Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-01 / 230. szám

2012. OKTÓBER 1., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR Aranyos Arany ARANY JÁNOS 1863 és 1865 között a Koszorú c. lapnak egyszemélyes szerkesztősége ő maga volt. A „Nyílt levele­zés” rovatban így neki kellett megválaszolnia a laphoz be­küldött leveleket, kéziratokat, mindennemű „művet”. arany János udvarias ember lévén, ezt minden esetben meg is tette, mégpedig soha nem bántóan, ledorongolóan, még akkor sem, ha a bekül­dött „alkotás” nem tartozott a magyar irodalom gyöngy­szemei közé. íme arany „aranyos” bírálatai közül öt: „Az epigrammák. Él-etlenek és élet-lenek.” A kötőjelek játékával mutat rá a költő, hogy miért nem közöl­hetők a „művek”. Él-etlenek: nincs bennük az epigramma fő kelléke, a bíráló, csípős szándék, az „él”. Élet-lenek: az élet is hiányzik belőlük. „gonosz apa. Elég könnyen versel, de ez az elég nem elég.” Az „elég” hármas szójá­tékával mondja ki Arany, hogy a jó verselési készség nem azonos a költői tehet­séggel. „a felírás, Gazdag és pór, Phönix stb. Nagyon erősek akarnak lenni, azért gyön­gék.” Az akarnak szót dőlt betűkkel írva érzékeltette, hogy a nagy akarással meg­írt izzadságszagú versezetek éppen a nagy nekifeszülés, akarás miatt lettek gyöngék. „IMÁDKOZZÁL, JONATHÁN... Az imádság sem tartja meg.” Az Arany által alkalmazott ellentét mondja ki, hogy mi a véleménye a szerkesztőnek a szerző munkájáról. „egy lánykához. Nyelvtant elébb, azután verstant, az­után még valamit, ami már nem tan." A „tan” szó három jelentésben való szerepelteté­sével üzeni meg Arany, hogy mi mindennel áll az illető ha­dilábon. A legfontosabb maga a költészet, amely könyvből nem tanulható meg. végül egy igenlő bírálat: „Abony. Cikkeit vettük, jóízű­en ettük; köszönet érettük.” (Pásztor Emil nyomán.) Nem hiányzott a vidámság szüreti napok Felvonulások, bálok, fesztiválok zajlottak a hétvégén Marián Kotora (balról), Nagysalló polgármestere, Horváth István, a körzet jövendő országgyűlési képviselő-jelöltje és Bognár Jenő, Bátaszék polgármestere A hétvégén bőven akadtak színes programok a megyé­ben. Számos településen tartottak szüreti fesztivált felvonulással, kulturális mű­sorral, és más érdekes ren­dezvénnyel. Venter M. - Vida T. Bátaszéken három napon át tartottak a szüreti napok. Pén­teken kiállításmegnyitóval, valamint Sebestyén Márta énekművész és Szamos Sza­bolcs orgonaművész templomi koncertjével kezdődött a prog­ram. Szombaton szüreti felvo­nulás, a művészeti csoportok fellépése és a szüreti bál volt a program. Vasárnap ünnepi képviselő-testületi ülést tartot­tak a Bátaszék-Nagysalló test­vértelepülési kapcsolat 15 éves jubileuma tiszteletére. Mint azt Bognár Jenő, Bátaszék polgár- mestere elmondta, a települé­sek közti kapcsolatot a fiatalok éltetik, az általános iskola és a gimnázium diákjai, a sport- és kulturális csoportok viszik to­vább. Bátaszék és a felvidéki Nagysalló ragaszkodik a test­vérkapcsolathoz, amelynek továbbélésére garancia a két te­lepülés fiataljainak aktivitása. Őcsényben a Bogár István Hagyományőrző Egyesület szer­vezte a szombati szüreti felvo­nulást és mulatságot. A közön­ségnek a felvonulást követően a szervező egyesület táncosai léptek fel, közöttük az utánpótláscso­port is. A program vendége a Gombosi Gyöngyösbokréta Tánccsoport volt, akik szintén műsort adtak. A rendezvényt hajnalig tartó bá­tyus bál zárta. Sióagárdon is a felvonulás volt a Szüreti vigadalom leg- színpompásabb része szomba­ton délután. Az együttesek az iskola udvarán adtak műsort, a helyi