Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-03 / 232. szám

6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 3., SZERDA Agrárfinanszírozási kérdőjelek jogszabály A mezőgazdasági hitelezés végéről, bizonytalanságokról beszélnek a bírálók Új adócsomag jöhet enyhe könnyítésekkel és tehernövekedéssel tervek Adóváltoztatásokat ter­vez a nemzetgazdasági tárca, a csomag 150-200 milliárd forinttal csökkenti a vállalko­zók terheit Matolcsy György szerint. A nemzetgazdasági miniszter erről egy konferen­cián beszélt, reagálva az origo. hu cikkére. A portál mintegy háromszáz paragrafusból álló adócsomagot emit, mely akár a héten az Országgyűlés elé ke­rülhet. Az enyhítések mellett szerepel benne néhány teher- növelés is, de olyan adminiszt­rációs könnyítés is, mint az egységes adó- és járulékszám­la régóta szorgalmazott beve­zetése. A csomag legnagyobb, bő 100 milliárdos horderejű és költségvetési kihatású eleme az, hogy megerősíti a korábban már elfogadott törvényi rendel­kezést, amely szerint a szemé­lyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttó, mindenkire 16 százalékos szja-teher vonat­kozik majd. A könnyítések között van termőföldek adás-vételénél az illetékmentességet kiterjeszté­se a családi gazdálkodókra. Az örökösödés illetékmentessége vonatkozna az örökös házas­társára is. Növekedne az egész­ségügyi szolgáltatási járulék: a havi díj 6390 forintról 6660-ra emelkedne. A változás a ki­egészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozókat vagy tár­sas vállalkozókat érinti. ■ VG Számos kritika éri a földtör­vény benyújtott tervezetét, mely a bírálók szerint eltúl­zott foglalkoztatási kötele­zettséggel bizonytalanítja el az agrárcégeket, és ellehe­tetleníti a finanszírozást is. A kormány agrárbankot hoz­na létre a helyzet kezelésére. Braunmüller Lajos „Ennek a törvénynek több ko­moly problémája van, amely számításaink szerint 40 mil­liárd forintnyi adókiesést, 100 milliárd forintnyi támogatást veszélyeztet, valamint 2 és fél millió földtulajdonost tart bi­zonytalanságban” - Nagy Ta­más, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke nyilat­kozta ezt lapunknak a készülő földtörvényről. Szerinte az el­kerülhetetlenül a termőföld árának csökkenéséhez vezet majd, és nem csupán az új hi­telezést nehezíti meg, hanem az eddigi hitelállomány és eszközállomány sorsát is kér­désessé teszi. Az elmúlt évek technológiai fejlesztései ugyan­is döntően uniós forrásokból valósultak meg, amelyeket vissza kell fizetni, amennyi­ben a termelést öt éven belül feladják” - fejtette ki az elnök. Nagy Tamás hozzátette: a szű­külő lehetőségek miatt a szóba került agrárbankban nem vál­lalnának részt a befektetők, így csupán az állam által finanszí­rozott bankról lehetne szó. „Ez azonban nem jelentene felelős gazdálkodást az adófizetők pénzével” - vélekedett. A Bankszövetség is hason­lóan bíráló véleményt fogalma­zott meg a napokban. Azt írták: megítélésük szerint „jelenlegi tartalmával a jogszabályter­vezet a termelők és különösen a mezőgazdasági üzemek hosz- szú távú finanszírozását jelen­tősen megnehezíti és növeli a hitelezés kockázatát”. A Bankszövetség szerint „a hitelezési biztonság szem­pontjából erősen aggályos”, hogy a „helyi földbizottságok” a szerződéses árnak, a szerző­dés birtokpolitikai szempont szerinti megítélésének és a ve­vő-haszonbérlő kiválasztásá­nak tárgyában is dönthetnek majd, továbbá aggasztónak ta­lálják a nagyüzemek háttérbe szorítását is. „A kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kí­vánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét. Mindezek