Tolnai Népújság, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-08 / 236. szám

4 KÖRKÉP 2012. OKTÓBER 8., HÉTFŐ A volt óvoda épületében lesz a járási hivatal tolna A tolnai járás leendő hivatala a Hősök tere 2. szám alatti épületben kap helyet - döntött a tolnai képvise­lő-testület legutóbbi ülésén. Az ingatlan a város nemrég felújí­tott-átalakított főterén, a város­házával átellenben levő egykori Gesztenyéskert óvoda épülete. Az önkormányzat a tulajdonos Soltút Kft-től fogja bérelni az ingatlant, öt év határozott időre, havi 304 800 forint - évente az inflációval növelt - összegért, január elsejétől. Az épület je­lenleg nem alkalmas a hivatal céljaira, a szükséges átalakítá­sokat még el kell végezni. Járási hivatalként ezen kívül még két helyszín jött szóba: a város­háza területén egy új ingatlan építése, vagy a polgármesteri hivatalhoz szintén közeli Árpád utcai Áfész-iroda. A legolcsóbb megoldás a Hősök terén lévő ingatlan bérlése. ■ S. K. sd a fi. y I Rézdomborítások. Ezzel a címmel nyílt kiállítása pénteken a kakasdi faluházban Bíró Sándornak. A helyi képzőművész ezúttal Is remek alkotásokat mutatott be, 40 csodás rézdomborítás színesíti az intézmény falait. Az október 19-ig látható tárlatot Lönhárd Ferenc, a Bárka Művészeti Szalon elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A program során a pécsi SINOSZ táncosai is felléptek. Vers és bor a nagy költő születésnapján szekszárd Versekkel és nem utolsó sorban szekszárdi bo­rokkal idézi fel Garay szelle­mét a költő születésnapján, október 10-én, a megyeszék­helyen a Borok Házában két fiatal színész: Kiss-Végh Emőke és Ördög Tamás. Ga­ray életművének legszebb, legkiemelkedőbb, valamint Szekszárdhoz kötődő írásai és versei képezik az előadói est gerincét, emellett a kiváló szekszárdi borok is szerepet kapnak, így a résztvevők egy­szerre kényeztethetik érzé­keiket és elméjüket. Mint azt Ördög Tamás hangsúlyozta, Garay János munkássága méltatlanul alul­reprezentált. Rendezvényük­kel szeretnék közelebb hozni, megismertetni a ma emberé­vel, mivel - véleményük sze­rint - írói, költői munkássága örökérvényű. Az est folyamán a sommelier segítségével megkeresik az egy-egy vers­hez, műhöz, alkotói korszak­hoz leginkább illő szekszárdi bort, így téve még egyedibbé és megismételhetetlenné a bicentenáriumi eseményt. ■ Venter M. A többség hajlandó fizetni vízi társulat December közepe az esetleges kiválás határideje A Duna-Sió menti Vízi Társulat rendkívüli küldött- közgyűlésén a többség az önkéntes tagi hozzájárulás mellett döntött. Az ezt el­lenzőknek lehetőségük van a kiválásra. Steinbach Zsolt A Duna-Sió menti Vízitársulat májusi küldöttközgyűlése nem szavazta meg az önkéntes tagi hozzájárulás bevezetését. Ab­ban maradtak, hogy a vízitársu­lat létét meghatározó kérdésre a nyár végén visszatérnek. A szeptemberi rendkívüli közgyű­lésen a küldöttek nagyobb része a hozzájárulás mellett döntött - tudtuk meg Tóth Istvántól. A társulat elnöke az elmúlt években többször is változó jog­szabályi környezetről elmondta: a 2009-es társulati törvény rög­zítette, hogy társulati hozzájáru­lást szedhetnek a vízitársulatok a tagoktól a társulati vízfolyások karbantartása érdekében. 