Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-15 / 267. szám

2012. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Majdnem kivégezték a cafeteriát módosítás 250-300 milliárd forintos árbevétel eshetett volna ki a kereskedelemben és a vendéglátásban Rosszabb feltételekkel, de megmaradhat a cafeteria. így talán a munkavállalók béren kívüli juttatás keretében jövőre is elmehetnek étterembe Sikerült a tiltakozások után felpuhítani a kormány azon tervét, hogy a cafeteria vál­lalkozói terhe 30,94 helyett 51,17 százalékra emelkedjen. A munkaadók és a munka- vállalók szerint ez a béren kívüli juttatások rendszeré­nek vetett volna véget. Éber Sándor „Örülünk annak, hogy megér­tették: a cafeteria rendszerben az egészségügyi hozzájárulás (eho) brutális emelése a kivégez­te volna a béren kívüli juttatások rendszerét - mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint, ha a munkáltatói teher a korábbi 30,94 százalékról az emelés ré­vén 51,17 százalékra nőtt volna, maguk javasolták volna a cafete­ria megszűntetését. Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter október 17-én jelentett be 367 milliárd forintos megszorító csomagját, amely­nek egyik eleme az volt, hogy a cafeteria eho tételét 10-ről 27 százalékra emelik. Az eho mel­lett a cafeteria terhelése 19 szá­zalékos cég által fizetett szja-t is tartalmaz. A munkaadók, a munkavállalók és több kereske­delmi szövetség is jelezte: ez a lépés a cafeteria végét jelentheti. Ezt hangoztatta Demján Sán­dor, a VOSZ elnöke is a Világgaz­daság múlt csütörtöki konferen­ciáján is. Még aznap a költség- vetési bizottsági módosító indít­ványként a parlament elé került az, hogy az eho 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. Dávid Ferenc lapunknak el­mondta: a hétfői bértárgyalá­sokon úgy érezte, a cafeteriára eső munkáltatói terhet már nem akarja lejjebb faragni a kor­mányzat költségvetési okok mi­att. Az eho 27 százalékra emelé­sével mintegy 40 milliárd forin­tot várt a kabinet, a 14 százalé­kos emeléssel várt 10 milliárdról viszont érződött: erre nagy szük­ségük van. A VOSZ akkor lenne elégedett, ha a cafeteria vállalko­zói terhe nem lenne magasabb, mint a munkabéré (28,5 száza­lék), vagy legalább nem változna a jelenlegi 30,94 százalékos te­her 35,7 százalékra. A jelenlegi kulcs is egy emelés eredménye, 2011-ben ez 19,04 százalék volt. „A korábbi emelés a cafeteria végét jelenthette volna - mondta lapunknak a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter szerint a munkavállalói terhek 4,6 száza­lékos emelkedése is lesújtó. így ahol eddig adtak béren kívüli juttatást, ott továbbra is adni fog­ják, de valószínűleg ugyanany­nyit szánnak majd rá, mint ko­rábban. így a költségek emelke­dése a munkavállalókat sújtják. Dávid és Pataky szerint, ha alacsonyabbra húznák a rátát, akkor még több pénz folyna be a büdzsébe, főként úgy, hogy az Erzsébet-utalványok keretét 5000-ről 8000 forintra emelik, így olcsóbban lehetne több bért adni, ami jelentősebb forgalmat generálna az elfogadóhelyeken. „A munkaadóknak, a mun­kavállalóknak és az államnak is fontos a cafeteria rendszer életben tartása, mivel ha meg­szűnik, akkor egy 250-300 mil­liárd forintos árbevétel esik ki a kereskedelemben és a vendég­látásban” - hangoztatta Dávid. Szerinte nem az árbevétel fáj a kormánynak, hanem annak áfa, iparűzési adótartalma, nyereség esetén a társasági adó tartam is. Jelenleg az Erzsébet utalvány, a SZÉP-kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségté­rítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás tartozik a 30,94 százalékos kedvezményes adó­zású cafeteria körbe. A nem ked­vezményes juttatások adóterhe eddig is 51 százalék volt. „Jó döntés volt, hogy a korábbi magas eho kulcs lehetőségét föl­váltották egy sokkal kisebbel, de ez is lefelé fogja húzni a cafeteria piacot” - nyilatkozta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szö­vetség főtitkára. Vámos György szerint a cégek jövőre megnézik, hogy mennyi pénzük van bérre, megpróbálják tartani a korábbi bérszintet, mivel nem érdekük, hogy a dolgozók motiváltság nélkül dolgozzanak. A kiskeres­kedelemben sokan dolgoznak minimálbéren, vagy kötelező szakmai bérminimumon. „Ha a vállalkozás nem tudja növelni az ideihez képest a bértömegét, vagy cafeteriatömegét, akkor annyival kevesebb béren kívü­Még mindig előnyösebb „ÖSSZESSÉGÉBEN ÜDVÖZLEN­DŐ, hogy a cafeteria terén a ko­rábban beharangozottnál ki­sebb mértékű tehernövekedés­sel kell számolni jövő év elejé­től” - mondta lapunknak az RSM DTM Hungary Zrt. adó­partnere. Hegedűs Sándor sze­rint a korábbi mértékű emelés negatívan befolyásolta volna a cafeteria-rendszer jövőjét, hol­ott a kormány az utóbbi időben jelentős energiákat fordított en­nek átalakítására. „Ilyen fokú szigorítás a munkavállalók hangulatát is jelentős mérték­ben rontotta volna, hiszen ők minden bizonnyal a vesztesei lettek volna a tehernövekedés­nek: a munkáltatók nem feltét­lenül tudták volna ennek a ter­hét is magukra vállalni a jelen­legi gazdasági körülmények között" - mutat rá Hegedűs. ÖRÖMTELINEK NEVEZTE, hogy kompromisszuma született a bevételnövelés és a cafeteria, mint népszerű juttatási forma megóvása között. Az eho 4 százalékpontos emelésével az adó- és járulékterhelés össze­sen 35,7 százalékos lesz. „Ez még mindig sokkal előnyösebb az alacsonyabb jövedelmek 96, és a magasabb jövedelmek 110 százalékos bérköltségénél hangoztatta a szakértő”. li juttatást ad, mint amennyivel az adó mértéke emelkedik” - mondta Vámos. Közölté:,Ja kis­kereskedelemben csökkenni fog a fogyasztás, szerény mértékben fog emelkedni a GDP, így csök­ken a cégek bevétele, nem lesz több pénzük bérre. A belépő új adóterhek (tranzakciós adó, e-út- díj, a helyi adók új terhei) is sújt­hatják a cafeteriát, mivel ezeket az olyan ügyfelekre is átárítják, mint a gyártók és a kereskedők. Mibe kerül a munkáltatónak a béren kívüli juttatás? 1. II. III. IV. V. Juttatás összege 100 100 100 100 100 Adóteher 30,94 51,17 35,7 96,18 110,04 Összes munkáltatói teher 130,94 151,17 135,7 196,18 210,04 I. Béren kívüli juttatás (jelenlegi 2012-es terhelés) *11. Korábbi tervezet szerinti cafeteria terhelés III. Új tervezet szerinti cafeteria terhelés • IV. Bérköltség 2 424 ezer forint éves jövedelem alatt 2012-ben, valamint a teljes jövedelem után 2013-ban, a félszuperbruttó kivezetése után V. Bérköltség 2 424 ezer forintjövedelem felett 2012-ben forrás: rsm dtm hungarv zrt. Dráguló agrártermékek, de a gazdak veszíthetnek Nincs megegyezés a költségvetésről európai parlament Százmilliárd forintos magyar tételt érint az EU-s büdzsévita Szeptemberben a mezőgaz­dasági termékek termelői ára 20,7 százalékkal nőtt az egy év­vel korábbihoz képest. A janu­ár-szeptemberi növekedés 10,9 százalék volt, eközben a mező- gazdasági termelés ráfordítási árai 5,6 százalékkal haladták meg a 2011 első kilenc havi szintet - közölte a KSH szerdán. A növényi termé­kek ára 2012 szep­temberében 26 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban, ezen belül