következtében a kor­mány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket bizto­sít - így válaszolt a Bankszö­vetség felvetésére Lázár János közleményében. Lázár hozzá­tette: a kormány üdvözli, hogy a Bankszövetség megértette a törvényjavaslat egyik legfon­tosabb célját, azaz bankárok és bankok Magyarországon földet nem vehetnek, és nem szerez­hetnek.” A földtörvény nyár elején be­A tejtermelés lehet a vesztes „a foglalkoztatási kötelezett­ség ilyen szintjei általában nem kedveznek a társas vállalkozá­soknak és a nagy tejtermelők­nek sem. A hazai tejtermelés mindenképpen az egyik nagy vesztese lehet a szóban forgó jogszabálynak” - nyilatkozta korábban lapunknak Istvánfal- vi Miklós. A Tej Terméktanács elnöke kifejtette: a foglalkozta­tásra irányuló bizonyos ösztön­zők érthetők, de az 1200 hek­tárhoz kötött 100 fő eltúlzott. „Ennyi dolgozót nem tud foglal­koztatni egy ekkora tehenészet, ez nem ésszerű előírás.” nyújtott tervezete szerint nem szerezhetne az állami földek­ben haszonbérleti jogosultságot olyan gazdasági társaság, mely a szerzést megelőző három év átlagában nem adott munkát a törvény által meghatározott számú dolgozónak. A jogsza­bályban foglalt követelmények meglehetősen szigorúak: az a vállalkozás, amely 15 főnél kisebb létszámmal működött, 300 hektárnyi állami termőföl­det bérelhetne, 1200 hektárnál már 100 fő foglalkoztatását írja elő a törvény. Ez csak az agrár­cégekre vonatkozna, a családi és egyéni gazdálkodókra nem. Mi lenne IMF-megállapodás nélkül? tőzsdekapu Tőzsde est a Budapesti Értéktőzsdén „Szűkülni fog az ellátás” kórházak Ari Lajos: bármikor kikapcsolhatják a villanyt Tőzsdelabor-előadások az Erste és az Investidea közös szervezésében Sorozatunkban tőzsdei elem­zők, szakemberek nyújta­nak betekintést a pénzügyi befektetések világába. Mennyit esne a BUX, ha nem lenne IMF-megállapodás? Ha tudom, hogyan profitálhatok ebből? Hogyan érdemes elkez­deni tőzsdézni? - most választ kaphat többek között ezekre a kérdésekre is tőzsdei előadá­sunkon. Tudjuk, hogy mindig nehéz kérdés az, hogy az em­ber hogyan álljon neki új isme­retek megszerzéséhez. A tőzs­de világának megismerése első hallásra bonyolultnak és nehéznek tűnhet, pedig valójá­ban közel sem az. Először az alapvető piaci, gaz­dasági ismereteket kell elsajátí­tani, azonban az elméleti anya­got színessé teszik a napjaink­ból vett aktuális piaci példák. A következő lépcsőfokot a pénzpiaci termékek feltér­képezése jelenti, amelyek kö­zül kiválaszthatjuk azokat, melyekkel a későbbiekben ke­reskedni kívánunk. A tanulás HIRDETÉS a technikai és fundamentá­lis elemzésekkel folytatódik. A technikai elemzés arra épül, hogy a befektetők azonos hí­rekre hasonló irányban keres­kednek, ami az árfolyamgra­fikonokról leolvasható. A gra­fikonok elemzéséből követ­keztetni lehet a várható piaci mozgásokra. A fundamentális elemzés pedig azt vizsgálja, hogy a gazdasági folyamatok hatásai hogyan érintik a válla­latok sarokszámait. Mindezekhez iránymutatást ad a Budapesti Értéktőzsde épü­letében tartandó Tőzsde est ok­tóber 11-én, délután 5 órai kez­dettel. Ennek keretében Miró Jó­zsef az Erste Befektetési Zrt. ve­zető elemzője bemutatja, milyen a piaci helyzet itthon és külföl­dön, Varjú Péter vezető bróker pedig betekintést ad a tőzsdei kereskedés rejtelmeibe. Végül az Investidea Kft. vezető oktató­ja, Hegyi Gábor a tanulás fontos­ságára hívja fel a figyelmet. Negyvenötmilliárd forint kellene az ágazat egyen­súlyának helyreállításához, a kórházak csak