táncosok mellett a szege­di Király König Péter zeneiskola fúvószenekara és a Németkéri BOR- és flutafesztivál volt Nagymányokon. így készül a jellegzetes sváb étel, a fluta: fél kiló krumplit meghámozunk, kockára vá­gunk, és kevés sós vízben puhá­ra főzünk. Villával (vagy krumplinyomóval) pépesre tör­jük, hozzáadunk csipet sót, egy tojást, és 15-20 deka lisztet, Német Nemzetiségi Tánccsoport lépett fel. A vigadalmat szüreti bátyus bál zárta. Nagymányokon búcsú volt szombaton, amelyet bor- és flu­tafesztivál színesített. A prog­ram Mihály-napi szentmisével kezdő­dött, majd szabadté­ri bográcsos főzéssel folytatódott. Délután a sportcsarnoktól in­dult a búcsúi felvonulás, majd az Ady utcai rendezvénysátornál adtak műsort a felvonuló csopor­tok. Este búcsúi bál és tűzijáték zárta a programot. A klasszikus programokkal zajlott hétvégén Dunaszentgyör- gyön is a szüreti mulatság. A község önkormányzata, a Csapó Vilmos Óvoda és Általános Is­kola közös szervezésében egész amennyit a krumpli felvesz, hogy jól gyúrható, finom, puha tésztát kapjunk. Fél centi vas­tagra nyújtjuk, és felvágjuk - leggyakrabban rombusz alakúra. Kevés olajban (régeb­ben zsírban) mindkét oldalát pirosra sütjük. Lekvárral meg­kenve vagy kristálycukorral megszórva már fogyasztható is. nap kínáltak programot a részt­vevőknek, akik akár fakanalat is ragadhattak. A főzéshez a he­lyi civil szervezeteknek 10-10 kg húst biztosítottak, a kert- és bor­barát kör bor- és pálinkakóstolót tartott, volt foci és persze felvo­nulás és bál. A napot színesítő kulturális programban a helyi óvodások és iskolások, valamint a Bartina zenekar által kísért táncegyüttes, a Vadrózsa, vala­mint a nyugdíjaskórus is fellé­pett. Este az Apolló 23 formáció mutatkozott be a szentgyörgyi közönség előtt. A dunaföldvári szüretre a jó hangulatú mellett leginkább a népes illett, hiszen sokan voltak a felvonuláson, sokan a Szüret íze főzőversenyen. Utóbbi részt­vevői közül nemcsak a legfino­mabb ételt készítők kaptak díjat, hanem azok is, akik tíz éve ál­landó résztvevői. A menet gerin­cét a helyi és baracsi néptánco­sok, az aprócska Levendulások alkották. Idén újdonság volt, hogy a külvégi megállót a Sár­ga Pincés Gödörben tartották az ott alakult egyesület kérésére. Üde színfolt volt a Szent Rókus Borlovagrend tréfás versenye, a Borra-Valók dalos produkciója. A szüret kísérőprogramjaként a Dunaföldvár és Vidéke Gazda­kör fórumot szervezett. ■ Sokan voltak a felvonuláson, s a Szüret íze főző­versenyen Hamar elkészül, és igencsak finom étel a fluta Kicsik és nagyok rajzai díszelegnek a házban harc Több területen is megcsillogtatták tehetségü­ket a roma gyerekek. Az ő rajzaikból nyílott ugyanis kiállítás Antalné Bíró Jolán házában, és felléptek az ünnepélyes megnyitón is a Rozmaring dalkör mellett. A tárlatot a Roma Nemzeti­ségi Önkormányzat szervez­te, uniós támogatásnak kö­szönhetően. A rajzok témája a régi idők és szokások felelevenítése volt, a fiatalok azt álmodták meg papírra, melyről a szüleiktől, nagy- szüleiktől hallottak. ■ M. Á. A nép ügyvédje Pakson paks A Tolna Megyei Kor­mányhivatal Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyúj­tó és Áldozatsegítő Osztá­lya, közkeletűbb nevén a Nép ügyvédje kihelyezett ügyfélfogadást tart Pakson a Paksi Munkaügyi Kiren­deltség épületében. A Nép ügyvédje keddenként 9 és 12 óra között várja az ügy­feleket október 2-án, 16-án és 30-án. ■ T. N. Zománcműves és ötvös közös tárlata tolna Pénteken délután nyílt Oláh Erika zománc­műves és Eisenmayer Jenő ötvös Kaláris című közös ki­állítása a Tolnai