Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-02 / 231. szám

4 2012. OKTÓBER 2., KEDD AGRÁRHÍREK Vége felé tart a szüret a megye borvidékein AZ ÁTLAGOSNÁL jóval TÖ- videbbre sikerült az idei szüret nem csak Tolna me­gyében, de az országban is. A szokatlanul meleg nyár miatt már augusztusban szedték a szőlőt a megye két borvidékén. A minőség kiváló lett, a mennyiség 20-30 százalékkal keve­sebb, mint tavaly volt. Az új borokat, köztük az új rozé­kat már novemberben, Már­ton napján megkóstolhatják a borkedvelők. A szakem­berek szerint az idei évjárat az évtized egyik legjobbja lehet, ha a borászok értik a dolgukat. Támogatják a juhok és a kecskék jelölését több mint 71 millió forin­tot utal közel kétezer-há­romszáz gazdálkodónak szeptember 28-ától a juh és kecske állatállomány elekt­ronikus jelölésének támo­gatására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatás normatív jellegű, az állat­létszámtól független és degresszív, tehát összege az öt év alatt fokozatosan csök­ken. így a 2011-ben gyár­tott és beszerzett eszközök után 0,82 eurót, a 2012-ben gyártott és beszerzett egye­di jelölőeszközökre pedig 0,61 eurót kaphatnak az állattartók. A juhok jelölése kötelező Uniós segítséget kért hazánk az aszaly miatt uniós segítséget kért ha­zánk az aszálykár enyhíté­sére, jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A csapadékhiány miatt negyven százalékkal kevesebb kukorica és nagy­jából feleannyi szálastakar­mány termett, mint tavaly. A miniszter felvetette annak lehetőségét, hogy a 2013-as közvetlen támogatások elő­legének 50 százaléka he­lyett 80 százalékát lehessen kifizetni. Erről pár héten belül döntés is születhet. Fa­zekas Sándor indítványozta az agrár-környezetvédelmi előírások könnyítését vagy felfüggesztését is, például a legeltetési időpontok és időtartamok terén. Ez azt jelenti, hogy az év hátralévő részében is - ami egyébként tilalmi időszak - lehetne le­geltetni. GAZDASÁGI TÜKÖR IjjjPfgigi Az állattartók arra kényszerülnek, hogy csökkentsék az állományukat, a kiadásaik egyre nőnek, az áraikat viszont már nem tudják tovább emelni Hosszú lesz az idei tél legelők Csak egyszer tudtak kaszálni, kiszáradtak a területek pótolják a hiányt. Éves szinten 250-300 bálával szoktak kite­lelni, ehhez még kukoricaszárt is báláztatnak, ami ugyan nem sok beltartalmi értéket biztosít, de arra jó, hogy nem unatkoz­nak az állatok. Egy-egy jó mi­nőségű fű- vagy lucerna körbá­la ára most 4500 forinttól kez­dődik, és van, aki 10-12 ezer forintot is elkér érte. Az előző években 3 és 5 ezer forint kö­zött volt egy körbála. Emellett a kukorica tonnán­kénti 70 ezer forintos ára is nagymértékben megemelte az állattartás költségeit, ami ösz- szességében oda vezetett, hogy az állatok fenntartása - legyen az sertés, juh, szarvasmarha vagy baromfi - a duplájába kerül a tavalyinak. Az állat­tartók úgy vélik, a felvásárlók nem tudják majd megemelni az áraikat olyan szintre, amely Keleti szél fújt Mihály napján, azaz múlt szombaton kompenzálná a kiadásaikat, mert az emberek pénztárcája sem bírja ezt el. S hogy mit le­het tenni ilyen helyzetben? Sok szakember szerint az állomány további csökkentését tervezik az állattartók. Ugyanakkor azok a gazdálkodók, akik uni­ós pályázati forrásból fejlesz­tettek, kényszerhelyzetben vannak. Az előírások szerint öt évig szinten kell tartaniuk az állományt, de egyelőre még bizonytalan, hogy az állatjóléti támogatások mennyire tud­ják kompenzálni az emelkedő árakat. A családi gazdaságok többsége kicsit könnyebb hely­zetben van, mert az állattar­tással párhuzamosan növény- termesztéssel is foglalkoznak, náluk akár valamelyest emel­kedhet is az állatok száma. Tolna megyében a szarvas­marha-állomány az elmúlt Nehéz és hosszú lesz a tél az állattartók számára, mert a kevés csapadék miatt na­gyon drága a takarmány, fő­leg a fű- és a lucernabálákért kérnek sokat. Sokan már augusztusban behajtották az állatokat, mert a kiszáradt területeken már nem volt mit etetni. Mauthner Ilona A hét végén volt Mihály-nap, a népi hagyomány szerint ezen a napon szokták behajtani a le­gelőről az állatokat, és e napon szűnik meg a fű növekedése. Az idén viszont a rendkívüli aszály miatt már nyár eleje óta alig nőtt a fű. A bátaszéki Csáki Zoltán szürkemarhákkal foglalko­zik, nem a hizlalás a fő célja, tenyésztés miatt tartja az ál­latokat. - Az év elején még 40 szürkemarhám volt, de 18-ra csökkentettem a létszá­mot, mert kevés volt a legelő nekik - mondta a gazda. Hoz­zátette: egy marhának egy átlagosan csapadékos évben elég egy hektárnyi terület, de idén ennek a duplája sem volt elegendő. Már augusztus vége óta etetniük kell, fűszénával szeptember 29-én, Mihály-na- pon hajtották haza a legelőről a Szent