Tolnai Népújság, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-09 / 262. szám
2012. NOVEMBER 9., PÉNTEK GAZDASAG 7 Nem látszik esély a gyors fejlődésre tanácskozás Szakértői álláspontok a válságban és az azt követő időben követhető vállalati stratégiákról A GDP növekedése a visegrádi országokban (2000 -100) 170 GGAZDASÁG Üzleti VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Török Ádám arról is beszélt a konferencián, hogy a magyar vállalkozások között kevés a külföldön önállóan megjelenő szereplő Pszichológus helyett mérnökképzést, hosszú távú kormánystratégiát, a hitelezés újraindítását és a bankokkal való kibékülést szorgalmazták egyebek között A magyar gazdaság növekedési esélyeit taglaló Világgazdaság-konferencia felszólalói. Demeter Kálmán Egy elvesztegetett évtized után vagyunk, mert Magyarország számára elveszett a múlt évtized” - kezdte előadását A növekedés feltételei című - a Világgazdaság által szervezett - konferencián Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hozzátéve ugyanakkor, hogy megtörtént a trendforduló, hiszen soha nem volt a magyar államháztartási hiány 3 százalék alatt, és hazánk mellett csak Németország és Svédország tudja csökkenteni az adósságát. Az ország előtt álló kihívások közt említette ugyanakkor a magyar gazdasági helyzet eltérő megítélését. „A kötvénypiacok jobbnak ítélik az állam- háztartás és a gazdaság helyzetét, mint az Európai Bizottság, vagy egy-két kereskedelmi partnerünk” - emelte ki az államtitkár, aki szerint nincs értelme az ortodox-unortodox vitának, hiszen a magyar munkaerő1 íteci’politikai j,ízig-vérig ortodox”. Ennél a pontnál az egyet nem értés tükröződött a sorára váró következő előadó, Török Ádám akadémikus, egyetemi tanár arcán. Ugyancsak szkeptikusan hallgatta Cséfalvay Zoltán szavait Demján Sándor VOSZ-elnök, amikor az államtitkár arról beszélt, hogy „számos vállalatot kérdeztünk meg a miniszterelnök úrral, miért vannak Magyarországon és azt a választ kaptuk, hogy a rugalmas és jól képzett munkaerő miatt”. Török Ádám úgy látja, hogy a magyar vállalatok nemzetközi szerepe és termelésük lassan, de biztosan tolódik az egyszerűbb formák felé. Kevesebb a külföldön önállóan megjelenő szereplő, ugyanakkor - a bérmunkában gyártott termékek fejlesztésében részt vevő - úgynevezett aktív beszállítók száma csökken és növekszik a passzív beszállítók száma. A tanulság kettős: a magyar átlaghoz képest a nagyvállalati kör erősen exportorientált, a kkv-k körében az exportorientáció sokkal kevésbé van jelen. Demján Sándor sajnálta, hogy Cséfalvay Zoltán előadása után azonnal távozott, mert mint mondta, egyetlen országnak sincs jövője, ha nem munkaorientált. Ez alatt persze termelőmunkát értett a VOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a foglalkoztatás szerkezetének megváltoztatása a versenyképesség záloga. „Nem működik, hogy az adófizetők pénzéből annyi pszichológust képezünk, ahány mérnököt.” A VOSZ elnöke szerint csak azt szabad kutatni, ami mögött van termelési háttér, mert különben Kínának végezzük el a kutatást. És nem szabad elájulni a magyar képzettségtől sem a felsőfokú oktatás, sem a szakmunkásképzés szintjén. Az egyetemek „tömeggyártása” selejtet eredményezett, illetve olyan végzettségűek tömegét, akik sem idehaza, sem külföldön nem tudnak elhelyezkedni. Mint mondta, a mai világban egy cég versenyképességét alapvetően a társadalmi költségek határozzák meg. „Vannak magyarországi vállalkozásaim, amelyek természetesen veszteségesek, mert nem tudok adót csalni” - fogalmazott Demján Sándor, aki a magyar vállalatok számára elsősorban azt tanácsolja, hogy ne folytassák a termelést „szerelemből”, ha folyamatos a veszteség, hanem mentsék ki a tőkét, hogy legyen mivel újra kezdeni, ha eljön a fellendülés ideje. A vállalatoknak meg kell őrizniük tőkéjüket és nyereségességüket, hogy tudjanak adót fizetni. A társa- . .ívuvw................'