a beszállítók türelmében bízhatnak - véli Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Haiman Éva Már a 8. miniszter irányítja az egészségügyet, amióta 1999- ben az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöké­vé választották. Van, ami nem változott az elmúlt 13 év alatt az egészségügyben? Az, hogy nem volt olyan kor­mány, amelyik ne akart volna változtatni valamin. A kezde­ményezések jó szándékát nem vitatva mindig erősebb volt a pénzügyi kényszer, mint az elegendő szakmai mozgástér. De nagyobb baj, hogy egyik átalakítási folyamatot sem vit­ték végig, egyik mellé sem tet­tek forrásokat, az egészségügy ugyanúgy alulfinanszírozott, mint másfél évtizede. Nem tudjuk megvásárolni az egyre modernebb és drágább gyógy­szereket, technológiát, műsze­reket. Mennyi pénz hiányzik a rendszer­ből? Az egyensúlyba kerüléshez az éves 540 milliárdos kórházi kassza nagyjából egytizenket- ted része hiányzik. Ha fejlődni is szeretnénk, száz- és kétszáz- milliárd forint közötti összegre lenne szükség. Ari Lajos Meddig őrizhető' meg a kórházak működőképessége ebben a for­ráshiányos helyzetben? Ez a közműszolgáltatók ön­mérsékletén múlik. A kórhá­zak jelentős részében bármikor kikapcsolhatnák a villanyt és a gázt, akkora a tartozás. Ha egy intézmény megfelelő minő­ségben és azt a feladatot végzi el, amire az alapító okirata és az OEP-szerződése szól, akkor a legjobb szándékkal sem mű­ködtethető gazdaságosan. Ezen az sem fog változtatni, hogy ha létrejönnek a szerződések a központi közbeszerzések nyo­mán? Egy kórház működési költsé­gei nagyon sok elemből állnak. Az energia beszerzése bár ösz- szességében akár kevesebbe is kerülhet, de nem ott keletkezik majd a megtakarítás, ahol kelle­ne, viszont ott lesz több kiadás, ahol eddig egyensúly volt. Pénz és beruházás nélkül ez sem hozhat igazi megtakarítást, hi­szen ahol elavult a fűtési rend­szer, rosszak a nyílászárók, ott ha kevesebb is, de ugyanúgy kimegy a pénz az ablakon. A humánerőforrás-krízist nem sikerült érdemben elhárítani, leg­feljebb időt nyert a kormány. Továbbra is a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Kórházak közötti központi ügyelettel, a várólisták hosszának növelé­sével sokáig fenn lehet ugyan tartani a működőképesség lát­szatát, de van egy pont, amikor a mennyiségi hiány minőségi hiányba csap át, és akkor erő­teljesen szűkülni fog az ellátás. Átalakítások most is zajlanak, igaz, a szakma által szorgalma­zott nagy lépéseket, kórházbezá­rásokat ez a kormány sem merte meglépni. Vannak települések, ahol a kórház a legnagyobb mun­káltató akár közvetlenül, akár közvetve, a beszállítókon, szol­gáltatókon keresztül. Cserháti Péter helyettes egész­ségügyi államtitkár nemrég azt mondta, hogy egy magyar kórház átlagosan félezer vállalkozással áll kapcsolatban. A multiplikátor hatás alap­ján elképzelhető. Ám az biztos, hogy - mint azt az Egészség- ügyi Baráti Társaság adatokkal bizonyította - az egészségipar, melynek a kórházak is részei, nem GDP-fogyasztó, hanem -termelő ágazat. Ezt jó lenne nem figyelmen kívül hagyni. Bővebben: vg.hu/ari-lajos Díjmentes előadás a Budapesti Értéktőzsdén! 2012. október 11., 17 óra Tőzsde est a Budapesti Értéktőzsde Kostolany termében Elérhetőségeink: tel.: 06-30/643-00-63 e mail: info@tozsdezzvelunk.hu Ha kérdése van vagy regisztrálna, hívja kollégánkat, vagy látogasson el honlapunkra! http://www.investidea.hu/elemzoijstj_bet_en * 4 4 1 i Az érintettek szerint kereskedelmi hitelből aligha vásárolnak majd új kombájnt a jövőben a gazdák

Next

/
Thumbnails
Contents