Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-12 / 264. szám

2012. NOVEMBER 12., HÉTFŐ EGYHÁZI TÜKÖR 5 Keresztelő a simontomyai református templomban Derűs, életigenlő tér születhet újjá barokk A kórházi kápolna kupolafestése a római Pantheon mintájára készült SIMONTORNYA Ritka esemény szemtanúi lehettek a közel­múltban a városban sétálók. Egy népes csoport, lehettek vagy nyolcvanan, díszes ünneplőben vonult a református templom­hoz. Két család közösen tartotta gyermekeik keresztelőjét, Varga Zoltán és neje, Moldován Mira- bella, valamint Rasits Ferenc és neje, Bogdán Melinda ezzel is emlékezetesebbé kívánta tenni az ünnepi eseményt. A szülők vallásosak, rendszeresen járnak az Isten házába, megígérték, hogy gyerekeiket is ilyen szel­lemben nevelik. A Varga család gyermeke a Mirabella Fatima, míg a Rasits családé a Kiara Me- lissza nevet kapta. ■ V.L. A kettős keresztelőn Tamásiban parkot neveznek el a diakonisszáról tamási A városi könyvtár szavaló­versenyt hirdet november 19-re, Túrmezei Erzsébet születésének 100. évfordulója tiszteletére. A ver­senyre 10-18 évesek nevezhetnek két verssel. Túrmezei Erzsébet egy szabadon választott versével valamint bármely költő szabadon választott versével. A jelentkezé­seket november 15-ig várják a könyvtár nyitvatartási idejében, vagy e-mail-ben a konyvtar@ tamasUib.hu címen. A Magyar Evangélikus Egyház és a Fébé Diakonissza Egyesület a 2012-es évet Túrmezei Erzsébet emlékév­nek nyilvánította. Tiszteletére több programot is szerveznek idén. Tamásiban ugyancsak november 19-én parkot is elneveznek a város szülöttéről. ■ GY. M. A rekonstrukciós festés so­rán derűs, életigenlő tér születhet újjá, ahová a ke­resztény emberek nem szo- morkodni járnak, hanem megmártózni a krisztusi sze- retetben, mondta a szekszár­di Szent János és Pál-kápolna restaurátora. Ihárosi Ibolya B. Tóth Klára festőművész, res­taurátor, költő és munkatársai restaurálták az idén már 252 éves szekszárdi kórházi kápol­na kupolás terét. Arra kértük, válaszoljon a nem hétköznapi munkát, művészi tevékenysé­gét firtató kérdéseinkre.- Mi volt a szekszárdi kórházi ká­polnában végzett munka különle­gessége, érdekessége?- A Szent János és Pál kápol­na kupolás tere az elpusztult oltárfestményt kivéve korabeli barokk díszítőfestő munka, mégis sokkal árnyaltabb a fes­tésmódja, izgalmasabb, meré­szebb a színvilága, mint a ké­sőbb fölfestett rétegeké. Amíg az 1936-os réteg (Cserna Győző munkája) a stukkóimitáción kí­vül egyetlen színár nyalattál, egyszerű csíkozással, oszlop­fő nélküli pillérekkel készült, az alatta levő festésből pedig csak nyomok maradtak, addig a legkorábbi réteg érzéssel fel­hordott árnyalatokból áll. Az okker-narancs szegély övezte lilás árnyalatú betét drapéria­szerű ráncokkal tagolt, len­dületes látványt nyújt, szinte mozognak a falak, semmi sem statikus. A pillérfőket akan- tuszleveles korinthoszi fejezet díszíti. A vörösesbarna kazet­ták fölfelé csökkennek. Műem­léki döntés értelmében leme­szeltük a gyenge kvalitású olaj- festményt, amely Szűz Máriát töviskoszorúval és kereszttel ábrázolja, s amelyet 1820 körül festett Boros Ferenc vándorfes­tő. Az olajkép sem stílusában, sem kvalitásában nem illett a könnyed, lebegő barokk tér mi­liőjébe. Ahogy elkészült a fel­tárás, és eltűnt a nyomasztóan sötét kép, hirtelen mintha mé­tereket emelkedett volna a ku­pola, okker keretezésben látha­tóvá vált az opeion-nyílás, ahol kilátni az égre: szimbolikusan Tóth Klára festő-restaurátor gyerekkora óta fest, első portréját 8 évesen rajzolta. Hét éve publikál verset, prózát B. Istenhez száll fel az áldozat. Az egész kupolafestés a római Pantheon mintájára készült, itt persze a nyílás csak festett, de az illúzió, ami a barokk festé­szet lényege, működésbe lép.