Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-13 / 265. szám

GAZDASÁG 6 «Ép, 3K 2012. NOVEMBER 13., KEDD wmrnmmimmmmmmmmMMMmmM Nem változik az üzemanyagok ára ezen a héten nem változtat a héten az üzemanyagok nagykereskedelmi árán a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. A múlt héten csökkentette bruttó 8, illetve 2 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literen­kénti nagykereskedelmi árát a Mól. A héten a 95-ös benzin literenkénti átlagá­ra 405-406 forint, a gáz­olajé pedig 424-425 forint marad. Fazekas: állja a versenyt a mezőgazdaság A magyar mezőgazdaság ké­pes követni a tempót, állja a versenyt - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter Szentesen, amikor átadta a Hungerit Zrt. érdekeltségébe tartozó MA-KA Kft. 2 mil­liárd forintos beruházással épült takarmánykeverő üzemét. A magyar tulajdo­nú vállalkozás beruházása, amely 37 új munkahelyet teremtett, 405 millió forint uniós és kormányzati támo­gatást kapott. Az üzem éves kapacitása 170 ezer tonna, így a Hungerit-csoport 95 ezer tonnás takarmányszük­ségletén kívül értékesítésre is jut az itt készülő tápból - közölte a miniszter. Start kártya: változó rendszer A FOGLALKOZTATÁSI jellegű törvényeket módosító tör­vényjavaslat legfőbb célja az adminisztráció egyszerűsí- ‘ tése a Magyary-programhoz kapcsolódva - mondta Czom- ba Sándor, a Nemzetgazda­sági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős ál­lamtitkára. Példaként emlí­tette, hogy a munkahelyüket elvesztők elektronikusan is bejelentkezhetnek a munka­ügyi központba, és ez a nap számít majd az álláskeresési ellátás kezdeti időpontjának. Az eddig kiváltott Start kártyák érvényességükig hatályba maradnak, de janu­ártól pályakezdő foglalkozta­tása esetén az első két évben nem kell fizetni a szociális hozzáhárulást, míg a start kártyával a második évben 10 százalékot kell fizetni a 27 százalék helyett. A Nokia-hatás kinövése a cél export Jelenleg nem tekinthető jelentősnek az arab világba irányuló kivitelünk A kormány komolyan gondolja a „keleti nyitást”: a tegnapi eseményt Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg Mintegy 200 arab üzletem­ber érkezett a keleti nyitás jegyében a HITA által ren­dezett első arab-magyar gazdasági fórumra. Az arab világba irányuló exportunk terén mindenképpen van tér a bővülésre, miután a tava­lyi, kiugróan jó kiviteli ada­tunk döntően egyszeri hatás­nak, a Komáromban gyártott Nokia mobilok Egyesült Arab Emirátusokba történő exportjának köszönhető. Tar Gábor „Az arab világ egyszerre jelent piacot, illetve megfelelő együtt­működéssel tőkeerős befekteté­seket Magyarország számára” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg tegnap a kétnapos L Arab- Magyar Gazdasági Fórumot Budapesten Orbán Viktor kor­mányfő. A Nemzeti Külgazda­sági Hivatal (HITA) és az arab országok kamaráit tömörítő szervezet (GUCCIAAC) közös rendezvényének célja a magyar befektetési és üzleti környezet, illetve a befektetésre alkalmas konkrét magyar projektek be­mutatása az arab üzleti élet számára, illetve a kétoldalú kereskedelem fejlesztése. A fó­rumra ló arab országból mint­egy 200 befektetést tervező üzletember, kamarai vezető, il­letve diplomata és politikus ér­kezett hazánkba. Az arab üzle­ti élet szerepelői összességében 1,94 milliárd euró értékű, 87 kiemelt hazai beruházási lehe­tőséggel ismerkedhetnek meg. Az első