Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-10-21 / 40. szám

4 A HÉT TEMAJA 2012. OKTÓBER 21, VASÁRNAP vásárlóerő Telkiben laknak a leggazdagabbak, Tiszabő lakói a legszegényebbek. A leggazdagabb megyék is kevesebbet költenek, mint eddig. Egyre jobban lemaradunk a régiótól, Európa országainak háromnegyede már tehetősebb nálunk. Negyedét költhetjük, mint az osztrákok. / M M / EGY ORSZÁG, DE MICSODA KÜLÖNBSÉG! Ausztriában négyszer annyit költhetnek A gfk szerint a már nem egé­szen tízmillió magyar lakosnak fejenként mindössze 4884 euró- nyi elkölthető jövedelem áll ren­delkezésére egy évben. Mindez a szomszédos Ausztriához vi­szonyítva sokkoló, hiszen ott ennek az összegnek a négysze­resével gazdálkodik a lakos­ság, de a még sokáig hasonlító- si alapul szolgáló Csehország­hoz képest is, a kétharmadát alig éri el a hazánkban meg­élhetésre fordítható pénz meny- nyisége. A vizsgált 42 európai ország listáján hazánk jelenleg a 31. helyet foglalja el. Míg a tavalyi évben Magyarország a balti államok szintjén állt, vásárlóerő tekintetében idén már Horvátország is megelőzi. A ranglistát Liechtenstein veze­ti 56 978 euró egy főre eső vá­sárlóerővel, második Norvégia 32037 euró, harmadik Svájc 31666 euró egy főre jutó vásár­lóerővel. Az utolsó pedig Mol­dova, ahol a lakosság mindösz- sze 1257 euróval gazdálkodhat fejenként, éves szinten. A GfK vásárlóerő-tanulmá­nyának idei eredményei szerint Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4884 euró, vagyis másfél millió forint. Ez negyede annak az összegnek, amellyel pél­dául egy átlag osztrák egy évben gazdálkodhat. Fábos Erika A leggazdagabb magyar tele­pülés, Telki félórányira van a fővárostól, és nem csak vásár­lóerőben elsők. Deltái Károly polgármester sokkal büszkébb is a többi rekordra. Telkiben jut egy főre a legtöbb gyerek, és itt él az egy főre jutó legtöbb dip­lomás is. „A mi településünk nagyon fiatal, a rendszerváltás után kezdett kiépülni - mondta Deltái Károly. - Addig ugyan­is Kádár János vadászterüle­te volt, és emiatt évtizedekig érintetlenül tartották. Ennek köszönhetően alig van nálunk idős ember, a négyezer állandó lakos nagyobb része negyven körüli felnőtt, többségük a fő­városból költözött ide, és máig ott dolgozik. Ezek jó jövedelmi viszonyok között élő családok olykor 3-4 gyerekkel. Éppen ezért terveztük, hogy gimná­ziumot építünk, ez volt a legna­gyobb fejlesztési tervünk a jö­vőre vonatkozóan, de miután állami fenntartásba kerültek ezek az intézmények, erről le­mondtunk. Deltái Károly azt mondja, az a tény, hogy Telkiben a leg­nagyobb a vásárlóerő, nem azt jelenti, hogy ez a leggazdagabb település. Több olyan város is van, ahol a sokszorosa az ipar­űzési- és helyiadó-bevétel, mint náluk. Igaz, a telkiek lokálpat­riotizmusban is vezetnek. An­nak ellenére, hogy alig műkö­dik itt vállalkozás, a legtöbben ide jelentették be a cégüket, hogy ezzel is támogassák a te­lepülést. így évente egymilli- árd forintból gazdálkodhatnak, amiből segélyekre alig költe­nek, fejlesztés terén pedig min­dig jut arra, amire éppen kell. Tiszabő 140 kilométerre van a fővárostól. Ha van Telki és Tiszabő között hasonlóság, az nemcsak abban merül ki, hogy a Szolnok megyei kiste­lepülés lakói is festői szépségű környezetben, egy zsákfaluban élik mindennapjaikat, hanem abban is, hogy itt is nagyon sok a gyerek. Farkas Barnabás polgármester azt mondta, az is­kolában négyszázan tanulnak, óvodába pedig több mint két­százan járnak, pedig a telepü­lésen csak 2150-en élnek. Igaz, nem ezzel, hanem azzal a kétes hírrel szerzett országos ismert­séget magának a falu, hogy az önkormányzat úgy lett mű­ködésképtelen, hogy a héttagú testületből négyen is előzetes letartóztatásban voltak. A szo­ciálpolitikai támogatással épült lakásokkal kapcsolatos csa­lássorozat ügyében folytatott rendőrségi vizsgálatkor kerül­tek fogdába a képviselők, ami miatt még árverésre is kellett bocsátani Tiszabő értékesít­hető vagyonát. Kevés sikerrel: az óvoda, az iskola, a kultúrház és a rendelő épülete minden­esetre megmaradt. Ezek a tele­pülés intézményei. „Az idei évben nem tud­tunk semmit fejleszteni, mert csődbe jutottunk, és adósság- rendezési eljárás van ellenünk- mondta Farkas Barnabás.