Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-25 / 250. szám
6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK Jön az állami öntözési stratégia vidékfejlesztés Önálló hivatal felügyelné a vízgazdálkodást, EU-s forrásból lenne pénz < •ö K o gangul Az öntözött mezőgazdasági terület alakulása (ezer hektár) Állami hatáskörbe vonná a kormány a vízgazdálkodás feladatát, így az évtized végéig jelentősen megnövelnék az öntözött területek nagyságát. Az agrárium támogatja az elképzelést. Braunmüller Lajos A kormány a közelmúltban elfogadta a nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégia kidolgozásáról szóló előterjesztést. Eszerint a jövő év közepére el kell készíteni egy olyan átfogó szakmai anyagot, amely konkrét cselekvési határidőket és pontos költségeket is tartalmaz. A tervek között szerepel egy öntözési hivatal létrehozása is, amely intézményes keretek között fogná össze az ágazat szakmai munkáját. A szakminiszter egy korábbi nyilatkozata szerint a jelenlegi 100 ezer hektárt sem elérő öntözött mezőgazdasági terület nagyságát 15-20 év alatt 2 millió hektárra kell növelni A tervek szerint a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kapna a megelőzés, a belvízvédelmi munkák összehangoltabb, centralizált szervezése. A kormányzati gondolatmenet szerint az önkormányzatok nem alkalmasak a vízvédelmi problémák kezelésére, a géppark, az állomány, és a szakértelem hiánya miatt. A vízgazdálkodás nagy területeket érint, alapvetően más gondolkodást igényel, a VM szakértői szerint ezért is szükséges az állami beavatkozás. „Egyetértünk azzal, hogy állami feladatként kezeljék a vízművek, öntözőművek ügyeit” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos SzövetHivatalos adatok szerint több mint 400 ezren úgy veszik igénybe az egészségügyi ellátást ma Magyarországon, hogy nem jogosultak arra. A társadalombiztosítási potyautasok valós száma azonban nem ismert, ugyanis sokaknál ki sem derül, hogy nem fizetnek járulékot, mert nem a saját taj- kártyájukat használják. Ezért - mondta Cserháti Péter helyettes államtitkár - felvetődött az arcképes tajkártya bevezetése. A legújabb egészségügyi salátatörvényből kitűnik, hogy már jövőre előírnák: a tajkártya mellett arcképes igazolványt is kötelező lesz bemutatni az orvosnál. A táj számok ellenőrzését 2007-ben vezették be. A rendelőben, gyógyszertárban beütik a kártya számát, majd az egészségbiztosító visszajelez az orvosnak, patikusnak hogy az illető páciens biztosítottnak, és ezzel ellátásra jogosultnak minősül-e. Zöld jelzést kap a beteg, ha van mögötte járulék- fizetés, pirosat, ha nem. És bár az egészségbiztosító tájékoztatása szerint az elmúlt években ségének (MOSZ) titkára hozzátette: „olyan rendszert kellene kialakítani, amely eljuttatja a vizet a művelt területekig olyan áron, hogy a gazdálkodóknak érdemes legyen kialakítani az öntözési infrastruktúrát.” A titkár azonban hozzátette: „a földtörvény jelenleg a parlament előtt lévő tervezete olyan módon bizonytalanítja el a gazdálkodókat, hogy erre alapozva senki nem fog többmilliós fejlesztésekbe fogni.” A tervek megvalósulása esetén nem csupán a kertészeti ágazatok jutnának nagy szerephez, hanem a hazánkban meghatározó gazdasági súly- lyal bíró gabonatermesztők is. „Nagyon egyetért” az állami szerepvállalás fokozásával ezért Vancsura József is. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: „a vízgazdálkodás feladatkörét koncentrálni, centralizálni kell, a mezőgazdaság csak végfelhasználóként több százezerszer gyulladt fel a „az ellátásra jogosulatlan” jelzés, a renitensek mindig megkapták a szükséges kezelést vagy gyógyszert, mert azt a hatályos jogszabályok szerint nem tagadhatják meg tőlük. Az egészségbiztosító minden ilyen esetben értesíti az adóhatóságot, a NAV pedig felszólítja az érintettet vagy munkáltatóját, hogy rendezze az elmaradást. Egy számvevőszéki vizsgálat szerint az ellenőrzések nyomán 2006-ról 2010-re 1,3 millióról 442 ezerre csökkent azok száma, akik táj számmal igen, jogvehetne részt a folyamatban.” Hozzátette: „a kérdés annyira összetett, hogy a termelők nem tudják maguk felvállalni a helyzet rendezését.” Vancsura Józsefnek vannak elképzelései a méretekről is. „A nyolcvanas években Magyarországon 300 ezer hektárt öntöztek, a mostani rendszert azonban úgy kellene elkezdeni, hogy egymillió hektárra tervezik majd.” Hozzátette: „Persze egy ilyen méretű vízgazdálkodási szisztémát nem lehet egy-két év alatt lehet uniós forrásokra támaszkodva, a 2014-2020-as költségvetési időszakban megépíthető az a víztározói kapacitás, amellyel enyhíthetők lennének az ideihez hasonló aszályos években az agráriu- mot ért károk - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrégiben egy viszonnyal nem rendelkeztek. 2007-ről 2008-ra 143 ezerről 269 ezerre nőtt az egészség- ügyi szolgáltatási járulékot fizetők száma. ■ Egészségügyi ellátásra jogosultak száma (2011 vége) Korcsoport Számuk 0-17 1779,3 18-22 565,4 23-39 2352,3 40-61 2934,4 621986,3 FORRÁS: OEP kiépíteni, ehhez húsz év kellene. Ebben az esetben viszont a szántóföldek nagyjából egyötödét lehetne öntözni. Ha a kiépítendő rendszer ennél alacsonyabb arányra tervezik, akkor az nem fogja majd érdemben befolyásolni a végeredményt” - figyelmeztetett az elnök. „Örülök, hogy napirenden van a téma, fontos lenne egy a mezőgazdaságot támogató víz- gazdálkodás kialakítása” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazrendezvényen. Hozzátette: Magyarországon 400 millió köbméterrel kellene növelni a tározókapacitást. Ennek érdekében a kormány középtávon mintegy 120 tározó megépítését vagy bővítését tűzte ki célul. Ez 46 milliárd- ba kerülne. Fazekas többször utalt arra, hogy a közösségi FINANSZÍROZÁS A Magyar Bankszövetség megítélése szerint a forgóeszköz-hitelezés is nehéz helyzetbe kerülhet a kormány által tervezett intézkedések, így a bankadó mértékének jövő évre ígért teljes fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése miatt - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára tegnap Budapesten. A szövetség adatai szerint az idei első háromnegyedévben mintegy 2000 milliárd forint forgóeszköz-hitelt újítottak meg a bankok, a tervezett intézkedések miatt ez a hitelezés is mérséklődhet, ami a cégek termelésére is negatívan hat, és ez a GDP növekedését is hátráltatja. Elmondta: a hazai pénzintézetek anyabankjai mintegy 2 milliárd eurót, azaz 550-600 milliárd forint tőkejuttatást adtak a magyarországi bankok veszteségeinek pótlására. Kovács Levente közölte: a magyarországi bankok heti átlagban 3000 árfolyamrögzíté- ses szerződést dolgoznak fel. dász szerint minimum 10-20 éves program kell, amelynek keretében „kisebb tározókat építenének a patakokra, folyók- ra.” Raskó szerint nem csupán a folyóvíz lenne ilyen módon hasznosítható, hanem az időnként jelentős problémát okozó belvíz. „Az erre a célra jelenleg fordítható aránylag kis forrást erre fordítani hasznos lenne, sőt, további pénzeket lehetne átcsoportosítani az öntözés támogatására” - vélekedett az agrárközgazdász. agrárpolitikán (KAP) belül egyre hangsúlyosabbak a környezetvédelmi szempontok. A következő ciklusban lehetőség nyílik az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az