alkalommal megtar­tott arab-magyar gazdasági fórum az új külgazdasági stra­tégia keretében meghirdetett „keleti nyitás” részeként került megrendezésre. Ezzel kapcso­latban Orbán Viktor beszédé­ben azt mondta: az új magyar gazdaságpolitikai modell fon­tos eleme, hogy a magyar ipar, mezőgazdaság és turizmus előtt sokkal szélesebb hori­zontot nyissanak, ehhez pedig "adódik számunkra az arab vi­lág". A miniszterelnök szerint jól alakulnak az üzleti kapcso­latok az energiaszektorban, a környezetvédelem és a mező- gazdaság területén, valamint az egészségiparban is. „Ezeken a területeken technológiát, tu­dást tudunk adni az arab vi­lág számára” - mondta. Adnan Kassar, a rendezvény társzer­vezőjének, az Egyesült Arab Kamarának elnöke ezzel kap­csolatban azt mondta: az arab üzletemberek a vízgazdálko­dás, az öntözés, a wellness-tu- rizmus, illetve az egészségügy­höz kapcsolódó turizmus és az ezekhez kötődő befektetések területén látnak lehetőséget az együttműködésre. „Az arab országokba irá­nyuló kivitelünk a korábbi évekhez képest tavaly jelentő­sen megugrott, 550 milliárd forintra nőtt, azonban ez főleg egy magyarországi cégnek egy adott országba irányuló export­jának köszönhető” - mondta el lapunknak Szigetvári Tamás, az MTA Világgazdasági Kuta­tóintézetének munkatársa. Az 550 milliárd forintos kivitel­ből ugyanis az Egyesült Arab Emirátusok részesedése 390 milliárd forint volt, ami fő­ként a hazánkban gyártott No- kia-mobiltelefonok kivitelének köszönhető, miután ezen or­szágon keresztül látják el a töb­bi régiós arab államot is a ké­szülékekkel. Várhatóan az idei exportadatot jelentősen vissza­veti majd, hogy a Nokia idén tavasszal jelentős leépítést haj­tott végre komáromi gyárában, miután a gyártás egy részét a Távol-Keletre helyezte át - hív­ta fel a figyelmet a szakértő. Összességben nem tekinthe­tő jelentősnek az arab világgal való kereskedelmi forgalmunk, miután alig haladja meg a tö­rökországi vagy az izraeli mu­tatókat, így mindenképpen van tér és lehetőség a bővülésre. A az arab üzletemberek számára bemutatott 87 hazai kiemelt be­ruházás közül 35 turisztikai cé­lú, 17 a megújuló energiaforráso­kat és a zöldenergiát érinti, 14 az információs és kommunikációs technológiát, valamint az elektro­nikát, 11 az élettudományokat és a biotechnológiát, további 10 pe­dig a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral kapcsolatos. A bemutatott beruházási lehető­ségek közül egy turisztikai pro­kilencvenes évek előtt a ma­gyar kivitelben a jelenlegi hely­zethez képest arányaiban jóval jelentősebb volt az arab orszá­gok súlya, amit az úgynevezett baráti országokkal (Algéria, Irak, Szíria, Líbia) ápolt szoros kapcsolatnak volt köszönhető. A rendszerváltás után azonban a nagy állami exportcégek meg­szűnése ebben a szegmensben is éreztette hatását, és jelentő­sen visszaesett az arab orszá­gokba irányuló exportunk. A Magyarországra irányu­ló arab befektetési lehetősé­jekt számít a legnagyobb értékű­nek. A több mint 350 millió eurós Budapestwood projekt egy filmes élménypark kialakítására vonat­kozik. A megújuló energia pro­jektek között a legnagyobb érté­kű (95 millió eurós) a Visontára tervezett bioetanol, biogáz és bio­massza termelést célzó gyáré. Az agrárium terén pedig a Sole-Mi- zo sajttermelésre vonatkozó pro­jektje az egyik legnagyobb össze­gű, 15 millió eurós. gekkel kapcsolatban a szak­értő elmondta: az tény, hogy az olajban gazdag Öböl-menti országok állami alapjai kere­sik a lehetőségeket, de az nem világos, miért éppen magyar állampapírokat vásárolnának befektetési' céllal. Szerinte azonban a mezőgazdaságban mindenképpen kínálkozik lehetőség az arab tőke bevo­nására, vagyis arab pénzből itthon termeltetnék meg a különböző agrártermékeket, amit aztán exportálnának a térségbe. Teljes külkereskedelmi forgalom (millió dollár) Ország, országcsoport Ügylet­típus 2010 2011 Arab-félsziget ossz. Import 37,808 43,694 Arab-félsziget ossz. Export 1.136 2.370 Algéria, Tunézia, Marokkó ossz. Import 9,702 58,167 Algéria, Tunézia, Marokkó ossz. Export 137,727 257,735 Egyiptom, Szudán ossz. Import 8,485 14,877 Egyiptom, Szudán ossz. Export 131,446 165,445 FORRÁS: KSH Projektek sajttermeléstől filmes élményparkig Hulladéktörvény: halasztást kérnek a zöldipar képviselői SZOLGÁLTATÁS Az államfő által visszadobott jogszabály újragondolását szorgalmazza az ágazat - Versenyhátrány nélkül A hulladékgazdálkodás terüle­tének szereplői egységesen úgy látják: a hulladékokról szóló törvény újratárgyalása jó alkal­mat ad arra, hogy kiszűrjék a törvény végrehajthatatlan ren­delkezéseit, jobban figyelembe véve a lakossági és a szakmai szempontokat - áll a Csomago­lási és Anyagmozgatási Orszá­gos Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. közös közleményében. A há­rom szervezet álláspontja sze­rint az Országgyűlés által ok­tóber 8-án elfogadott, ám Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszadobott törvény a - környezetvédel­mi termékdíjas szabályozás egy évvel ezelőtt elfogadott át­alakításával már megtépázott - gyártói felelősség elvét egy­szerű adózási kérdéssé alacso- nyítja, megszüntetve a gyártó vállalatok érdekeltségét abban, hogy emelkedjen a hulladék- hasznosítás részaránya a ma­gyarországi hulladékgazdálko­dásban. Változatlan formában maradva a törvény komoly problémákat okozhat a lakossá­gi hulladékkezelés rendszeré­ben, s versenyhátrányba hozza a hazai környezetipart is. A közleményt jegyző három szervezet által november 12- én megrendezett konferenci­án Nagy György, a - települési Sok településen nincs rendezve, ki fog szemetet szállítani hulladékgazdálkodási köz- szolgáltató társaságokat tömö­rítő - Köztisztasági Egyesülés igazgatója kifejtette: a hulla­déklerakási járulék megjele­nése, a közszolgáltatói díjkép­zéssel kapcsolatos változások, a díjhátralékok problémájának megoldatlansága, az elektroni­kus útdíjfizetés rendszerének tervezett bevezetése, valamint a hulladékgazdálkodási köz­szolgáltatás érdekeltségi vi­szonyainak átalakítása együt­tesen súlyos helyzetet teremt jövőre a települési közszolgál­tatás területén. 2013-tól csak az állami, vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő tár­saságok láthatnak el közszol­gáltatói feladatokat, miközben ma még a magyarországi tele­pülések 60 százalékáról több­ségi magántulajdonban lévő cégek gyűjtik be a lakosság hulladékát. Ráadásul számos településen egyébként is idén december 31-én járnak le a több éves időszakra megkötött közszolgáltatói szerződések, miközben az önkormányzatok az új törvény kihirdetéséig nem is tudnak új megállapodá­sokat aláírni. Mindezt csak a hulladék- törvény átmeneti rendelkezé­sekkel történő kiegészítésével lehet kezelhetővé tenni - hang­súlyozta Nagy György. ■ N. I. G. A A A i

Next

/
Thumbnails
Contents