Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-24 / 249. szám

2012. OKTÓBER 24., SZERDA GAZDASÁG 5 stratégia Fazekas Sándor eltúlzottnak tartja a földtörvénnyel kapcsolatos félelmeket. A vidékfejlesztési miniszter szerint alaposan végig kell gondolni az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésének tervét, mivel egy korábbi hasonló lépés sem érte el a célját. „A NAGYOK BOLDOGULJANAK MAGUK” Fazekas kételkedik abban, hogy csak hárommillió sertés van az országban A kisebb és a közepes gaz­daságokat akarja támogatni a kormány az új földtörvény­nyel a vidékfejlesztési tárca vezetője szerint, aki úgy látja, a nagyok elég erősek ahhoz, hogy segítség nélkül is boldoguljanak. Fazekas Sándor szerint a fordított áfa a sertéságazatban is beváltja majd a hozzá fűzött remé­nyeket. Braunmüller Lajos- A napokban elindult a Gyulai Húskombinát Zrt. felszámolása. Mi lesz most a céggel, a beszállí­tókkal és a dolgozókkal?- A húskombinát az egyik legrégebbi magyar húsüzem, amely értékes termékeket ál­lít elő, és a nemzetgazdaság szempontjából is fontos. Az a cé­lunk, hogy megmaradjanak itt a munkahelyek, és a környékbeli gazdák számára továbbra is fel­vevőpiacot jelentsen a húsüzem. Emiatt a céget kiemelt jelentősé­gű vállalattá minősítettük, ami azt jelenti, hogy a felszámolást az állam végzi. Ennek során mindent el fogunk követni, hogy a vállalat piacképes ré­szei megmaradjanak. Sajnálom, hogy a Gyulai ilyen helyzetbe jutott, de látok esélyt arra, hogy valamilyen más formában, eset­leg más üzemméretben tovább működjön a cég. Azt látni kell, hogy a helyzetük korántsem egyedi. A takarmány- és ener­giaárak jelentősen megemel­kedtek, ezt pedig a fogyasztói árak csak részben követték. A pontos helyzetképhez minden­esetre alaposabb elemzés szük­séges, a felszámolási eljárás ese­tén erre lesz majd lehetőség.- Jelenleg zajlik a földtörvény ter­vezetének parlamenti vitája. A társadalmi vita során egyes szakmai szervezetek élesen bírál­ták a benyújtott tervezetet, mond­ván, olyan mértékben szorítja háttérbe a mezőgazdasággal fog­lalkozó gazdasági társaságokat, amely nem kedvez az agrárium egészének.- Azt jegyezzük meg azért, hogy vannak olyan szakmai szervezetek, amelyek üdvözlik. A törvénytervezet szerint csak a földműves vehet földet, a gaz­dasági társaságok pedig bérel­hetnek 1200 hektárig. Legyünk őszinték, ez nem olyan kevés, ez legfeljebb néhány száz vállal­kozást érint Magyarországon, a többiek számára nem jelent ez a korlát jelentős változást. Rá­Fazekas Sándor 1963. MÁJUS 3-ÁN született Karcagon. 1987-ben a szegedi József At­tila Tudományegyetem jogi karát végezte el. 1987-TŐL a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa. 1990-től 2010-ig Karcag vá­ros polgármestere. 1989 ÓTA a Fidesz tagja, 2010-ig a pártJász-Nagy- kun-Szolnok megyei alelnöke. adásul az 1200 hektáron felül a tagok saját tulajdonában álló földet is művelhetik, ha tehát a társaság egy tagja a saját földjét erre a célra felajánlja, akkor az nem számít bele az 1200 hek­táros limitbe. Emiatt egy kicsit túlzott problémafelvetésnek ér­zem az ezzel kapcsolatos kritiká­kat. Természetesen értem, hogy van egyfajta nyomásgyakorlás a részükről, de rám nem olyan könnyű nyomást gyakorolni. A földtörvény tervezetével az a célunk, hogy a középbirtokokat megerősítsük, és a kicsiknek le­hetőséget teremtsünk arra, hogy a közepesekhez felerősödjenek. Nem szándékunk a nagyobb gazdaságokat erősíteni, ők elég erősek így is, tudnak boldogulni.- A gazdasági társaságok azon­ban arra hivatkoznak, hogy ők tartják az állattállomány jelentős részét. A.KSH adatai szerint az igencsak megcsappant sertésál­lomány több mint hetven százalé­kát cégek hizlalják. Nem tart at­tól, hogy egy ilyen törvény tovább csökkentené ezt a számot?