Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-05 / 234. szám
4 RIPORT 2012. OKTÓBER 5., PÉNTEK Valami sötét, vad, szenvedélyes szépség fekete hegyek A szemetesnek nincs alja, de egy montenegrói kirándulásnak mindenképpen van teteje Valami sötét, vad, szenvedélyes szépség. Ha a neve alapján így képzeli az ember Montenegrót, nem téved sokat. A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület- hasznosítók Szövetsége (MAHAL) által Szerbiába és Montenegróba szervezett szakmai úton - amelynek Tolna megyei résztvevői is voltak - ez is kiderült. Steinbach Zsolt Szegény Szerbia! Montenegró felé Szerbián át vezetett az út a Mahal-os kiránduláson, ezért a sajnálkozás. Mert bár kiderült, hogy Szerbiának is akadnak szemet gyönyörködtető tájai, akadnak szerény anyagi körülményeik ellenére is vendég- szerető, barátságos polgárai, de - legalábbis borús időben - egy szürke, szegény, kicsit lehangoló országnak tűnik, ahol az embernek az az érzése, hogy mindig épül ugyan valami, de az soha nem fog elkészülni. Pedig Szerbia néhány évtizede még a keleti blokk által irigyelt nagy Jugoszlávia legnagyobb tagköztársasága volt, mára viszont „egyedül” maradt. 2006-ban Montenegró mondott búcsút immár a kis-ju- goszláv államszövetségnek, mivel a népszavazáson a mon- tenegróiak paraszthajszálnyi többsége a függetlenségre voksolt. A Magyarország területér;- nek hetedét, lakosságának kb. 6 százalékát kitevő Montenegró pedig vitte a közösből a gyönyörű hegyeket, folyókat, erdőket, és nem utolsó sorban a közel háromszáz kilométeres tengerpartot. (Két évvel az elválás után, 2008-ban pedig megverte a szerbeket a vízilabda EB-dön- tőben.) Szerbiával ellentétben Montenegrónak már a neve is megfogja az embert. Valami sötét, vad, izgalmas, szenvedélyes szépség képzelhető bele az ország újlatin elnevezésébe. (Igaz, a helyiek Crna Gora-nak hívják az államukat, ami az előbbi képzettársítást megnehezíti.) A szavak jelentése azonban ugyanaz: Montenegró a „fekete hegy”, esetleg a „fekete erdő” országa. Meg a fekete ruhás rendőröké. A szerb-montenegrói határon épp a megérkezésünkkor vezettek el bilincsben egy fiatalembert, a jelenetet a buszból lefényképező útitársunkat pedig egyből leszállították. Szerencsére egy önkéntes fényképkitörlés és kettő doboz sör(!) ellenében gyorsan fátyol borító- dott a kihágásra. Azért hamarosan feltárult az .ország szenvedélyes szépsége is. Mindenekelőtt a lenyűgöző hegyek és folyóvölgyek által. Az ország túlnyomó területe ilyen vidék, ä gyakori kanyargós szerpentin utak nem ritkán szédítően mély szakadékok mellett vezetnek. A kétoldali tériszonyban szenvedő turisták számára Montenegró kifejezetten ellenjavallt. De attól még gyönyörű. Az egyik legnagyobb ottani természeti csoda is a különleges domborzati viszonyokhoz kötődik. A legmélyebb európai folyóvölgy északon, a Durmitor hegységben, a raftingolásra is alkalmas Tara folyó kanyonja, néhol 1300 méter mély (a Grand-kanyon után a második a világon.) Ezt a közel másfél kilométeres mélységet nem láttuk, a Durmitor legmagasabb csúcsát, a 2523 m magas Bobo- tov Kuk-ot viszont igen, előterében egy festői, kétezer méteres tengerszint feletti gleccsertóval, amelynek - sosem találná ki az olvasó - Fekete-tó a neve. A hegyek egyébként Montenegró másik nagy turisztikai a legnagyobb mennyiségű élő, majd sült hallal elsőként Nyugat-Szerbiában, a Potpece nevű faluban lehetett találkozni. Több ottani vendéglő is azzal teremt különleges hangulatot és természetközeli gasztronómiai élményt, hogy a hegyi forrásból érkező vízben tartott pisztrángok akár közvetlenül az étkezőasztalok alatt-mellett, a lerekesztett betonvályúkban úszkálnak, majd nem sokkal később már vonzerejét, a tengert is uralják: szinte közvetlenül a vízpartról meredeznek az ég felé. Valami kis helyet azért hagynak a strandolásra is az azúrkék színű, szeptemberben is kellemes hőmérsékletű, néhány kisebb, hullám verte szakasztól eltekintve kristálytiszta tengerben. A partok közelében szórványosan bukkannak elő kisebb szigetek a vízből. Van, amea tányéron gőzölögnek, és hozza őket a pincér. az ország fontos természeti kincse a Szkadari-tó is, amelynek területe kb. a Balaton kétharmada. A helyi idegenvezető szerint vannak benne 35 kilós pontyok, és két méteres, tíz ki- lós(í) angolnák is. Állítólag a tavon leggyakrabban igénybe vett halászeszköz a szigony, persze ott is illegális a használata. De a horgászbotokkal se spórolnak, láttunk olyat, hogy lyiken romos erőd és rengeteg agavé található, akad, amelyen egy hosszú