György-napkor (április 24.) kicsapott állatokat. A Hortobágy vidékén Mihály napja a legnagyobb ünnep volt, mikoron nagy mulatozá­sokat csaptak, bálokat rendez­tek. Sokféle időjárással kap­csolatos szólás ismert Szent Mihály-napra vonatkozóan. Az Ipoly mentén úgy tartották, ha a fecskék nem mentek el Szent Mihályig, hosszú ősz kö­vetkezik. Bácskában ez a mondás járja: „Szent Mihály- kor a keleti szél igen komoly telet ígér." egy évtized alatt mintegy 20 százalékkal csökkent, főként a tejhasznú marhák száma esett, míg a kedvező exportér­tékesítési lehetőségek miatt a húshasznú fajtáké nőtt. Közel 30 százalékkal csökkent a ser­tésállomány is egy évtized alatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A sertéshús ki­logrammonkénti ára szeptem­ber közepén 410-425 forint kö­rül alakult, de ez az összeg még mindig az önköltségi ár alatt van. A juhágazatban is csökke­nés tapasztalható. A bátaszéki Tóth Béla több száz juhot tart. Az idei évet ő is rendkívülinek minősítette. A kopár legelők miatt kínjában már a kipréselt törkölyt eteti a birkáival, amit a helyi borásza­toktól vásárolt. - Egy átlagos évben háromszor kaszáltuk a füvet és gyűjtöttük bálába, és ötször a lucernát - mesélte. - Idén mindkét területen csak egyszer volt erre lehetőségünk. Nekünk ugyan kukoricánk is termett, de most gondban va­gyok: etessem meg a birkáim­mal, vagy adjam el jó áron? Ha a birkák eszik meg, akkor elveszik a hasznom, hiszen a bárányok ára ilyen mértékben nem emelkedik, ha eladom, ak­kor viszont mit esznek az álla­tok? - elmélkedett a gazda. TŐZSDE Hullámzó árak, ingadozó piac a budapesti Értéktőzsde árupi­aci szekciójában szeptember 14 és 21 között összesen 128 kont­raktust kötöttek, ebből 63-at takarmánykukoricára, 52-t nap­raforgómagra, 8-at repcére és 5-öt malmi búzára. Tonnánként 1800 forinttal esett a malmi bú­za decemberi ára, a takarmány- búzáé továbbra is változatlan. Olcsóbb lett a takarmánykuko­rica is, a novemberi szállításra szóló jegyzése 750, a decemberi 900, a jövő márciusi 1000 forint­tal mérséklődött tonnánként A takarmányárpa decemberi árát ellenben 1500 forinttal felfelé korrigálták. Zuhantak a napra­forgómag és a repce jegyzései is. A napraforgómag tonnájáért októberi szállításra 3000, no­vemberire 2400, decemberire 1900 forinttal adtak kevesebbet, mint egy héttel korábban. A rep­ce novemberi ára 2000, a jövő márciusi 4000 forinttal esett ton­nánként A chicagói árutőzsdén a kukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 300 USD/tonna alá csökkent, miután jól sike­rült a betakarítás első üteme, és gyorsan töltődnek fel a piacok az új terméssel. Termény Határidő Ft/t Malmi búza 2012. XII. 69000 2013. V. 73500 T.búza 2012. XII. 68100 T.kukorica 2012. XII. 70 500 2013. III. 72 500 Takarmányárpa 2012. XII. 66 000 Napraforgó 2012. XII. 144100 Repce 2012. XI. 139 000 2013. III. 144100 FORRÁS: AKI Kitűzték a választási gyűlések idejét A vidékfejlesztési minisz­ter kitűzte a Magyar Ag­rár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei és országos küldött­választó gyűléseinek idő­pontját. Ennek megfelelően a megyei küldöttválasztó gyű­léseket 2013. február 1. és 21. között, az országos küldöttvá­lasztó gyűlést 2013. március 9-én tartják meg. A tagságra kötelezetteknek november 30-áig kell bejelentkezniük a Magyar Agrárkamara hon­lapján a kamarai választási tagjegyzékbe. ■ M. I. A háztáji tartást ösztönöznék új rendelet Szeretnék feléleszteni a falusi hagyományokat Október elsejével lépett hatály­ba az élelmiszerláncról és ha­tósági felügyeletéről szóló tör­vény módosítása. A haszonálla­tok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezése­ket hatályon kívül kell helyez­ni. A szabályozás értelmében tehát helyi rendelet ezentúl nem korlátozhatja például a tyúk, a nyúl, a sertés, a szar­vasmarha vagy a ló tartását. A tárca ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélkü­li állattartást; az állatok tartása ugyanis „nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészsé­gét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet.” ■ Mauthner I. Cél a vidéki életforma támogatása, melybe az állattartás is beletartozik HIRDETÉS A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet Rendkívül kedvező áron FOLYTATJA a piros héjú burgonya és a vöröshagyma értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfőtől-péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 10 zsák alatti vásárlás esetén 2100 Ft. (70,00 Ft/kg) 10 zsák felettti vásárlás esetén 1900 Ft. (63,33 Ft/kg) 15 kg-os zsákban 1100 Ft. (73,33 Ft/kg) A vöröshagyma ára 15 kg-os zsákban 1550 Ft. (103,33 Ft/kg) Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. TE OLDALAD. TE OLVASOD. TEOL!

Next

/
Thumbnails
Contents