a gabona­félék ára 29,8 százalékkal nőtt. A vágóállatok termelői ára 13,7 százalékkal emelkedett. „A termelői és ráfordítási árak aránya persze jól hangzik, ám maguk a termelők ebből nagyon keveset tudnak csak realizálni, legtöbbjüknél csök­ken a jövedelem” - nyilatkoz­ta a vg.hu-nak Raskó György agrárközgazdász. Kifejtette: „a kedvezőtlen időjárás miatt a terméseredmények gyengén alakultak. Csak kukoricából 4,5 mil­lió tonnával kevesebb termett a vártnál, de kevés a búza, a napraforgó, a cukorrépa is. Rá­adásul idén minden idők legke­vesebb bora lesz Magyarorszá­gon, olyan még nem fordult elő, hogy a hazai termelés ne érje el a kétmillió hektolitert. A ma­gyar agráriumban ezért meg­határozó növénytermesztés komoly volumen- csökkenést kény­telen elviselni, és így a gazdák nem tudják kihasználni a valóban kedve­ző cserearányt” - fogalmazott Raskó, aki szerint az állatte­nyésztésben még rosszabb a helyzet: „a húsmarhán kívül minden állatfaj létszáma csök­kent.” Az agrárközgazdász la­punknak elmondta: a szeptem­ber óta eltelt időszakban min­den agrártermék ára csökkent, így a szeptemberi csúcspont után az októberi és novemberi adatok visszarendeződést mu­tatnak majd. „Ez persze nem lesz olyan mértékű, hogy az éves összehasonlítás negatívba forduljon, az agrárárak magas szinten maradnak továbbra is” - tette hozzá. ■ MTI / VG.HU ■ „A húsmarhán kívül minden állatfaj létszáma csökkent.” Mintegy 380 millió eurós, azaz 100 milliárd forintos tételt nem tud majd kifizetni időben a ma­gyar költségvetésnek az EU, ha nem születik megállapodás az idei uniós büdzsé 9 milliárdos többletigényének előteremté­séről - nyilatkozta lapunknak Surján László, az Európai Par­lament (EP) alelnöke. Az idei költségvetés többletigényéről, és a jövő évi büdzsé számairól ugyanis az előírt kedd éjféli határidőig nem egyeztek meg a miniszteri tanácsnak és az EP képviselői. A parlament 27 fős tárgyalódelegációja - amely­nek egyedüli magyar képvi­selőként tagja Surján László is - ugyanis lemondta a rész­vételt a kedd esti egyeztetésre. A magyar EP-képviselő ezt az­zal1 indokolta, hogy a miniszte­ri tanács nem alakított ki kö­zös álláspontot az idei büdzsé többletigényével kapcsolatban. „Miután nem volt tanácsi állás­pont, nem volt miről tárgyalni” - mondta Surján László. Az Európai Bizottság szerint 9 milliárd euró hiányzik ah­hoz, hogy az EU ki tudja fizetni a már végrehajtott uniós pro­jektek után beadott számlák értékét a tagországoknak. A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a fejlesztési és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni. Brüsszel úgy számol, a hiányzó 9 milliárd euróból 5,9 milliár- dot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság az idén 3,1 milliárd euró többlet- bevételre tudott szert tenni, fő­leg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, bünteté­sekből. Olaszország 1,8 milliárd eu­róval ragadhat benn, Csehor­szág is egymilliárdot hiányol­hat. Surján azt mondta: hazán­kat mintegy 380 millió euró kifizetésében érinti a megálla­podás elmaradása. Ám ezt az összeget a magyar költségvetés mindenképpen megkapja, hi­szen a kifizetés jogi kötelezett­sége az EU-nak, a megállapo­dás hiánya miatt viszont csúsz­hat az utalás - emelte ki az EP-képviselő. „Hasonló helyzet két éve is kialakult az EP és a tanács között, akkor december közepén sikerült megállapodni a 2011-es büdzsé számairól” - mondta Surján László, aki sze­rint most is megszülethet az év végéig az alku. ■ T. G

Next

/
Thumbnails
Contents