hajú, életvidám orosz pópa (egy hajdani katonatiszt) lakik, és olyan is van, amit kocsiút köt össze a parttal, de többnyire csak hírességek és hatalmasságok tehetik be oda a lábukat. A montenegrói tenger legkülönlegesebb képződménye viszont a Kotori-öböl. Erősen tagolt partja szinte végig be fejenként nyolc-tíz bottal is horgásztak a sportemberek. A Szkadari-tó fő nevezetessége azonban a rendkívül gazdag, Európa egyik legjelentősebb madárállománya. Közel háromszáz faj fészkel a sok helyen mocsaras területen, ez a tó az utolsó élőhelye Európában a pelikánoknak. Ám hogy ez a tömérdek madár mennyi halat fogyaszthat, abba talán még belegondolni is fáj a magyar halászembereknek. van építve, a kisebb-nagyobb faluk-városkák pedig igazi mediterrán fílinget árasztanak. A csúcs feltétlenül Kotor, a kikötővel, az apró, sikátorokkal és kis terekkel szabdalt, csodaszép óvárossal, az üzletekkel, műemlékekkel és a vendéglátó-ipari egységekkel. Plusz a Szent János erőd, ahová állítólag több, mint 1300 lépcső vezet fel, talán még egy balkáni serpának is kihívást jelentve. A tengerpart (bulizós) fővárosának viszont Budvát tartják. Ezen a településen szintén nagyon hangulatos az óváros, a kikötőben pedig elképesztő méretű jachtok láttán csorgatható a nyál, nyelhető vissza az irigyzöld epe. Irigykedni elvileg más miatt is lehetne: például míg mi évek óta, gigászi erőfeszítéseink ellenére az euró-nak még a közelébe kerülni is képtelenek voltunk, addig Montenegró fogta magát, és egyoldalú döntéssel bevezette. Ez azonban még messze nem a Kánaán, amit az idei Eurovíziós dalfesztivál a közönséget valósággal sokkoló montenegrói produkciója, a Rambo Amadeus által előadott „Euro Neuro” című opusz is egyértelműen bizonyított. A montenegrói árak viszont nem nevezhetőek sokkolónak, nagyjából az itthoniakra ha- jaznak. Vannak azért érdekességek: az egyik jobb minőségű strandon például 5 euróért már lehetett ebédet kapni, de egy műanyag, fehér színű nyugágy használatáért is ugyanennyit kértek. A fehér nyugágyaknál is fontosabb azonban a zöld szemlélet, ami állítólag Montenegró alkotmányában is nagy hangsúlyt kapott. Nos, Montenegróban van négy nagy nemzeti park, közülük az egyik, a Durmitor, a világörökség része. De van például külszíni bányatevékenység is. Szerbiához képest lényegesen kevesebb a szemét, a Kotori-öböl környékén fekvő Herceg Noviban viszont utcai szemétgyűjtőt elvétve lehet találni. Es azt sem tudtuk mire vélni, hogy a szállodai fürdőszobában elhelyezett szemetes edénynek nem volt alja. De egy montenegrói kirándulásnak mindenképpen van teteje. Mennyi halat fogyaszthat a Szkadari-tó madárállománya? Fegyveresek fakanállal bizonyítottak paksi ipa Oláh László emlékére szerveztek lő- és bográcsétel főzőversenyt PAKS Tizenötödik alkalommal, közel 200 vendég részvételével rendezte meg az IPA paksi szervezete a dr. Oláh László emlék lő- és bográcsétel főzőversenyt. A fegyveres szervezetek kategóriájában a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. I-es csapata nyert, a céget négy gárda is képviselte. Második az MVM Paksi Atomerőmű fegyveres őrsége, harmadik a Honvéd vezérkar csapata lett. Az IPA-ba- rát kategóriában a Diana Lövész Klub lett az első, a második díjat a Rimi Monitoring csapata, harmadikat a Magyar Honvédség 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred gárdája vitte haza. Ebben a kategóriában egyéni Bebizonyították, hogy főzni is olyan jól tudnak, mint lőni díjakat is adtak át: a nők között Vassné Hanoi Marianna lőtt legeredményesebben, a férfiaknál Tar Zoltán. A bográcsételek versenyén a babonásoknak nem termett babér, hiszen 13 kondér- ban főtt kakaspörkölt összesen 85 kilónyi szárnyasból. A Magyar Honvédség 59. Szentgyör- gyi Dezső Repülőbázisa szakácsa, Boczkiné Tóth Csilla főzte a legjobb pörköltet, a 2. díjat Bán Attila kapta, a 3. Komlósi Zoltán. Juhász István főszervező elmondta, a jubileumi találkozón a Rendőrökért Közbiztonsági Alapítvány Főigazgatóságának delegációja és a lengyel Sroda Wielkopolska küldöttsége is tiszteletét tette. ■ V. T. Kispolgár. Tizenkét újdonsült nagydorogit köszöntött Böndörné Jaksa Judit alpolgármester az egészségházban. Évekkel ezelőtt született hagyomány, hogy az újszülötteket üdvözli és megajándékozza a község vezetése. Idén ez volt a második alkalom, hogy szülők, gyerekek meghívást kaptak az önkormányzattól a kispolgári köszöntésre * > I 4 Montenegro 2006-ban búcsút intett Szerbiának, és magával vitte gyönyörű hegyeit, erdeit és közel háromszáz kilométeres tengerpartját
