Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-20 / 247. szám

2012. OKTÓBER 20., SZOMBAT GAZDASAG 7 Lejtmenetben a csomagolóipar tendencia A belföldi értékesítés csökken, az export nő az ágazat hazai vállalatainál Csomagolószerek felhasználása (milliárd forint) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 322,214 327,868 317,086 326,667 369,776 412,947 436,542 381,077 451,242 470,964 FORRÁS: VG-GYCjTÉS Mintegy 5 százalékos visz- szaesést mértek az idei első fél évben a magyarországi csomagolóipari vállalatok. Az általános gazdasági prob­lémák mellett a fő gondot a környezetvédelmi termék­díjas szabályozás idei, ked­vezőtlen irányú változása jelenti, amely hátrányba hozta a hazai gyártókat az importőrökkel szemben. Németh I. Gergely Közel 5 százalékkal csökkent az idei első fél évben a Magyar- országon felhasznált csomago­lóipari termékek mennyisége. Ráadásul a visszaesés ellenére az importált csomagolóanya­gok volumene mintegy 5 szá­zalékkal nőtt, ezzel az import termékek részaránya a hazai felhasználáson belül az egy év­vel korábbi 43-ról 46 százalék­ra emelkedett - közölte lapunk­kal Nagy Miklós, a Csomagolá­si és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. A szakember kifejtette: ezzel szemben a magyarországi cso­magolószer-gyártók számára pozitívum, hogy a külpiaci ér­tékesítésük - ha szerény mér­tékben is - emelkedett. A tavalyi évet 471 milliárd fo­rintos forgalommal zárt, mint­egy 25 ezer főt foglalkoztató iparág gyengélkedése részben az általános gazdasági hely­zetre, vezethető vissza. Emel­lett az ágazatot külön sújtják a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás 2012 elején életbe lépett változásai. A termékdíj- tételek - átlagosan 250 száza­lékos - emelése önmagában jelentős árdrágító hatást gya­korolt. Emellett azzal, hogy a csomagolási termékdíj befize­tésének kötelezettségét a sza­bályozás a csomagoló (például üdítőital-palackozó) cégekről a csomagolóanyagok gyártóira, illetve első hazai forgalomba hozóira hárította, a rendszer a korábbinál is nehezebben át­láthatóbbá vált, ráadásul a ter­mékdíjfizetés átvállalásának intézménye a felhasználókat az import csomagolóanyagok vásárlására ösztönzi. Likvidi­tási szempontból ugyanis nem mindegy, hogy egy hazai cso­magoló cég egy magyarorszá­gi gyártótól eleve termékdíjjal terhelve veszi meg a csomago­lóanyagokat, vagy külföldről maga hozza be az országba, ek­kor ugyanis a csak a csomagolt termék első hazai forgalomba hozatalakor keletkezik fizetési kötelezettsége. „A hazai csomagolóiparban tapasztalt újabb megtorpanást tekintve kifejezetten kedvező, hogy vállalkozásunk idei el­ső háromnegyedévi forgalma 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Igaz, ez a növekedés kizárólag az export- értékesítés erősödésének kö­szönhető, ahol az utóbbi időben viszont a szlovák és cseh cégek támasztanak egyre erősebb versenyt” - közölte Reményi Antal, a Reményi Csomagolás- technikai Kft. tulajdonos-ügy­vezetője. A 46 főt foglalkoztató, tavaly 2,1 milliárd forintos árbevételt elért Reményi Csomagolástech­nika Kft. a kihívásokra fejlesz­téssel reagált: néhány hónappal ezelőtt adták át a cég 420 millió forintos beruházással felépített 2,7 ezer négyzetméteralap te­rületű komplexumát, amely a vállalkozás irodáinak, raktárá­nak és egy bemutatóüzletnek ad helyet. Az eleve alacsony energiafogyasztású épület­ben hőszivattyús fűtési-hűtési rendszert alakítottak ki, a me­legvizet pedig napkollektorok­kal biztosítják. Emellett a cég még idén újabb 50 millió forint értékű gépbeszerzésre készül, tovább erősítve, helyzetét a mi­nőségi csomagolóipari termé­kek gyártásában. Az árfolyam változékonysága miatt viszont inkább a belföldi termelők szolid térnyerését ta­pasztalták az importtal szem­ben az idei évben a Dunapack Kft.