2010- j ben az új parlament több kis­adóval együtt eltörölte a társu­lati hozzájárulást. Ugyanakkor a társulati törvény szerint ma is van lehetőség egyéb, önkéntes hozzájárulást szedni a tagoktól. Ahol pedig nincs vízitársulat, ott - a 1995-ös vízgazdálkodási törvény szerint - a jelentősebb mértékű közcélú érdekeltségi hozzájárulást kell fizetniük a föld- használóknak. A je­lenlegi kormány az első 2 évben pályá­zatok útján biztosí­tott forrást a szükséges fenntar­tási munkák elvégzésére. Idén változott a helyzet, csökkent az állami forrás, és abból csak mi­nősített, azaz megfelelő szak­emberállománnyal és géppark­- nagy az ellenállás a Paks kör­nyéki gazdálkodók körében a társulati hozzájárulás ügyében- közölte dr. Blazsek Balázs, Paks jegyzője, a Dunakömlő- di-főcsatorna és a Paks-Faddi-fő- csatoma vízgyűjtő területének egyik küldötte. A gazdák úgy vélik, hogy a befizetett pénzért semmit nem kapnak. Jelezte: kai rendelkező vízitársulatok végezhetnek ilyen munkákat. A Duna-Sió menti Vízitársulat egyelőre nem minősített, ezeket a feladatokat maga nem láthatja el, csak minősített társulatokkal végeztetheti, amilyen például a Kapos-Koppányvöl- gyiVT. A májusi kül­döttközgyűlésen - azzal együtt, hogy a küldöttek nem szavazták meg az önkéntes tagi hozzájárulást - több vál­toztatási elképzelés született. Ilyen volt, hogy a társulatnak legyen ütőképes munkaszer­vezete, amelynek létrehozása van olyan elképzelés, hogy a paksi és Paks környéki tagok kiválnak a társulatból és újat alapítanak. Az adminisztrációs előkészítés már megtörtént, ám egyelőre kivárnak. Hallani lehet ugyanis olyan politikusi nyilat­kozatokat, amelyek szerint a ví­zitársulatok helyét állami szerve­zet venné át. már megkezdődött. Javasolták, hogy a régi, „kiselejtezett” víz­folyásokat is kezelje a társulat, ennek szintén eleget tesznek. Azt is indítványozták, legyen differenciált a hozzájárulás mértéke. A szeptemberi kül­döttgyűlés már ez alapján dön­tött: ahol jelentősebb vízrende­zési problémák adódnak, ott a szántóknál hektáronként 800, egyéb művelési ágaknál 400, a kevésbé veszélyeztetett terüle­teknél 400, illetve 200 forint a tarifa. Tóth István szerint, ha ezeket a díjakat a földhasználók befizetnék, akkor fenn lehetne tartani egy saját munkaszerve­zetet gépparkkal, illetve a vízi­társulati közmunka program is folytatható lenne. Az elnök arról is szólt, hogy sok küldött nem szavazta meg az önkén­tes hozzájárulást. Jelezte: az egyes vízgyűjtőkhöz tartozó földhasználóknak van lehetősé­gük kilépni a társulatból. Erről december közepéig hozhat dön­tést a küldöttközgyűlés. A ki­váláshoz az adott földhasználók kétharmadának a támogatása szükséges, csakúgy, mint egy új társulat megalakításához. ■ Megszavazták: differenciált lett a hozzájárulás mértéke. Elképzelhető a kiválás, de egyelőre kivárnak Közösségi szolgálat diákoknak tolna megye Ötven órányi kö­zösségi szolgálatot kell teljesí­teniük a 2016. január 1-e után érettségiző diákoknak az idén szeptember elsejével hatályba lépett a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint. Mint azt Boros Brigitta megyei szóvi­vőtől megtudtuk, az ifjaknak lehetőségük lesz ezt a szolgá­latot a katasztrófavédelemnél teljesíteni. Ennek során meg­ismerhetik a szervezet feladat- rendszerét, kialakul bennük a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés melletti elkö­telezettség és felelősségérzet, és későbbi életük folyamán nagy valószínűséggel többet tesznek majd saját és környe­zetük biztonságáért. Mindezt a katasztrófavéde­lem úgy kívánja elérni, hogy a közösségi szolgálatra hozzá jelentkező fiatalokat bevonja a szervezet mindennapi tevé­■ Bevonják