Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-19 / 270. szám

2012. NOVEMBER 19., HÉTFŐ Melyik nyelv a legszebb? (1.) sokan próbáltak már a cím­ben feltett kérdésre választ adni. Voltak, akik tudomá­nyos alapon közelítettek a té­mához; megvizsgálták, me­lyik nyelvben milyen arány­ban találhatók a magán­hangzók és a mássalhang­zók. Levonták a következte­tést: azokat a nyelveket tart­juk kellemesebb hangzású­nknak, amelyekben több a magánhangzó, mint a más­salhangzó. Mások a nyelv gazdagságát, szókincsét; is­mét mások élményeiket, em­lékeiket veszik alapul véle­ményük kialakításakor. HOGYAN VÉLEKEDJÜNK mi? Hívjuk segítségül irodal­munk, esetleg szónokaink nagyjait; s őket meghallgat­ván, vonjuk le a következ­tetést! „minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de ide­genen sohasem.” - írja az 1778-ban megjelent Magyar­ság című röpiratában Besse­nyei György. „a lenge hold halkai világo­sítja A szőke bikkfák oldalát Estvéli hűs álommal elborít­ja A csendes éjnek angya­lát.” (Csokonai) „OH, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden mivé tű­nő szárnya körül lebeg! Min­den csak jelenés minden az ég alatt, Mint a kis nefe­lejcs, enyész.” (Berzsenyi) „JELSZAVAINK VALÁNAK: haza és haladás. Azok, kik a hala­dás helyett maradást akar­nak, gondolják meg: miké­pen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyve- dés. Isten őrizze meg e nem­zetet minden gonosztól; is­ten virassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép nap­ját!” (Pozsonyban 1835. feb­ruár 9-én mondja el e vere­tes mondatokat a reformkor egyik nagy költője és szóno­ka, Kölcsey Ferenc, amikor elbúcsúzik „az országos ren­dektől”) Helytörténeti könyv készült a gyerekekért Mi kis falunk Tolnanémedi cím­mel készült el a közelmúltban egy érdekes könyv, melynek összeállítását néhány helyi vál­lalta fel. Mára minden példány elkelt, tájékoztatta lapunkat Móricz István. A szerzők egy csekket is tettek minden kötet­be, ennek kitöltését rábízták a tulajdonosra. Mára közel félmil­lió forint gyűlt össze. Ezt az ösz- szeget a Tolnanémedi Gyerme­kekért Közalapítvány javára ajánlották fel a könyv szerzői. Ezúton szeretnék megköszönni az adományokat mindazoknak, akik hozzásegítették az alapít­ványt ahhoz, hogy a fennállá­sa óta a legnagyobb vagyonnal rendelkezzen. ■ M. I. * Y MEGYEI TÜKÖR 3 A férfiak a törékenyebbek halandóság Tovább él, aki az unió másik országában születik o 5 .r t :'r 0 Leggyakoribb daganatos betegségek Tolna megyében (Százezer lakosra jutó szám 2011-ben) Daganat helye Férfiak Nők Gyomor, nyelőcső 32,7 20 Bél ____________________ 608_____________45_ Má j, hasnyálmirigy 39,9 35 Gége, tudó________________________145,2_____________57,5 Proszt ata/méh, petefészek 26,3 Emlő A Dél-Dunántúlon Tolnában számíthatnak a leghosszabb életre (78,1 év) a nők. A keringési problémák és a daganatos betegségek a fő veszélyforrás Kiemelkedően magas a ha­landóság hazánkban, az unió többi országához ké­pest. A megyében pedig tavaly ezer emberre 13,6 ha­lálozás jutott, ami rosszabb, mint az országos átlag, rá­adásul ezer lakosra vetítve évente hárommal több férfi hunyt el mint nő. Mauthner Ilona A kétezres évek elején Euró­pa legtöbb országában ezer la­kosonként tíz vagy annál ke­vesebb halálozást regisztrál­tak, miközben hazánkban a lassú javulás ellenére ekkor