Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-10-14 / 39. szám
2012. OKTÓBER 14., VASÁRNAP MŰVÉ SZBEJÁRÓ IMTWITBWIVMiiiikli iMw . II 'l'fe »tliilTli>lr|i'' ...,J...V1' nrTtliWmifl lf»TO' 13 „S oha többé főtt kakasfejet!” film Ónodi Eszter legyőzte tériszonyát, és eljátszotta Sabinát, az „acélhajú nőt” Ónodi Eszter a film egyik kulcsjelenetében. Az „acélhajú nőt" a hajánál fogva emelik daruval magasba egy reklámfilm kedvéért. Csütörtökön került a mozikba Deák Krisztina Aglaja című filmje, amelyben Ónodi Eszter alakítja Sabinát, Aglaja édesanyját. A film egy cirkuszi családról szól, akik nyugatra menekülnek. A színésznő mesélt a forgatásról, valamint a Jadviga párnája című előadásról, amelyben főszerepet játszik. Mézes Gergely- Deák Krisztinától, a rendezőtől tudjuk: tériszonyos. Mégis elvállalta a cirkuszi mutatványokat.- Mire a forgatásra került a sor, már egy három hónapos felkészítés állt mögöttem, így biztonságban éreztem magam. Korábban hosszan győzködtem Krisztát arról, hogy jó lenne, ha nem nekem kellene szerepelni a cirkuszi mutatványokban. Szerencsére volt annyira erőszakos, hogy mégis megcsináltam, a szerep így sokkal hitelesebb lett. Ráadásul a felkészülés során egyre közelebb kerültem a cirkuszhoz.- Miért, nem kedvelte a műfajt?- Nem erről van szó, inkább azt mondanám, sosem voltam nagy cirkuszba járó, még gyerekkoromban sem. Nekem túl erős inger az a fajta borzongás, ami egy-egy produkció előtt fogja el a nézőt. Persze sok rokonság van a két művészeti ág között, például a művészeket illetően. Alázat, fegyelem, egymásra utaltság, bizalom nélkül nincs produkció, ráadásul a cirkuszban életek múlhatnak ezeken. És az előadás varázsa is hasonló, hiszen eljön az a pont, amikor minden mellékessé válik.- Mit gondol Sabináról, Aglaja édesanyjáról?- Sabina szerepe a regényben - a film alapjául Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című könyve szolgált - ilyen klasszikus formában nem létezik, hiszen Aglaja Veterányi egy szürreális víziót, egy monológot írt. Ebből a visszaemlékezésből formálta meg Kriszta a forgatókönyvet és benne Sabinát. Aki valóban sok bűnt és hibát elkövet, de nekem főleg az volt a dolgom, hogy a legmegátalkodottabb, legelítél- hetőbb döntésének is megkeressem az igazságát. Szeretném, ha a néző értené, miért döntött úgy Sabina, hogy a gyerekét hét évre intézetben hagyja, miközben ő járja a világot a számával.- Mi volt a legnehezebb jelenet?- A forgatás valóban sok gyötrelmet, küzdelmet hozott, és nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. Minden reggel gyomorgörccsel ébredtem, hogy túl fogom-e élni a napot. A legnehezebb mégsem ez volt, hanem a főtt kakasfej elfogyasztása. Minden cirkuszi attrakciót DEÁK KRISZTINA filmje 2009 és 2011 között készült. A forgató- könyvet a rendező írta Aglaja Veteranyi A gyermek a forró puliszkába esett című könyve alapján. A történetben az írónő Aglaja idézi fel gyerekkori, kamaszkori emlékeit családjáról, a cirkuszról, az összetartozásról, arról, hogy miként tudta elkezdeni végül saját, független életét. A filmben egy család története elevenedik meg. Az anya, Sabina (Ónodi Eszter) és az apa Tandarica (Bogdán Zsolt) a román állami nagycirkusz művémegcsinálnék még egyszer, de ezt soha többet.- És színészként?