-nél. „Kettős piaci vonulat figyelhető meg a hazai piacon. Azoknál a termékeknél, ahol erős az árverseny, a csoma­golóeszközöknél csak olyan fejlesztések hajthatók végre, amelyek a gyártás gazdaságos­ságát tudják javítani. A magas hozzáadott értékű prémium ka­tegóriás termékeknél fontosabb a kreatív fejlesztés, új formák­ra új nyomdai technológiákra van szükség” - fejtette ki Ga­lambos Attila, a Dunapack Kft. egyik ügyvezetője. A hullám- papír-termékek gyártásával foglalkozó cég szakembere el­mondta: a társaság 2011-ben 31 milliárd forintos árbevételt ért el, s nagyjából ennyire számí­tanak az idén is. 2013-ra pedig a vállalat célja megtartani eddi­gi piaci pozícióit és eredménye­it, szinten tartó, modernizálási projektekkel tovább szélesítve ragasztási és nyomtatási kapa­citásukat elsősorban az árukí­náló csomagok gyártása terén. Tennivalók a csomagolási és Anyagmoz­gatási Országos Szövetség úgy látja, hogy az ágazat verseny- képességének javítása érdeké­ben sürgős lépésekre lenne szükség. Mindenekelőtt meg kell szüntetni a hazai gyártók és disztribútorok diszkrimináci­óját, a termékdíjas átvállalá­soknál figyelembe kell venni a csomagolószer-gyártási sajátos­ságokat, valamint ki kellene ter­jeszteni az átvállalás lehetősé­gét a csomagolási segédanya­gokra is. Uj fogalom a cybergastro vendéglátás A megyeszékhelyeken is terjeszkednének PROMÓCIÓ Az ügyfélkiszolgálásban a Magyar Telekom az élen Önkiszolgáló éttermét alakí­totta át Cybergastro vendéglő­vé a Kaja.hu Kft. A nyár eleji soft opening óta eltelt idő alatt folyamatosan fejlesztették a szoftvert, így a közel százmil­lió forintos beruházásból egy afféle számítógép-vezérelt ét­terem jött létre a Nagymező utcában. Az étterem két szint­jén összesen hetven számító­gépet telepítettek az asztalok­ba: minden vendég előtt mo­nitor az asztal lapja, amelyen megrendelhetik a menüt és egyben a fizetést is intézhetik - tájékoztatta lapunkat Áb­rán Attila ügyvezető igazgató, hozzáfűzve: a rendszer egy­szerűen kezeli a mai világban nélkülözhetetlen fizetési típu­sokat: a bankkártya, a cafete­ria jegyeket, a SZÉP-kártyát, a PayPalt, az online fizetési le­hetőséget. A terminálok segít­ségével mintegy 30 százalék­kal rövidebb idő alatt kapják meg a vendégek az ételt, mint azokban az éttermekben, ahol meg kell várni, hogy a pincér felvegye a rendelést. A következő egységeket ugyanakkor már fele pénz­ből is ki tudják hozni, hiszen megfizették már a tanuló­pénzt például feleslegesen megvásárolt számítógépek formájában. Ami a jövőt illeti, előbb Budapesten szeretné­nek 2-3 ilyen éttermet létesí­teni, majd a megyeszékhelye­ken és esetleg külföldön is. ■ Minden vendég előtt monitor az asztal lapja, amelyen megrendel­hetik a menüt, és egyben a fizetést is intézhetik A fogyasztói szokások vál­tozásáról Ábrán Attila el­mondta, hogy amíg korábban a forgalom 70 százaléka az éttermi fogyasztásból szár­mazott, addig ma ugyanilyen arányt képviselnek a házhoz szállítási megrendelések: ma nem a szabad asztalért állnak sorba a vendégek, hanem a cí­mek állnak sorba a központi számítógépen. A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozás ugyanakkor más tekintetben is úttörő. Létrehozták a „Ne dobd el” pizzás dobozt, amely - a sütőpapírbélés eltávolítása után - tovább használható. A cég honlapján látható oktató­film révén irattartót, képke­retet, sőt, széket, asztalt is le­het hajtogatni, vagy akár egy egész szobát be lehet rendezni a kartonbútorokkal. A pizzás doboz ötletét először Magyar- országon jelentették be hasz­nálati mintaoltalomként, il­letve az Egyesült Államokban szabadalmi bejelentést is tett a Kaja.hu Kft. Az ötlet jogi védelmének további biztosítá­sa érdekében, sor került egy nemzetközi szabadalmi beje­lentés megtételére is, amely­nek lajstromszámát feltünte­tik a dobozokon. ■ VG Kaja.hu Kft. (ezer forint) 2010 2011 Árbevétel 30919 46427 Üzemi eredmény 231 1558 Adózott eredmény 146 1404 Mérleg szer. ered. 146 1404 Hosszú lej. köt. 0 0 Mérlegfőösszeg 13187 18162 FORRÁS: KIM, OPTEN a magyar telekom elnyerte a 2012. évi Kiválóság az Ügyfél- kiszolgálásban Díjat. Ezzel a cég az ország legjobbjának bi­zonyult a T-Pont üzlethálózat által képviselt személyes ügy­félkiszolgálás terén az ország nagyvállalatai közül, s a tavalyi rangos harmadik helyezéshez képest is jelentős javulást mu­tatott fel. A Telekom ugyancsak