csökkent először tizenhárom alá az arányszám értéke, áll a Központi Statisztikai Hiva­tal legfrissebb jelentésében. Az unió huszonhét tagállamát figyelembe véve az ezredfor­duló óta kizárólag Bulgáriá­ban és Lettországban regiszt­ráltak hazánkénál kedvezőtle­nebb mutatókat. A nemzetközi adatsor szerint a 2009-ben Magyarországon született fiú csecsemők átla­gosan 70,3 életévre számíthat­nak, míg a lányok 78,4 életév­re. Az uniós átlag férfiak eseté­ben 6,4, nőkében 4,2 esztendő­vel több. A dél-dunántúli halálozá­si adatok még az országos át­lagnál is rosszabbak. Somogy­bán (1000 lakososnként 14,7) a legkedvezőtlenebb a helyzet, de Tolnában (13,6) és Baranyá­ban (13,1) sem sokkal kedve­zőbb a kép. Nemenként vizs­gálva megállapítható, hogy az elhunytak többsége férfi volt. Tolna megyében ezer lakosra 15,3 férfi, míg 12,5 nő jutott. A Dél-Dunántúlon 1990 és 2011 között regisztrált több mint 302 ezer haláleset 78 százaléka 60 éves vagy an­nál idősebb életkorban követ­kezett be. Az ennél fiatalab­bak esetén az átlag nemen­ként nagy eltérést mutat. Az elhunyt nők tizennégy, a fér­fiaknak viszont harminc szá­zaléka nem érte meg a hatva­nadik születésnapját sem. A születéskor várható leg­magasabb életkort a Győr-Mo- son-Sopron megyében élők remélhetik. A nők átlagélet- kora itt 79,3, a férfiaké pedig 71,7 év. A hölgyek esetében a legrosszabb a helyzet Borsod (77,1), illetve Békés (77,2) me­gyékben. Az uniós átlag nők­nél egyébként 82,6 év. A férfiak átlagos élettarta­mát vizsgálva megállapítható, hogy a legtovább Budapesten élnek. A fővárosban 72,5 év az átlag. A legrosszabb a helyzet Borsod megyében, itt az urak átlagosan 68,1 évet élnek. Az uniós átlag férfiaknál is ked­vezőbb, 76,7 év. A régió megyéi közül a fér­fiak Baranyában (71,3 év), a nők Tolnában (78,1) számít­hatnak a leghosszabb élettar­tamra. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön szerint a stressz csök­kenti az élettartamot? Szavazzon hírportálunkon ' ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A csecsemőhalandóság a ré­gió megyéi közül 2011-ben Ba­ranyában volt a legkedvezőbb (négy ezrelék), Somogybán pedig a legrosszabb (5,2 ezre­lék). A halálozási viszonyok a fiatal (tizenöt-harminckílenc éves) korosztályban szeren­csére számottevő javulást mu­tattak, 64 százalékkal esett vissza ez az arány. A középkorúak, azaz a negyven-ötvenkilenc évesek körében a halálesetek száma tizennyolc százalékkal csök­kent a régióban. A nemek kö­zött viszont itt is jelentős az eltérés. Az elhunyt férfiak kö­zül minden negyedik a 40- 59 éves korcsoportba tarto­zott, miközben a nőknél ez az arány tizenegy százalékot tett ki. A középkorúak halandósá­gát tekintve Somogybán volt a legkedvezőtlenebb a helyzet, tízezer lakosra kilencvenhét halálozás jutott. Ez a szám Tolnában sem sokkal biztatóbb, itt kilenc- venegy volt. Vezet a szívbaj és a daganatos betegségek a halálozási okokat vizsgálva a KSH megállapította, első he­lyen a keringési rendszer beteg­ségei állnak, ezt követik a daga­natos betegségek. Ugyanakkor miközben a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma csökkent (a régiónkban 18, or­szágosan 16 százalékkal), a da­ganatos betegségekből eredő halálozások szaporodtak. A da­ganatban elhunytak száma ta­valy a régióban 15 százalékkal, országosan 7 százalékkal volt magasabb mint tíz