Galériában. A tárlatot Verseghy Ferenc fazekas, a Népművészet Mestere nyitotta meg. Köz­reműködött Herczig Réka, a Széchenyi iskola növendéke. A nem mindennapi, gyönyö­rű alkotások október 16-ig láthatók a galéria nyitvatar­tási idejében. ■ S. K. Oláh Erika egy alkotása PROMÓCIÓ Egyedülálló a fejlesztésük megőrzés Száműzik a betolakodókat a Konda-völgyből PROMÓCIÓ Útjára indult a Forduló dombóvár Természetesen Dom­bóvár! Nem véletlen, hogy a vá­ros jelmondata a közvetlenségre és a természettudatos magatar­tásra egyaránt utaló kifejezés. Az e téren végzett eddigi mun­ka ma egy fontos állomásához érkezett - mondta el Szabó Lo- ránd polgármester. Több évnyi várakozás után tevőleg is elkez­dődik egy különleges beruhá­zás. Számukra nem volt kérdés, hogy a napi gondjaik ellenére belefogjanak abba, hogy Dom­bóvár legnagyobb természeti értékét jelentő Konda-völgy egy részén vizes élőhely programot hajtsanak végre. - Egy év múl­va, amikor a beruházás zárul, remélem joggal mondhatjuk, hogy maradandó dolgot alkot­tunk. Mindenkit kérek, aki e területet meglátogatja, közösen óvjuk természeti értékeinket! - hangsúlyozta a polgármester. A beruházás elemei: Vizes élőhelyek renaturalizációja, élő­helyfejlesztés, vízvisszatartó tó (1140-1400 négyzetméter) ki­alakítása. Idegenhonos erdőállo­mány lecserélése őshonos fafa­jokra (33 000 csemete ültetése). Invazív növények irtása (Japán keserűfű, magas aranyvessző). Tájba nem illő épített elemek bontása. Illegálisan lerakott épí­tési és bontási törmelék elszállí­tása, a terület kármentesítése. A beruházás 57 millió 714 ezer 250 forintos támogatás Q SZÉCHENYI TERV révén valósul meg, amelyet a KEOP-3.1.2/2F/09-2010-0019 azonosítószámú kiírás „Élőhely helyreállítás a Kis-Konda patak természetvédelmi területen a regionális jelentőségű ökológiai folyosó zavarmentes működése érdekében" című pályázattal nyert el az önkormányzat. ■ ■BÜ-'V' v--t i'vi H A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő, a munkaerő- piacról kiszorult aktív korú emberek munkaerő-piaci esé­lyeinek javítása, munkába ál­lásuk segítése a célja az Újra Dolgozni Tolnában Egyesület „Forduló” elnevezésű projekt­jének. A projekt megvalósítá­sára a „Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása” TÁ- MOP-1.4.1-11/1-2012-0059 el­nevezésű pályázaton nyertek forrást. Mint az a pénteken tartott nyitórendezvényen elhangzott, a másfél évig tartó projektbe öt­ven fő Szekszárdon és vonzás- körzetében élő állástalan bevo­nását tervezik, akik először tré­ningen vesznek részt, amely­nek során számukra egyéni fejlesztési tervek készülnek. Ezt követően két képzés indul, amelyen ebből az ötven főből kiválasztott harminc munka- vállaló vesz részt. Az OKJ-s képzés során a csoport fele tex­til- és munkaruházat-készítő, másik fele iparitermék-bontó képesítést szerezhet majd. A projektben dolgozó szakembe­rek bíznak abban, hogy a ké­pesítést szerzett harminc főnek sikerül majd munkába állnia, és munkahelyét legalább hat hónapig megtartania, és ez a másfél év valóban "Forduló"-t jelent majd az életükben. Az Újra Dolgozni Tolnában Egyesület 2006-ban alakult, SZÉCHENYI TERV hatóköre Tolna megye, alap­vető célja a hátrányos helyze­tű munkaerő felzárkóztatása, esélyegyenlőségének megte­remtése. Ennek elérése érdeké­ben komplex munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtanak a ké­pességfejlesztéstől a képzésen át a foglalkoztatás elősegíté­séig. A projakt u Európai Unió timogatácóval. az Európai SzoeUli* Alap tórsllnanszírozóaival valóiul mag. % A I < l

Next

/
Thumbnails
Contents