Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-15 / 267. szám
2012. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 5 Majdnem kivégezték a cafeteriát módosítás 250-300 milliárd forintos árbevétel eshetett volna ki a kereskedelemben és a vendéglátásban Rosszabb feltételekkel, de megmaradhat a cafeteria. így talán a munkavállalók béren kívüli juttatás keretében jövőre is elmehetnek étterembe Sikerült a tiltakozások után felpuhítani a kormány azon tervét, hogy a cafeteria vállalkozói terhe 30,94 helyett 51,17 százalékra emelkedjen. A munkaadók és a munka- vállalók szerint ez a béren kívüli juttatások rendszerének vetett volna véget. Éber Sándor „Örülünk annak, hogy megértették: a cafeteria rendszerben az egészségügyi hozzájárulás (eho) brutális emelése a kivégezte volna a béren kívüli juttatások rendszerét - mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint, ha a munkáltatói teher a korábbi 30,94 százalékról az emelés révén 51,17 százalékra nőtt volna, maguk javasolták volna a cafeteria megszűntetését. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 17-én jelentett be 367 milliárd forintos megszorító csomagját, amelynek egyik eleme az volt, hogy a cafeteria eho tételét 10-ről 27 százalékra emelik. Az eho mellett a cafeteria terhelése 19 százalékos cég által fizetett szja-t is tartalmaz. A munkaadók, a munkavállalók és több kereskedelmi szövetség is jelezte: ez a lépés a cafeteria végét jelentheti. Ezt hangoztatta Demján Sándor, a VOSZ elnöke is a Világgazdaság múlt csütörtöki konferenciáján is. Még aznap a költség- vetési bizottsági módosító indítványként a parlament elé került az, hogy az eho 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. Dávid Ferenc lapunknak elmondta: a hétfői bértárgyalásokon úgy érezte, a cafeteriára eső munkáltatói terhet már nem akarja lejjebb faragni a kormányzat költségvetési okok miatt. Az eho 27 százalékra emelésével mintegy 40 milliárd forintot várt a kabinet, a 14 százalékos emeléssel várt 10 milliárdról viszont érződött: erre nagy szükségük van. A VOSZ akkor lenne elégedett, ha a cafeteria vállalkozói terhe nem lenne magasabb, mint a munkabéré (28,5 százalék), vagy legalább nem változna a jelenlegi 30,94 százalékos teher 35,7 százalékra. A jelenlegi kulcs is egy emelés eredménye, 2011-ben ez 19,04 százalék volt. „A korábbi emelés a cafeteria végét jelenthette volna - mondta lapunknak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter szerint a munkavállalói terhek 4,6 százalékos emelkedése is lesújtó. így ahol eddig adtak béren kívüli juttatást, ott továbbra is adni fogják, de valószínűleg ugyananynyit szánnak majd rá, mint korábban. így a költségek emelkedése a munkavállalókat sújtják. Dávid és Pataky szerint, ha alacsonyabbra húznák a rátát, akkor még több pénz folyna be a büdzsébe, főként úgy, hogy az Erzsébet-utalványok keretét 5000-ről 8000 forintra emelik, így olcsóbban lehetne több bért adni, ami jelentősebb forgalmat generálna az elfogadóhelyeken. „A munkaadóknak, a munkavállalóknak és az államnak is fontos a cafeteria rendszer életben tartása, mivel ha megszűnik, akkor egy 250-300 milliárd forintos árbevétel esik ki a kereskedelemben és a vendéglátásban” - hangoztatta Dávid. Szerinte nem az árbevétel fáj a kormánynak, hanem annak áfa, iparűzési adótartalma, nyereség esetén a társasági adó tartam is. Jelenleg az Erzsébet utalvány, a SZÉP-kártya, a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás tartozik a 30,94 százalékos kedvezményes adózású cafeteria körbe. A nem kedvezményes juttatások adóterhe eddig is 51 százalék volt. „Jó döntés volt, hogy a korábbi magas eho kulcs lehetőségét fölváltották egy sokkal kisebbel, de ez is lefelé fogja húzni a cafeteria piacot” - nyilatkozta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a cégek jövőre megnézik, hogy mennyi pénzük van bérre, megpróbálják tartani a korábbi bérszintet, mivel nem érdekük, hogy a dolgozók motiváltság nélkül dolgozzanak. A kiskereskedelemben sokan dolgoznak minimálbéren, vagy kötelező szakmai bérminimumon. „Ha a vállalkozás nem tudja növelni az ideihez képest a bértömegét, vagy cafeteriatömegét, akkor annyival kevesebb béren kívüMég mindig előnyösebb „ÖSSZESSÉGÉBEN ÜDVÖZLENDŐ, hogy a cafeteria terén a korábban beharangozottnál kisebb mértékű tehernövekedéssel kell számolni jövő év elejétől” - mondta lapunknak az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Hegedűs Sándor szerint a korábbi mértékű emelés negatívan befolyásolta volna a cafeteria-rendszer jövőjét, holott a kormány az utóbbi időben jelentős energiákat fordított ennek átalakítására. „Ilyen fokú szigorítás a munkavállalók hangulatát is jelentős mértékben rontotta volna, hiszen ők minden bizonnyal a vesztesei lettek volna a tehernövekedésnek: a munkáltatók nem feltétlenül tudták volna ennek a terhét is magukra vállalni a jelenlegi gazdasági körülmények között" - mutat rá Hegedűs. ÖRÖMTELINEK NEVEZTE, hogy kompromisszuma született a bevételnövelés és a cafeteria, mint népszerű juttatási forma megóvása között. Az eho 4 százalékpontos emelésével az adó- és járulékterhelés összesen 35,7 százalékos lesz. „Ez még mindig sokkal előnyösebb az alacsonyabb jövedelmek 96, és a magasabb jövedelmek 110 százalékos bérköltségénél hangoztatta a szakértő”. li juttatást ad, mint amennyivel az adó mértéke emelkedik” - mondta Vámos. Közölté:,Ja kiskereskedelemben csökkenni fog a fogyasztás, szerény mértékben fog emelkedni a GDP, így csökken a cégek bevétele, nem lesz több pénzük bérre. A belépő új adóterhek (tranzakciós adó, e-út- díj, a helyi adók új terhei) is sújthatják a cafeteriát, mivel ezeket az olyan ügyfelekre is átárítják, mint a gyártók és a kereskedők. Mibe kerül a munkáltatónak a béren kívüli juttatás? 1. II. III. IV. V. Juttatás összege 100 100 100 100 100 Adóteher 30,94 51,17 35,7 96,18 110,04 Összes munkáltatói teher 130,94 151,17 135,7 196,18 210,04 I. Béren kívüli juttatás (jelenlegi 2012-es terhelés) *11. Korábbi tervezet szerinti cafeteria terhelés III. Új tervezet szerinti cafeteria terhelés • IV. Bérköltség 2 424 ezer forint éves jövedelem alatt 2012-ben, valamint a teljes jövedelem után 2013-ban, a félszuperbruttó kivezetése után V. Bérköltség 2 424 ezer forintjövedelem felett 2012-ben forrás: rsm dtm hungarv zrt. Dráguló agrártermékek, de a gazdak veszíthetnek Nincs megegyezés a költségvetésről európai parlament Százmilliárd forintos magyar tételt érint az EU-s büdzsévita Szeptemberben a mezőgazdasági termékek termelői ára 20,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A január-szeptemberi növekedés 10,9 százalék volt, eközben a mező- gazdasági termelés ráfordítási árai 5,6 százalékkal haladták meg a 2011 első kilenc havi szintet - közölte a KSH szerdán. A növényi termékek ára 2012 szeptemberében 26 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ezen belül a gabonafélék