- Nagy kihívás volt, hiszen több mint negyven napot forgattunk. Ezt nagyon nehéz koncentráltan végigcsinálni. A forgatás sosem kronologikusan követi a történetet, hanem összevissza ugrál. Fejben kellett tartanom, hogy mikor melyik idősíkban játszódik a történet, hogy ma éppen fiatal vagyok és sikeres vagy beteg és nyomorult. Amerikában egy ilyen filmre dollármilliókat kőkénének, nekünk elég szűkösek voltak a lehetőségeink. Úgy kellett szélként dolgoznak. Sabina ünnepelt artista, a férfi bohóc. Miután a diktatúra és az igazgató elnyomását nem tudják tovább elviselni, elemelik a cirkusz bevételét, és nyugatra szöknek. Ahhoz, hogy Sabina szerződést kapjon, egy új, extrém produkciót kell megvásárolnia, ami viszont a család összes pénzét felemészti. Ő lesz az „acélhajú nő", aki a hajánál fogva lóg a cirkusz kupolájában. A produkció élet- veszélyes, de általa Sabina újra megkapja az áhított reflektorfényt. mindent csinálni, a pénzszűke ne látszódjon meg a filmen.- Nincs sok párbeszédes jelenet.- A forgatókönyv a filmben látható anyagnál hosszabb volt. Kriszta időközben fontos döntést hozott, elvitte a történetet a szürrealitás, a költőiség irányába, hogy álomszerűbb legyen a visszaemlékezés. A szöveg helyett így a képek beszélnek.- A film bemutatója majdnem egybeesik a Jadviga párnája premierjével a Belvárosi Színházban. Táncos előadás született belőle...- Tánc is lesz, zene is, de senki ne gondoljon musicalre. az operatőr Máthé Tibor volt, aki költői képekben álmodta vászonra a szürrealitás felé csúszó cselekményt. A film erénye a szuggesztív képsorok, a színészi játék, az erős történet. Csalódni fognak azonban azok, akik egy pörgős, lélegzetelállítófilmre váltanak jegyet: Deák Krisztina inkább a magyar művészfilmes hagyományokat követi, Az eredmény egy kevés párbeszédre építő, szaggatott cselekményvezetésű produkció lett, amelyen érződik, hogy sok időt töltött a vágóasztalon. Az alkotók ugyanis arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen bonyolultan rétegzett regényt nem lehet úgy színpadra adaptálni, hogy a leglátványosabb jeleneteket egymás mögé tesszük. A darabban mély rétegeket, bonyolult viszonyrend- szereket, idősíkokat kellett egymásra fektetni. Tánccal sokkal szebben lehet erotikát, brutalitást, költőiséget kifejezni.- Milyen lesz az ön Jadvigája?- Jadvigának sok arca van, kiismerhetetlen személyiség. Nem szeretnék egy vegytisztán kegyetlen, érzéketlen nőt megformálni. A darab lényege az, hogy a nő éppúgy megszenvedi ezt a viszonyt,'mint a férfi. Folyamatosan változik, hogy kinek van igaza a történetben.- Most is olyan sűrű évada lesz, mint tavaly?- Jadviga után jön egy kis pihenő. Majd a Katonában fogom próbálni Goldoni A nyaralás című darabját Mohácsi János rendezésében. Majd Dömötör András rendezésében egy kortárs német műben, a Mártír című darabban fogok játszani. A Katona idén ünnepli 30 éves jubileumát, ezért ebben az évadban számos off-program is lesz, amelyekben én is sokszor szerepelek. Teljes erőbedobással indul tehát az évad. Történelmi fotótárlatot nyitott a Google történelmi fotótárlatot nyitott a XX. századról a Google 17 múzeum, alapítvány és egyéb intézmény együttműködésével. A képek között még sohasem publikáltak is akadnak. A Google kulturális archívumában időtengelyre kattintgatva lehet „haladni a korral”. Összesen 47 jelentős esemény és téma szerepel az e hét közepétől megtekinthető anyagban. Daumier grafikái a Szépművészetiben A karikatúrák történetének egyik legjelentősebb alkotója, Honoré Daumier grafikáiból nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban így éltek ti címmel. A 19. századi francia művész 170 litográfiáját, fametszetét és rajzát felvonultató tárlat péntektől látogatható csakúgy, mint a Magyar Nemzeti Galéria Faragó József karikatúráit bemutató