- Ön szerint miért fontos, hogy rekonstruáljanak egy falfestést, hiszen lehet, hogy olyan lesz mint volt, de mégsem ugyanaz?- Aki most belép a kápolnába, ijesztően romos falfestést lát, és azt gondolhatja, ezt nem érde­mes restaurálni, de mi, akik év­tizedek óta dolgozunk a műtár­gyak megmentésén, olyannak látjuk, amilyen lesz, amilyet mi tudunk kihozni belőle. A mun­kát hárman végeztük Mészöly Zsófia kolléganőmmel és fiam­mal, Borda Mátyással, aki már kollégám, és a folytatást is együtt végezzük, amikor mód nyílik rá. Egy szakrális teret, ahol kétszáz­ötven éve annyi imát mondtak el a szekszárdi emberek és láttuk, Névjegy B. TÓTH Klára 1955-ben szüle­tett Budapesten. Kisorosziban nőtt fel, hatgyermekes lelkész­családban, a Szentendrei Feren­ces Gimnáziumban érettségi­zett, 1982-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetem fes­tő-restaurátor szakán. Mesterei: festészet veress Sándor, res­taurálás: Dénes fenő, Varga De­zső, Görbe Katalin. Férje Borda Lajos gépészmérnök, gyerme­keik: Mátyás, Noémi, Panna, Boróka. Tizenhat évig tanított rajzot a Baár-Madas Reformá­tus Gimnáziumban. FŐBB RESTAURÁTORI munkái: Budapesten a János pince pan- nói, a Termál Hotel Aquincum freskói, a Baár-Madas Gimná­ziumban sgraffito, a Debreceni Református Kollégium freskói, a gödöllői Grassalkovich kas­tély barokk színháza, a Keleti Pályaudvar Lotz-csarnoka. Nya­ranta képzőművész táborokat vezet, képzőművész gyermekei­vel családi kiállításokon vesz részt. 2005 óta publikál verse­ket, prózát. mennyire fontos nekik ma is ez a kis agyonkínzott kápolna, külö­nös alázattal kell kezelni. Gyak­ran betértek az emberek ide egy rövid imára, egy kis beszélge­tésre. Nekünk is erőt adott a na­gyon nehéz és sokszor monoton feltárás közben a tudat, hogy a szekszárdiak meg fogják becsül­ni a munkánkat. Rendszeresen napi 14-16 órákat dolgoztunk az állványokon, sokszor éjfélig, vagy éppen hajnalig. Sokkal na­gyobb munka volt, mint ahogy az elején meg tudtuk becsülni, hiszen nem láttunk a hét-nyolc réteg alá. A rekonstrukciós fes­tés során egy derűs, életigenlő tér születhet újjá, ahová a keresz­tény emberek nem szomorkodni járnak, hanem megmártózni a krisztusi szeretetben.- Festőművész, költő, restaurá­tor, melyik az igazi életfeladata?- Gyerekkorom óta rajzolok, festek, az első portrét nyolc évesen rajzoltam, amit már fel lehetett ismerni. Édesapánk re­formátus lelkész volt és amatőr festő, segítettünk neki mind a hatan a szeretetvendégség színdarabjainak díszleteit megfesteni. Valahogy így kez­dődött, de már az óvónénivel vitatkoztam, amikor túl sza­bályos szőlőfürtöt akart rajzol­tatni velem. Mondtam, hogy a szó'lőfürt nem ilyen és rajzol­tam neki egyet, amilyet otthon láttam. Nem bántódott meg, tetszett neki. Tizenhárom éves koromtól a szentendrei városi szakkörbe jártam Pirk János festőművészhez, ott "kezdtem olajjal