- A két oktatási intézmény fenntartása miatt kerültünk ilyen helyzetbe. Nem tudtunk eleget a normatívához tenni. Költségvetésünk nagy részét ugyanis elviszik a segélyek: úgy ötszáz embernek fizetünk támogatást, a lakosságunk tud- nillik 90 százalékban roma.” Csak összehasonlításképpen: Telkiben jelenleg 12 ezer forin­tos négyzetméteráron árulják az önkormányzati építési telke­ket. így egy akkora területből, amekkorán egy ház áll, Tisza­Mi az a vásárlóerő? a vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedel­metjelenti. A vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jö­vedelmet tükrözik, melyet a la­kosságfogyasztásra, illetve ál­landó havi kiadásokra fordít, mint lakbér, közműdíjak, jelzá­loghitei, magán-nyugdíjpénztári befizetés és egészségbiztosítás, szabadidős tevékenységek, illet­ve a közlekedés. Ez ma magyar- országi átlagban 4884 euró, az­az másfél millió forint, ami ha­vonta valamivel kevesebb, mint 130 ezer forint elkölthető forrást jelent. bőn három házat is meg lehet venni. A polgármester ugyanis azt mondja, a jobbak legfeljebb négymillióba kerülnek, de ab­ból már alkudni is lehet. A változásokból immár fő­város sem tudja magát kivon­ni, ott is kevesebbet költenek az emberek: 2009 óta érzékel­hetően csökken a vásárlóerő, idén már csak a tíz évvel ko­rábbi szinten volt. „Míg 2002-ben az országos átlaghoz képest a főváros inde­xe 130,2 volt, ez az érték 2003 és 2009 között minden évben elérte vagy meghaladta a 135- ös értéket - mondta Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfél- kapcsolati igazgatója. - Az egy főre jutó vásárlóerő-ihdex 2010-ben elérte a 133,6-os ér­téket, 2011-ben már csak 132,9 volt, idén pedig a tíz évvel ez­előtti, 2002. évi szintet érte el.” A legnagyobb nehézség­gel küzdő öt településből ket­tő (Vilmány és Szendrőlád) megint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, azon­ban a tavalyi két Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei település közül már csak egy (Tiszabő) szerepel a legszegényebbek között, miután a Szabolcs-Szat­már-Bereg megyei Kántorjáno- si bekerült az öt legkedvezőtle­nebb helyzetben lévő település közé. Közülük is a legnehezebb a gfk kutatásából az is kide­rült, hogy a legtehetősebbek­nél hagyott milliárdokat in­kább megtakarították, és nem fogyasztásra költötték. A fogyasztás csökkenése a legszegényebbeket sújtja leginkább, mert az ő fogyasz­tói „kosarukban” az élelmi­szerek aránya 30, míg a te­hetősebbekében 25 százalék, de a leggazdagabbaknál 20 százalék alatt is lehet. Az infláció pedig éppen az élelmiszerek esetében volt a legmagasabb. HARNOS PÉTER SZOCÍOlÓgUS azt mondta: a vásárlóerő-index jól helyzetben tavalyhoz hason­lóan Tiszabő van, ahol az egy főre jutó általános vásárlóerő az országos átlagnak mindösz- szesen 41,6 százaléka. A megyék rangsorában ugyancsak megőrizte a veze­tő pozíciót Pest megye, amit Budapesttel együtt mérnek. Ott a legnagyobb az egy fő­re jutó általános vásárlóerő, a sereghajtó pedig továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye. Az ország 19 megyéjét és a fővárost alapul véve mind­össze hat megyében haladja meg a vásárlóerő az országos átlagot azzal együtt, hogy a fő­város 30 százalékkal teljesít felette. Dörnyei Otília azt mondta: A 2002 óta eltelt tíz évben jelen­tős változások történtek a me­gyéket vizsgálva. Csak kevés megye, például Komárom-Esz- tergom, Fejér és Vas megye tud­ta jelentősen növelni vásárlóere­jét. Ugyanakkor a többségében inkább az ellenkezője volt jel­lemző, 12 megyében csökkent a vásárlóerő az elmúlt tíz év­ben. A legjelentősebb mértékű visszaesést Somogy megyében (-6,6), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (-5,3) és Csongrád megyében (-3,9) mérte a GfK, vagyis ez az a három megye, ahol leginkább elszegényedtek az emberek. tükrözi, hogy anyagi értelem­ben hogyan él egy ember. Az, hogy egy családnak mit tartalmaz a fogyasztói kosara azt jellemzi, hogy mondjuk csak a napi fogyasztási cik­kekre vagy extra-, vagy várat­lan kiadásokra, pihenésre is futja-e belőle. ha mondjuk maradunk a ti- szabői példánál: a 41-es index azt jelenti, hogy ott az orszá­gos átlag felénél is kevesebből élnek az emberek, vagyis alig több mint 50 ezer elkölthető forintja van átlagban havonta egy embernek, míg Telkiben négyszer ennyi. A gazdagok inkább megtakarítanak « % A l i I l t

Next

/
Thumbnails
Contents