentős japán beruházások ér­keznek Magyarországra. Ma a Suzuki termékeiben mintegy 30 százalék a magyar beszállítói arány, ezt a jövőben tovább emelik. Emellett a kor­mány továbbra is a támogatja az Hisashi Takeuchi vezérigazgató Orbán Viktorral. Előnyt adnak nekik EU és Japán közötti szabad­kereskedelmi megállapodást. A közbeszerzési szabályok átala­kítása előnyt ad az Esztergom­ban gyártott Suzukiknak. Hisashi Takeuchi vezérigaz­gató elmondta: történelmi volt a magyar Suzuki megalapítása és a mai megállapodás aláírása is az. Más piacokat is kiszolgálhat a vállalat, akár Japánba is szállít­hatnak majd itt gyártott autókat. A konszern 2 milliárd eurót fek­tet egy új modell kidolgozásába, a vállalat ezzel párhuzamosan bővülő beszállító kört épít. Úgy fogalmazott: azért is érzik jól magukat Magyarországon, mert a magyar és a japán munkakul­túra hasonlít. ■ VG Összekötik Esztergomot az Ml-es sztrádával a kormány döntése szerint megépítik a Suzuki-gyárnak otthont adó Esztergom és az Ml-es autópálya közötti csatlakozást biztosító útsza­kaszt, jelentette be a kor­mányfő. A magyar Suzuki Zrt. vezetői­vel folytatott tárgyaláson szó­ba került az is, hogy növelik a Suzuki magyar beszállítóinak arányát, és - az autógyár ja­vaslatára - a tervezetthez ké­pest nagyobb lesz a Komárom és Révkomárom közötti új Du- na-híd kapacitása. ♦ 4

Next

/
Thumbnails
Contents