innovációs célokat érintő pályázatokra. A KAP két pillére 281, illetve 89 milliárd eurós forrást tartalmaz. A szövetség főtitkára kiemelte: ez mutatja, hogy a hazai bank- rendszer több millió ember számára a kiszámíthatóságot és biztonságot jelenti. Ezért kényes dolog a bankellenes hangulat szítása - fűzte hozzá, hiszen az a pénzintézeti rendszerbe vetett bizalmat érinti károsan. A főtitkár kifejtette: a tranzakciós illeték emelése azt is okozhatja, hogy a bankok még inkább áthárítják majd ezt a terhet a fogyasztókra. A magasabb illeték arra is vezethet, hogy a cégek nemcsak a számlaforgalmukat viszik ki az országból, hanem a megtakarításaikat is, ami végső soron a vállalati betét- állomány 15 százalékos csökkenéséhez is vezethet. Kovács Levente úgy vélte: a tranzakciós illeték a hitel/be- tét mutatóra is érzékenyen hat, amely a korábbi 160 százalékról 120 százalékra csökkent. A betéti oldal az idén stagnál, mivel az év elején komoly összegeket vittek ki az országból. Emellett az állam az állampapírok hozamaival nagyon komoly versenyhelyzetet idézett elő a lakossági megtakarítások piacán. ■ JÓ TANÁCS Visszaélések a közösségi oldallal SZÓRAKOZÁSBÓL RÉMÁLOM Olvasónk hallott arról, milyen kellemetlenségek érhetik az embert egy internetes közösségi oldal használójaként. Valósak ezek az aggodalmak? A közösségi oldalak használói közül sokan nem vesznek tudomást bizonyos veszélyekről. Pedig ezen oldalak használatának terjedésével valóban növekszik a visszaélések száma - tájékoztatott a közelmúltban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A FELHASZNÁLÓ által publikus- sá tett személyes adatok bárki által szinte egy kattintással megszerezhetők. Könnyen sérülhetnek a fogyasztók személyiségi jogai, így például a jó hírnévhez fűződő jog, valamint a közzétett képekkel is visszaélhetnek. Ez esetben polgári peres eljárást lehet indítani a személyhez fűződő jogok megsértése miatt. Rágalmazás vagy becsületsértés esetén pedig büntetőjogit. VESZÉLYEKET REJTENEK a kéretlen körüzenetek. Ezek jobbára valótlan információkat tartalmaznak, mögöttük olyanok állnak, akiknek célja a bankszámla adatok megszerzése. telefonszámot És e-mail címet senki ne tegyen közzé, lakcímét vagy korábbi iskoláit ne nevezze meg. Senki ne kör zöljön rá vonatkozó pénzügyi adatokat. meg kell gondolni, milyen képeket tesz az ember pub- likussá az interneten Hozzászólásait és véleményét pedig annak tudatában fogalmazza meg, hogy azok bármikor máshol is nyilvánosságra kerülhetnek. Ez kihatással lehet a netező személyének megítélésére. fontos észben tartani, hogy a munkáltatók gyakorta tudakozódnak előzetesen az állásra jelentkezőről, így annak közösségi oldalát is megnézhetik. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Faültetést támogat a Citibank csaknem hatvanezer facsemete telepítését támogatja ősszel a Citibank az ötéves Ültessünk fákat a jövőért! programjában. A bank 2008-ban azt ígérte ügyfeleinek, mindazok nevében, akik áttérnek a nyomtatott számlakivonatról az elektronikusra, elültet egy fát. Az idén ősszel 59 ezer facsemetét a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken ültetik el a 2011-12. évi aszályban elpusztult fák helyére. Batara Sianturi elnök-vezérigazgató elmondta: az ötödik évfordulón rekordszámú fát ültethetünk el, és így összesen 111 ezer facsemete telepítésével járultunk hozzá az életadó erdők megújításához. ■ Négyszázezer járulékkerülő egészségbiztosítás Jöhet az arcképes tajkártya Hamiskártyások. A csalók miatt szigorítják a rendszert Bankszövetség: tovább eshet a hitelezés mértéke EU-s forrásokra alapoznának t l i i 1