kiemelkedő sikert ért el a tele­fonos ügyfélkiszolgálás kategó­riában, ahol első alkalommal indult a megmérettetésen, és máris a második helyezést ér­demelte ki. így összességében a legjobbnak bizonyult a távközlé­si ügyfélszolgálatok közt. A 2012 nyarán végzett fel­mérés keretében a szervezők több ezer próbavásárlás, ügy­félszolgálati telefonhívás illetve elektronikus megkeresés során tesztelték a versenyben külön­böző kategóriákban induló szol­gáltató cégek munkatársainak szaktudását és ügyfélbarát ma­gatartását. A verseny második szakaszában a szolgáltatók ügy­feleinek elégedettségét mérték kiterjedt telefonos felmérés ke­retében. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezér­igazgatója a díj átvétele kapcsán elmondta: „Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra ez a kiemel­kedő siker. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleink véleménye alapján bizonyul­tunk a legjobbnak a távközlési ügyfélszolgálatok között.” Az ügyfélelégedettség növe­lését és az ügyfélkiszolgálás további javítását a nagyválla­lat folyamatos innovációkkal is elősegíti. A megújult T-Pont üzletekben ügyfélbarát és in­teraktív módon, kézzel fogható és kipróbálható közelségben mutatják be a legújabb szolgál­tatásokat és okos eszközöket. A telefonos ügyfélszolgálatban pedig a Telekom vezette be Ma­gyarországon elsőként a hang­azonosítást, amelynek köszön­hetően ügyfeleink egyszerűb­ben és gyorsabban intézhetik ügyeiket. A Kiválóság az Ügyfélkiszol­gálásban Díjról további informá­ciók a www.clientfirst.hu web- oldalon találhatók. ■ CS. E. HÍRSÁV Mai: nem gondolták, hogy ekkora a baj a magyar Alumínium Ter­melő és Kereskedelmi (Mai) Zrt. vezérigazgatója a vörös- iszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper pénteki tárgyalásán azt mondta, először egyikük sem gon­dolta, hogy ekkora a baj. Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán negyedik napja folytatta vallomásának felolvasását a Veszprémi Törvényszéken. A vádirat megállapításaival kapcsolatban megjegyezte, hogy a csurgalékvízárok an­nak idején üzemszerűen, du­gulásmentesen működött, de ha eldugult volna, szerinte annak sem lett volna hatása a katasztrófára. Jól működik együtt az ÖBB és a MÁV több veszteséges évet kö­vetően várhatón mintegy hatvanmillió euró többlet­tel zárja az évet az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) mondta Christian Kern vezérigazgató Bécsben új­ságíróknak. A teherszállítási üzletág, a Rail Cargo Austria (RCA) átszervezését tovább folytatják, ennek során to­vábbi leépítésekre is sor kerülhet. Kern elmondta, javulnak az üzemi eredmé­nyek az RCA magyar leány- vállalatánál is, nemcsak az árfolyamhelyzetnek, de nagyrészt az operatív intéz­kedéseknek köszönhetően. Ez nem lett volna lehetséges - tette hozzá -, ha nem lenne intenzív együttműködés az -ÖBB és a MÁV között. „Úgy érezzük, jól fogadtak min­ket” - mondta. Új csavargyártó üzemet épített az Elcometal a megnövekedett megren­delések jobb és hatékonyabb kielégítése érdekében új üzemet épített az autóipari beszállítóként tevékenyke­dő szegedi Elcometal Kft. A szegedi családi vállalkozás beruházása új munkahelyek létesítését is lehetővé teszi. A cég, mely 1990 óta foglalko­zik csavarok és kötőelemek gyártásával, a válság elle­nére is dinamikusan fejlő­dik, Európában is elismert autóipari beszállítóvá nőtte ki magát. A több mint 120 millió forint értékű beruhá­zással az üzem működése a tervek szerint 10-12 száza­lékos forgalomemelkedést biztosíthat a cégnek. Nukleáris üzemanyagok szállítása: új feltételek MAGYARORSZÁG, OROSZOR­SZÁG és Ukrajna kormánya közös megállapodást írt alá az Ukrajna területén át Ma­gyarország és Oroszország között történő nukleáris üzemanyag szállításról. A megállapodás a három or­szág által 1992-ben kötött, eddig hatályos együttmű­ködést váltja fel. Az új meg­állapodás megkötését a nem­zetközi környezet változása, Magyarország EU-csatlako­zása, az atomenergiát érintő jogszabályi háttér fejlődése, és a szigorúbb biztonsági követelmények tették szük­ségessé. i l á

Next

/
Thumbnails
Contents