festeni, aztán a pesti Dé- si Képzőművész Körben készül­tem fel a felvételire. Kamasz koromban sokat írtam, iskolai irodalmi-képzőművészeti iapot szerkesztettünk a gimnázium­ban, aztán az egyetem eltérített a képzőművészet és a restaurá­tori hivatás felé, majd harminc év után egy dél-tiroli élmény hatására szakadtak rám újra a versek. Tavaly jelent meg az első verseskötetem Archullató címmel, és készül a követke­ző, prózát is írok, az is kiadna egy-két kötetet. Nem hiszem, hogy a művészi indíttatás kor­dában tartható. Hol grafika, hol festmény, hol versformában születik meg, Minden igazi mű­vészet szakrális, kapjuk, hát to­vább kell adni. Három község fiataljai bérmálkoztak ünnep Zsúfolásig megtelt a pincehelyi katolikus templom a jeles alkalomra Megnyugodott a püspök, a suli jövője biztosítva van pincehely A harang hívó sza­vára nemcsak ünneplő ruhák­ban, hanem ünnepi lélekkel, örömmel jöttek a hívek a kato­likus templomba a szentmisére és a bérmálásra. A templom padsorai és a karzat ülőhelyei zsúfolásig megteltek, sokan áll­va vettek részt a szertartáson. A bérmaszülők, a rokonok mel­lett nagyon sokan voltak tanúi a bérmálkozók fogadalomtéte­lének, s annak, hogy 23, zömé­ben fiatal lett az egyházközség teljes jogú tagja. A 19 pince­helyi mellett Ozoráról és Hő- gyészről érkezett 4 hívő is most részesült a bérmálás szentsé­gében. Dr. Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye püspöke A bérmálás szentségében részesültek és a püspök a templom előtt a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” gondolat köré épí­tette mondandóját, így közvetí­tette Isten üzenetét, mert mint mondotta, az életben a szeretet a legfontosabb. Megerősítette, hogy a bérmálás szentsége a Szentlélek különleges ajándé­ka, az életben nagyon fontos az önzés nélküli, őszinte, tiszta szeretet. Megemlítette a bér­maszülők felelősségét, kérte, mindig segítsék bérmagyere- keiket. Azt kívánta a most bér- málkozóknak, kövessék Jézust és az életben jó döntéseket hoz­zanak, kimondott szavuknak mindig legyen ereje, legyenek boldogok, erősítsék hitvallásu­kat. ■ Varga L. tolna Kettős jubileumot ünne­pelt a hétvégén a tolnai Szent Mór Katolikus Általános Iskola: az iskolaépület felszentelésének 80. évfordulóját, illetve a katoli­kus oktatás újraindulásának 15. évfordulóját. A jubileumi program szom­baton reggel a diákok isko­latörténeti vetélkedőjével indult. Ezután a katolikus templomban folytatódott az esemény. Az iskola színjátszói Szent Mór, az I. István és fia, Imre herceg korában élt haj­dani pécsi püspök történetét elevenítették fel, majd Hága Györgyi, tolnai tagintézmény vezető mutatta be a kettős év­forduló alkalmából kiadott, Ravasz Csaba tolnai plébános előszavával megjelent emlék­könyvet. Az ünnepi eseményre eljött dr. Udvardy György megyés­püspök is, aki az általa celebrált ünnepi szentmisén megkérdez­te a jelen levő diákoktól: meg­ígérik-e, hogy az iskola jövője érdekében hajlandóak minden nap legalább egy jócselekedetre. Miután másodszorra megfelelő­en hangos „igen” választ kapott, a püspök közölte: most már nyu­godtan megy haza, a tolnai ka­tolikus iskola jövője biztosított. A program jótékonysági bállal zárult, melynek bevételét játékvá­sárlásra, illetve a cserkésztábor támogatására fordítják. ■ S. K. i l i A

Next

/
Thumbnails
Contents