áh A'jj.ev Búvár Géza, a KITE vezérigazgatója a gazdasági növekedés nem képzelhető el állami szerepvállalás nélkül, de az államnak nem az a szerepe, hogy pénzt osszon, hanem, hogy a gazdasági programok kialakításának katalizátora legyen. A mezőgazdaságban a cégek koncentrációja nő, a partnerek felét ezer hektár feletti földtulajdonosok teszik ki. A KITE csak könnyen mobilizálható dolgokba fektetett pénzt. A vállalat részesedése a piacon most mintegy 25 százalék, de az innovációt tekintve akár 75 százalék is lehet. dalomnak meg kell becsülnie a őket, hiszen a társadalom gazdasági alapon nyugszik, de ha az elvonások folytatódnak, maradunk a negatív spirálban. A magyar gazdaság baja a tőkehiány, ami az egykori hibás privatizáció következménye. Akkor a külföldieket preferálták és megfosztották a tőkefelhalmozás lehetőségétől a magyar vállalkozásokat. Holott prioritást kellett volna adni a gazdaságnak az adózási versenyképesség és a foglalkoztatás tekintetében. VÉLEMÉNYEK Gara Iván pénzügyi tanácsadó a bankrendszer újraindítása nélkül is elérhető növekedés, de ez 15 évbe kerül, vagyis érdemes lenne beindítani a hitelezést. Bízik abban, hogy a kormány belátja: partnernek kell tekintenie a bankokat és eközben a bankok is elvégzik a maguk házi feladatát például a fair banking, illetve a jó és rossz bank szétválasztása terén. Emlékeztetett, hogy a dezintermedi- áció révén a jobb vállalkozások a pénzintézeteket megkerülve, közvetlenül a pénzpiacon is szereznek forrásokat. Emlékeztetett arra is, hogy ugyan vannak autógyárak Magyarországon, de magyar (tulajdonban lévő) beszállítójuk szinte egy sem. Az állam nem ad tőkét a potencionális beszállítóknak - emelte ki hozzátéve: az uniós források lehívásának elmulasztása felér a hazaárulással. „Amikor 2005-ben az állam visszatartotta az áfát, megkezdődtek a körbetartozások, ami miatt elharapózott a bizalmatlanság az üzleti szférában. Manapság pedig a fizetőképesség fenntartása az első Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója a Videoton annak köszönheti a válság sikeres átvészelését, az eredményeknövekedését, hogy a csoport jelentős saját tőkével rendelkezik ugyanakkor nincs adóssága, vertikálisan integrált és felső vezetése egyúttal tulajdonos is. A vállalati kultúra alapja, hogy soha nem hajtottak a nagy profitra, a cél az alacsony kockázat és a versenyképesség volt. A válság okozta globális átrendeződés miatt a vállalatoknak kevesebb, de stabilabb, megbízhatóbb, közelebbi beszállítókat kell találni. Nem az adószint az első az OECD felmérése szerint az adórendszer csak a hetedik-nyolcadik helyen áll a cégek szempontjai között, amikor arról döntenek, befektessenek-e egy országban. Erre példa lehet a Mercedes-beruházás, amely két alacsonyabb adószintű ország helyett hazánkban létesült, mivel Kecskeméten már volt autópálya és megfelelő szakiskola az alkalmazotti utánpótlás képzéséhez -jelentette ki Vámo- si-Nagy Szabolcs, azErnSt&Yo- ung adószakértője. Az adóteher nagyságát az NGM sem tudja megmondani, de becslés szerinti 39-40 százalékos adóteher közepesnek számít Európában. Adóval nem lehet munkahelyet teremteni, de a munkaerő közterheinek csökkentése segíthet a munkahelyek megóvásában. számú cél, de ahhoz hosszú távú világos stratégia kell, nem lehet kapkodni. Mi, vállalkozók azt mondjuk, ha a cafeteria adóját megemelik, megszüntetjük, ez nem a mi felelősségünk” - hangsúlyozta. „Másfél évtizede mondom, hogy az ipar kitelepítése Európa végét jelenti. Emiatt eltűnnek a szakmai kultúrák. Sokan mondják, hogy ki kell találni egy Google-t, de akkor mit fog csinálni a társadalom többi 90 százaléka?” - tette ÍV'-*'1 : fel a kérdést Demján és azonnal megoldással szolgált: a foglalkoztatás legegyszerűbb biztosítása, hogy a gépesített búza- és kukorica monokultúrák helyett kisebb, több munkáskezet igénylő gazdaságok, sőt a termelőszövetkezetek és feldolgozó üzemek újbóli létrejöttét támogassa az állam. Ha a gazdasági gondokat nem oldják meg, a Magyarországhoz hasonló sikertelen országok száz éven belül eltűnhetnek. „A szülőföldhöz való ragaszkodás megfogyatkozásának oka a keresethiány, a mely onnan ered, hogy Magyarországnak sem oly terjedt, sem úgy kifejlett ipara nincs, a minő a közjóiét biztosítására elkerülhetetlenül szükséges” - idézett