- A sertésállomány nincs köz­vetlen összefüggésben a földdel. Itt inkább arról van szó, hogy a versenytársaink, így a német és dán termelők sok élelmiszer­1998-2002-ben, majd 2006- 2010 között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei ország- gyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 1998-2002 között frakcióvezető-helyet­tesként is dolgozott. 1994-TÓL 1998-IG, majd 2002-től 2010-ig a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Közgyűlés tagja, 1994- tól 1998-ig, illetve 2002­hulladékot használnak takar­mányként, míg mi abrakolta- tunk, és ez drágább. Az is igaz, hogy Nyugat-Európában más fogyasztási szokások vannak, a sertés néhány nemesebb részét, például a sonkát fogyasztják, a többi, felvágottakhoz alkal­mazható húsrészt és belsőséget pedig dömpingárakon, óriási mennyiségben szállítják ide. A helyzet kezelésére átfogó ter­vet, a sertésstratégiát dolgoztuk ki. Érdemes lenne azt is meg­vizsgálni, hogy tulajdonképpen hány sertés van. A KSH valóban nagyjából hárommilliót lát, de a szakértők gyakran elmondják, hogy az ágazatban a feketézés aránya akár harminc, vagy negyven százalékos is lehet. Hol van ez a harminc százalék? A hárommillión belül, vagy azon felül? Esetleg egy része itt, egy része ott? Egy disznó nincs egy évig a rendszerben, így gyanítom, hogy csak a mini­mumot tudjuk mérni. Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg a statisztika által mért hárommil­lió sertésen felül még sok, akár egymillió is van, feketén.- A Tej Terméktanács elnöke nemrégiben azt nyilatkozta la­punknak, hogy a tejágazat lehet a 2006-ben a Fidesz-frakció vezetője. 2010-BEN, a parlamenti választások első fordulójá­ban a Fidesz-KDNP területi listájáról kapott mandá­tumot. 2010 júniusától vidékfejlesz­tési miniszter. 1998-tól a Kunszövetség el­nöke, 2009-2010-ben a Ma­gyar Önkormányzatok Szövet­ségének társelnöke. földtörvény egyik vesztese, mert szerinte a bérelt állami földhöz túlzott foglalkoztatási feltételeket köt a jogszabálytervezet. Nemrég, a Tej Világnapon ön a tejágazatot a mezőgazdaság nehéziparának nevezte, amely sok embernek ad munkát. Nincs mégis eltúlozva az, hogy 1200 hektárhoz száz dolgo­zót kell felvenni, és mindez csak a társaságokra vonatkozik, a csalá­di gazdákra nem?- A családi gazdaság is fog­lalkoztat, és ismét el kell mon­danom, hogy a gazdasági társa­ságok esetében a korlát csak az államtól bérelt földre vonatko­zik, a tagok tulajdonában állóra, vagy a mástól béreltre nem. Az valóban felvetődött, hogy a bér­leményhez előírt foglalkoztatási kötelezettség sok vagy kevés. Mi azokat az ágazatokat akarjuk segíteni, amelyek több dolgozó­nak adnak munkát. A tejágazat valóban az egyik legintenzívebb része az állattenyésztésnek. Va­lóban a mezőgazdaság nehézi­para, amely sok élőmunkát és szakértelmet igényel. A törvény- tervezet azonban csak kereteket jelent, a beérkező javaslatokat pedig végiggondoljuk.- Lehetséges tehát, hogy a fog­lalkoztatási kötelezettség számai változni fognak?- Mindezt végig fogjuk gon­dolni, nem tartom kizártnak, hogy változhatnak.- Az agrárium egyes szereplői üdvözölték a kormány döntését arról, hogy bevezetik a fordított áfát az élősertésre és a fél­sertésre vonatkozóan. A sertés­tartók egy része viszont az ebből fakadó likviditási gondok miatt aggódik.- Vannak akik azt mond­ják, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, és ha nem vezetjük be a fordított áfát, akkor vége a sertéságazatnak, és olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy ha bevezetjük, az lesz az utolsó szög az ágazat kopor­sójában. A kormány minden­esetre döntött a fordított áfa bevezetéséről ezen a téren, és a vidékfejlesztési tárca ezt támogatja. A likviditási prob­lémák valóban fennállnak eb­ben az esetben, hiszen a ter­melők a takarmányt, vagy az állatgyógyszereket áfával ter­helten veszik meg. Jelen pilla­natban dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a megoldást.