ikertárlata. Kristóf Ágota-premier a Nemzeti Színházban a magyar származású Kristóf Ágota (Ágota Kristóf) Egy elsurranó patkány című művét tűzik műsorra ma a Nemzeti Színházban; a produkciót Gergye Krisztián rendezésében a Kaszás Attila Teremben láthatja a közönség. A darabot nyáron Kőszegen már sikerrel bemutatták. Az előadásban Hollósi Frigyes, Makranczi Zalán, Gergye Krisztián, Marton Róbert, Murányi Tünde, Bánfalvi Eszter és Szatory Dávid játszik. Televíziós minisorozat készül Hitlerről televíziós minisorozatot készít két német produkciós cég Adolf Hitler életéről. A tervek szerint főként Thomas Weber történész Hitler’s First War (Hitler első világháborúja) című munkájának felhasználásával nyolcrészes sorozat készül, amely a diktátor életét öleli fel. A 20-25 millió dolláros költségvetésű produkcióban azt vizsgálják, „hogyan teremtette meg Hitler saját nimbuszát és kábította el vele a németeket”. A cirkusz világa lenyűgözte a rendezőt, de a családi drámára koncentrált Dupla bemutatót tartottak a Vígben színház Egy új Spiró György-színdarab és egy Brecht-mű került színpadra Videojátékokból nyílik kiállítás a Vám Designban Két bemutatót tartott a hétvégén a Vígszínház: a Pesti Színházban Spiró György Príma környék című új színművét pénteken tűzték műsorra, Brecht Jóembert keresünk című darabját pedig szombattól láthatja a közönség a Vígszínház nagyszínpadán. A Príma környék című komédiát Marton László állítja színpadra. A Spiró-drá- ma egy vidéki öregek otthonában játszódik és a legközelebbi hozzátartozókról, akik hosszú idő után most látogatják meg szeretteiket újra. A darabban többek között Hegedűs D. Géza, Herczeg Adrienn, Csőre Gábor, Járó Zsuzsa, Börcsök Enikő, Igó Éva, Péter Kata és Keres Emil játszik. A díszlet Khell Csörsz munkája, a jelmeztervező pedig Lisztopád Krisztina. Bertolt Brecht Jóembert keresünk című művét Michal Doce- kal, a Prágai Nemzeti Színház igazgatója állítja színpadra. A művész nem először dolgozik a Vígszínház társulatával: korábban a Pesti Színházban a Mikve című darabot rendezte. Bertolt Brecht művét Térey János új magyar szövegével, Eszenyi Enikővel a főszerepben viszi színre. A produkcióban Lengyel Tamás, Mészáros Máté, Fesztbaum Béla, Telekes Péter, Molnár Áron, Lukács Sándor, Kerekes József és Gyuriska János tűnik fel. ■ Lengyel Tamás és Eszenyi Enikő a Jóembert kérésünkben több mint 120 videojátékon keresztül mutatja be a műfaj történetét a Vám Design Center október 19-én nyíló, Game On című interaktív kiállítása. A vándor- kiállítást tíz éve állította össze a londoni Barbican Center, azóta 27 országban járt már, az anyag azonban minden állomáshelyen módosul - mondta a tárlat projektmenedzsere az MTI-nek. A mintegy ezer négyzet- méter alapterületű kiállításon olyan játékokkal játszhatnak a látogatók, mint a Space Invaders, a Mario Bros., a Tetris, a Super Brakeout, a Prince of Persia vagy a Star Wars. Minden program a bemutatásakor használatos szerkezeteken fut, így többek között Commodore 64, Atari és ZX Spectrum gépek, korai videojátékok várják a közönséget. A szervezők igyekeznek felhívni a figyelmet a videojátékok történetének magyar vonatkozásaira is, hiszen sok játékszoftverben van magyar munka. A 2013. január 8-ig látható kiállítás finisszázsa kapcsán rendezik meg a Mobil Víkend elnevezésű programjukat, amelynek keretében fiatal számítástechnikusok és civilek dolgozhatnak ki és juttathatnak fejlesztésre alkalmas állapotba egy olyan játéktervet, amelyből, ha sikerrel járnak, piaci termék is lehet. ■ » A «