ára 29,8 százalékkal nőtt. A vágóállatok termelői ára 13,7 százalékkal emelkedett. „A termelői és ráfordítási árak aránya persze jól hangzik, ám maguk a termelők ebből nagyon keveset tudnak csak realizálni, legtöbbjüknél csökken a jövedelem” - nyilatkozta a vg.hu-nak Raskó György agrárközgazdász. Kifejtette: „a kedvezőtlen időjárás miatt a terméseredmények gyengén alakultak. Csak kukoricából 4,5 millió tonnával kevesebb termett a vártnál, de kevés a búza, a napraforgó, a cukorrépa is. Ráadásul idén minden idők legkevesebb bora lesz Magyarországon, olyan még nem fordult elő, hogy a hazai termelés ne érje el a kétmillió hektolitert. A magyar agráriumban ezért meghatározó növénytermesztés komoly volumen- csökkenést kénytelen elviselni, és így a gazdák nem tudják kihasználni a valóban kedvező cserearányt” - fogalmazott Raskó, aki szerint az állattenyésztésben még rosszabb a helyzet: „a húsmarhán kívül minden állatfaj létszáma csökkent.” Az agrárközgazdász lapunknak elmondta: a szeptember óta eltelt időszakban minden agrártermék ára csökkent, így a szeptemberi csúcspont után az októberi és novemberi adatok visszarendeződést mutatnak majd. „Ez persze nem lesz olyan mértékű, hogy az éves összehasonlítás negatívba forduljon, az agrárárak magas szinten maradnak továbbra is” - tette hozzá. ■ MTI / VG.HU ■ „A húsmarhán kívül minden állatfaj létszáma csökkent.” Mintegy 380 millió eurós, azaz 100 milliárd forintos tételt nem tud majd kifizetni időben a magyar költségvetésnek az EU, ha nem születik megállapodás az idei uniós büdzsé 9 milliárdos többletigényének előteremtéséről - nyilatkozta lapunknak Surján László, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Az idei költségvetés többletigényéről, és a jövő évi büdzsé számairól ugyanis az előírt kedd éjféli határidőig nem egyeztek meg a miniszteri tanácsnak és az EP képviselői. A parlament 27 fős tárgyalódelegációja - amelynek egyedüli magyar képviselőként tagja Surján László is - ugyanis lemondta a részvételt a kedd esti egyeztetésre. A magyar EP-képviselő ezt azzal1 indokolta, hogy a miniszteri tanács nem alakított ki közös álláspontot az idei büdzsé többletigényével kapcsolatban. „Miután nem volt tanácsi álláspont, nem volt miről tárgyalni” - mondta Surján László. Az Európai Bizottság szerint 9 milliárd euró hiányzik ahhoz, hogy az EU ki tudja fizetni a már végrehajtott uniós projektek után beadott számlák értékét a tagországoknak. A legnagyobb összeggel, 8,3 milliárd euróval a fejlesztési és vidékfejlesztési alapokra szánt forrásokat kellene kiegészíteni. Brüsszel úgy számol, a hiányzó 9 milliárd euróból 5,9 milliár- dot kellene a tagállamoknak állniuk, mert a bizottság az idén 3,1 milliárd euró többlet- bevételre tudott szert tenni, főleg versenyjogi eljárások során kiszabott bírságokból, büntetésekből. Olaszország 1,8 milliárd euróval ragadhat benn, Csehország is egymilliárdot hiányolhat. Surján azt mondta: hazánkat mintegy 380 millió euró kifizetésében érinti a megállapodás elmaradása. Ám ezt az összeget a magyar költségvetés mindenképpen megkapja, hiszen a kifizetés jogi kötelezettsége az EU-nak, a megállapodás hiánya miatt viszont csúszhat az utalás - emelte ki az EP-képviselő. „Hasonló helyzet két éve is kialakult az EP és a tanács között, akkor december közepén sikerült megállapodni a 2011-es büdzsé számairól” - mondta Surján László, aki szerint most is megszülethet az év végéig az alku. ■ T. G