Kossuth Lajos utolsó, 1889-es nyilvános beszédéből végezetül Demján Sándor. HIRDETÉS Korlátlan beszélgetés és üzenetküldés a Vodafone-tól már a feltöltőkártyásoknak is Betiltanák a kampányt a kereskedelmi tévében 14 százalékos lesz a cafeteria járuléka szigorítás Nem lehetne közzétenni politikai reklámot körzeti és helyi médiaszolgáltatónál, kereskedelmi médiumban, internetes honlapokon és moziban egy fideszes módosító javaslat szerint. A Vas Imre által benyújtott indítvány alapján módosulnának a kampánycsend szabályai is: a jövőben urnazárásig lehetne kampá- nyolni, a megkötés csak annyi, hogy a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül nem lehetne hirdetni a jelölteket. Megmaradna az újságokban történő reklámozás lehetősége, de az újságoknak előre kell jelezniük a szándékukat a reklámok megjelentetésére, valamint előre el kell juttatniuk az Állami Számvevőszéknek a minden politikai szereplőre egységesen vonatkozó hirdetési árjegyzéküket. Puskás Imre javaslata lehetővé teszi a pártoknak és jelölő szervezeteknek, hogy már a nyilvántartásba vételt követően megkapják a szavazóköri névjegyzékben szereplő választó- polgárok nevét és lakcímét. A kormánypártiak támogatták Mátrai Márta indítványát is, amely 200, az egyéni választó- kerületi névjegyzékben szereplő tag helyett 500 ajánlását teszi kötelezővé az egyéni jelöltséghez. ■ MTI A Vodafone november 1-tól a korlátlan beszélgetést és üzenetküldést feltöltőkártyás ügyfelei részére is elérhetővé tette, a csomag 200 MB mobil adatforgalmat is tartalmaz. A Vodafone RED VitaMAX tarifához 7000 forintos vagy annál magasabb feltöltés esetén korlátlan hálózaton belüli beszélgetés és SMS- ezés, valamint 200 MB internethasználat jár 30 napig - , ezen kívül kiemelt ügyfélkezelés is: az ország 50 üzletében díjmentes szakértői segítséget kapnak telefonjuk beállításához és személyre szabásához. Ráadásul a 7000 forintos feltöltést arra használhatja fel az ügyfél, amire szeretné. A Vodafone RED VitaMAX mellett a jelenlegi feltöltőkártyás tarifák helyett három új, az előfizetéseshez hasonlóan átlátható, a magyar mobilpiacon egyedülálló bónuszokkal testre szabható tarifát is kínál a szolgáltató. Az új tarifák egységes, 46,5 forintos perc- és SMS-dijat kínálnak bármely belföldi normál díjas hálózatba, s ezen felül egyedülálló bónuszokat nyújtanak. Az alap tarifa, a VitaMAX Prémium Start azoknak az ügyfeleknek ideális, akik ritkábban és alacsonyabb összeggel töltik fel egyenlegüket, ami 365 napig éL A VitaMAX Prémium Perc díjcsomagot elsősorban beszélgetős ügyfeleinek kínálja a Vodafone. A 90 napig felhasználható egyenleghez különböző bonusz jár, amely hálózaton belül bármikor felhasználható 30 napon belüL Ez 3 000 forintos feltöltés után 50 perces, 5 OOfklél vagy annál magasabb összegnél pedig 100 perces bonusz beszélgetést jelent A VitaMAX Prémium SMS&Net a sokat SMS- ezőknek és a mobilinternetezőknek jó választás. A 90 napig felhasználható egyenleghez 30 napig érvényes bonusz jár: 3 000 forintos (eltöltésnél 50 hálózaton belüli SMS és 50 MB adatforgalom, 5 000 forintnál vagy nagyobb összegnél pedig 100 hálózaton belüli SMS és 100 MB. A Vodafone előfizetői természetesen megtarthatják jelenlegi tarifáikat, a megújult díjcsomagokról további információ: www.vodafone.hu/vitamax . módosítók A korábban tervezett 27 helyett 14 százalékra emelhetik a cafeteria után fizetendő egészségügyi hozzájárulást, jövőre is marad a bankadó, eltörlik a nyugdíjjá- rulék-plafont - erről döntött a költségvetési bizottság, amely elé módosító javaslatként kerültek a Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések. A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz. A szerencsejáték törvény kiegészül azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozza a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is. A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-ked- vezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz. Az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni, 5 ezer forint helyett, béren kívüli juttatásként. ■ MTI \ \ i A 1