őket a szervezet mindennapi tevékenységébe kenységébe, részt vehetnek a szervezet napi működé­sében. Közreműködhetnek a megelőzési, felkészülési feladatokban, például iskolai tűzriadók megszervezésében, felvilágosító tevékenységben, de a tanulók kiterjedt kárese­mények során részt vehetnek a beavatkozások háttértámo­gatásában is. A diákok bekap­csolódhatnak a tűzmegelőzés és a tűzvédelem, a polgári vé­delem, illetve az iparbiztonság szakterületének munkájába. Azok a középiskolások, akik a közösségi szolgálat egészét, tehát mind az ötven órát a ka­tasztrófavédelemnél kívánják teljesíteni, mindhárom szak­terület munkájába betekintést nyernek. A közösségi szolgálat teljesí­tésére az alábbi fogadó intéz­ményeinkben van lehetősége a diákoknak: Tolna Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság, Szekszárdi Katasztrófavédel­mi Kirendeltség, Dombóvári Katasztrófavédelmi Kirendelt­ség, Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Szekszárdi Hiva­tásos Tűzoltó-parancsnokság, Dombóvári Hivatásos Tűz­oltó-parancsnokság és Paksi Hivatásos Tűzoltó-parancsnok­ság. ■ V. M. A párbeszéd a siker alapja üzenet A vidéki települések jövőjéről tanácskoztak györe - A magyar falvaknak múltja van, jelene, és bízom benne, hogy jövője is, azt sze­retnénk elérni, hogy a vidéken élő emberekre ne másodrangú állampolgárként tekintsenek ebben az országban - emelte ki beszédében Csorna József, Györe polgármestere. A térségi tanács­kozásnak helyt adó község első embere kifejtette, a konferencia üzenete a hajdinához is csatla­kozik: a hozzájuk hasonló kis­települések ne jussanak e nagy­szerű növény sorsára - vagyis a feledés homályába - legyen szó bármilyen új közigazgatási- és állami stratégia kialakításáról. - Közösen dolgozzunk hazánk, nemzetünk jövőjéért, hiszen az együttgondolkodás és az össze­fogás ma mindennél fontosabb - hangsúlyozta a Templomis-' kólában tartott köszöntőjében Csorna József. Mindennek tük­rében olyan előadókat hívtak a polgármesterek, jegyzők, vállal­kozók, és a közéletben érdekelt személyek részvételével zajlott rendezvényre, akik a kistele­pülések szempontjából hasznos gondolatokkal szolgálhattak a jövőre nézve. Tóth Ferenc, Tol­na megye kormánymegbízottja a közigazgatás átalakításáról beszélt. Többek között arra vi­lágított rá, hogy a jó állam nem utópia, szándékkal, akarattal, és türelemmel megvalósítható. Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke a területfejlesztési lehe­tőségekről, feladatokról tartott előadást, s arra hívta fel a jelen­lévők figyelmét, hogy a munka sikerességének érdekében is szükség van az önkormányza­tokkal folytatott párbeszédre. Egyebek mellett az alaptörvény­ről is szó esett a fórumon dr. Kiss László alkotmánybíró jó­voltából. Az önkormányzatokat érintő változásokra, feladatokra pedig dr. Csefkó Ferenc alkot­mányjogász, a Községi Önkor­mányzatok Szövetségének fő­titkára vüágított rá és hasonló témakört érintett beszédében Kiszelly Zoltán politológus is. ■ V.B. Találkozó, a bonyhádi Magyar-Lengyel Baráti Társaság tagjai a napokban ünnepelték meg, hogy egy éve, 2011. szeptember 18-án avatták fel a magyar-lengyel barátság emlékművét a völgységi városban. Az esemé­nyen megemlékeztek 1939. szeptember 18-áról is, amikor Teleki Pál és kormánya megnyitotta a közös határo­kat a lengyel menekülők előtt. Az ünnepség kötetlen beszélgetéssel és közös ebéddel zárult. * i t » a

Next

/
Thumbnails
Contents