- Milyen megoldást tartana el­képzelhetőnek?- Én azt hiszem, hogy az adóvisszaigénylés gyorsítása felé kellene elmozdulni, de a munka jelenleg még folyik, ta­lálgatni nem szeretnék.- Az élelmiszeripar szereplői komoly nyomást fejtenek ki az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért. A közelmúltban egy részletes hatástanulmányt is publikált az Ernst & Young a témában. Mit gondol, célt érnek ezek az erőfeszítések?- Nagyon alaposan meg kell fontolni ezt a kérdést, és azt is, milyen termékekre vezetnénk be, volt már ugyanis példa az élelmiszerek áfájának csök­kentésére az előző kormányok idején, amely hatástalan ma­radt. A csökkentést lenyelte a kereskedelem, a vásárlók a fogyasztói árakon nem érez­ték a hatást. Az Ernst & Young által készített anyag valóban figyelemreméltó, akkor is, ha egyébként bizonyos termé­kekre az áfanövelést javasolja. A felkínált megoldás tehát tu­lajdonképpen egy áfaátren­dezés. Arról nem is beszélve, hogy az áfacsökkentést akkor kellene végrehajtani, amikor külső erők az adóemelés irá­nyába próbálják eltolni a hely­zetet. A kormány mindeneset­re még nem döntött erről, de mi támogatjuk a csökkentést. HIRDETÉS-------'• ‘ nc> vo\ln rrrt Fi tnesz Stúdió az egészséges életvitelért „Fitnesz mindenkinek’’ a szlogenje a győri SPEED- FIT Fitnesz és Szolárium Stúdiónak. A szlogen azt sugallja, hogy nemtől, kor­tól és társadalmi hovatar­tozástól függetlenül min­denkit várnak, aki tudato­san szeretne tenni saját magáért A stúdió vezetője, Ko­vács Péter hangsúlyozta, náluk nincs különbség a vendégek közt, mindenki sportoló, aki hozzájuk jár - van, aki egészsége­sebb szeretne lenni, meg­előzni a betegségeket, van aki karcsúbb alakra vágyik, mások feszesebb izmokat szeretnének. A célok elérésében egy csapatként dolgoznak a munkatársak. A SPEEDFIT 2009-ben nyitott Győrben egy oszt­rák stúdióhálózat első ma­gyarországi tagjaként, a tulajdonosoknak több mint 20 éves tapasztalata van a Energiát adunk a si fitnesz-iparágban Ausztriá­ban. Győrt azért választot­ták, mert a város nagyon sok cég központja, közel van az államhatár, nagy a vonzáskörzet, több mint 200 ezer emberrel, 60 ezer háztartással. A stúdió vendégeinek szá­ma folyamatosan nő, a géppark összetétele válto­zatos, a piacon kapható legmodernebb erősítő- és fitneszgépek szolgálják a sportolni vágyók igényét, a minőséget a profi gyár­tók garantálják. A vendégkör igényeihez fo­lyamatosan igyekeznek al­kalmazkodni a stúdió mun­katársai, a hölgyeknek kü­lön női terem áll rendelke­zésükre, sőt, további bőví­téseket terveznek. A válság nem érintette a Stúdiót, a növekedés folya­matos a nyitás óta, az el­múlt három évben össze­sen 9 ezer ember fordult meg náluk. Jelenleg több mint 2 ezer aktív vendégük van. A SPEEDFIT Stúdiónak a (napi 18 órás) reggel 6:00- tól 24:00-ig nyitva tartása alatt folyamatosan rendel­kezésére kell állnia a ven­dégeknek. A gépeknek eh­hez zavartalan áramellá­tást kell biztosítani. Kovács Péter stúdióvezető hangsú­lyozta, az ehhez megfelelő szolgáltatót az E.ON-ban ta­lálták meg. Több helyről kértek árajánlatot, s a jó ár mellett a társaság gyorsa­sága, hozzáállása és a szolgáltatási csomag volt a legszimpatikusabb szá­mukra. A kapcsolat a szer­ződéskötés óta is kiváló, a ritkán előforduló, esetleges hiba elhárítása is gyors. „Bízom benne, hogy hosszú távú lesz a kapcso­lat. A partnerünknek kö­szönhetően biztosítottnak látjuk a hátteret a működé­sünkhöz.” - fogalmazott Kovács Péter. www.eon.hu

Next

/
Thumbnails
Contents