éve. A Dél-Dunántúl megyéi közül Ba­ranyában nőtt legnagyobb mér­tékben a daganatos megbetege­dések száma (21 százalékkal), míg Tolnában 15 százalékkal több betegek regisztráltak mint tíz éve. HÍRSÁV Tízéves lett a baba-mama klub szekszárd Fennállása 10. évfordulóját új klubhelyiség avatásával ünnepelte a szek­szárdi Katolikus Baba-Mama Klub. A belvárosi plébánia kö­zösségi házában tartott ren­dezvény vendége Sziliné Tar- nóczy Ilus volt. ■ V. M. Egész hétvégén hajtogattak őcsény Hagyományos hétvé­gi találkozóját tartotta a Szek­szárdi Origami Baráti Kör Őcsényben. A résztvevőket a hajtogatás mellett előadások és bemutatók várták. Az idei kiemelt témák a csillagok és az üdvözlőlapok. ■ M. V. Kulturális műsor a nemzetiségi napon diósberény Nemzetiségi na­pot tartottak Diósberényben. A program német nyelvű mi­sével kezdődőt, majd a mű­velődési házban kulturális műsorral folytatódott. A he­lyi csoportok mellett hőgyé- szi és nagymányoki vendég­együttesek léptek fel. ■ M. V. Felelevenítették a lakodalmast decs A 2012-es kézfogó és a Sárközi Lakodalom legemlé­kezetesebb pillanatait láthat­ta a közönség a szombaton a Decsen tartott filmvetítésen. A rendezvénynek a Faluház adott otthont. ■ V. M. Pillanatkép a lakodalom előtt •• Orömvölgybe érkeztek szombat este a harciak IKSZT Hosszú ideig tartott, de a jelek szerint érdemes volt várni a faluház elkészültére harc Nagyon sok harci polgár érkezett szombat este Öröm­völgybe, ahol a Boldogságot is megtapasztalhatták. Az előbb említett - a harci iskolai tánc­csoport koreográfiájában elő­adott - Nox, illetve Tolnay Klá­ri dalok zárták ugyanis a felújí­tott-átalakított faluház - helyi óvodások és diákok produkciói­val színesített - átadó ünnepsé­gét, amelyre zsúfolásig megtelt az épület. Az épületet az ünnep­ség kezdetén Németh Antal plé­bános áldotta meg, kérve, hogy a ház váljon a szeretet otthonává. Nagy jelentőséget tulajdoní­tott a faluház átadásának Tóth Ferenc megyei kormánymegbí­zott is, aki kérte a harciakat: le­A szalagot Siposné Csajbók Gabriella és Tóth Ferenc vágták át gyenek büszkék a megújult, a XXI. századi színvonalú, több, mint 40 milliós beruházással létrejött művelődési házra. Ami az általa is méltatott IKSZT-prog- ram gyümölcse. Igaz, a „beérésre” nem ke­veset kellett várni. Amint azt László Lászlóné képviselő el­mondta - az 1890-es évektől, a polgári olvasókör megalakításá­tól felidézve a harci kultúrottho- nok történetét - az önkormány­zat már 2009-ben nyújtotta be az IKSZT-pályázatot. (Az 1970- ben készült „kultúr” a koráb­bi fejlesztések ellenére már fel­újításra szorult.) 2010-ben el is nyerték a támogatást, de a meg­valósítás különféle problémák (szabálytalanságok, új közbe­szerzés, tervmódosítás) miatt el­húzódott. Anyagi és praktikus okokból több változtatás történt a kivitelezésben, de a lényeg, hogy a ház számos hivatalos és civil szervezetnek biztosít he­lyet, igazi közösségi és szolgálta­tó térré válhat. Köszönhetően a közreműködőknek is, a tervező­től a függönykészítőig, akiknek Siposné Csajbók Gabriella pol­gármester személyre szóló leve­lekben köszönte meg a munkát. Az új faluház első, avató ren­dezvénye mindenesetre na­gyon jól sikerült. Hosszú út ve­zetett Örömvölgybe, de az ered­mény láttán úgy tűnik, megér­te. ' ■ S. K. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents