Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-28 / 228. szám
4 VADASZAT 2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Szarvasnász idején lövik a bikákat szezon A vadásztársaságok léte függ a bikavadásztatás eredményességétől PROMÓCIÓ Jól bőgnek a szarvasbikák, időben elkezdődött a szarvasnász, szép trófeákra lehet számítani idén Tolna megyében. A szokatlan nagy hőség, az aszály ellenére az eddig elbírált gímszarvasbika-tró- feák azt mutatják, hogy jó a felrakás, a trófeák fajsúlya nagy. Egresmenti Vadásztársaság Az aszályos időjárás következtében nehezen indult a gímszarvasbika-vadászat a bátaapáti Egresmenti Vadásztársaságnál is, mivel a bikák - legelő hiányában - nem merészkedtek elő az erdőből. Azonban szeptember második hetében a bőgés már kedvezőbbnek bizonyult: a társaság vadászvendégeinek révén összesen 16 szarvasbika került terítékre, amelyből 10 érmes trófea volt, köztük egy 8,56 kilogrammossal. Lieszkovszky Károly és Varga Tibor ottjártunkkor büszkén mutatta ezeket F. Kováts Éva A vadászszezon főidényében járunk, a gímbikák bőgnek, kilövésük tart. A magyar erdők koronázatlan királyára, a gímszarvasbikára, ami a legtöbb vadász álma, szeptember elsejétől lehet lőni. A szarvasok násza a nagy meleg ellenére idő- ^ ben elkezdődött, a bőgés már | augusztus 20-a után megkez- | dődött. A trófeás vadak minősé- | ge az eddigi bírálatok tanúsága J szerint az idei vadászati idény- S ben jónak mondható. Gímszarvas Tolna megye területén megtalálható és vadászható. A szarvasbikák háremet tartanak, több, általában 3-5 tehenet (tarvadat) birtokolnak, azokat terelgetik szeptemberben. A párzásra kész tehenek távolabbi területekről is magukhoz vonzzák a magányos, háremmel nem rendelkező szerelmes bikákat, amelyek megküzdenek a háremtartóval. A bőgéshangok különbözőek: kereső, harcra hívó, terelő, vágyakozó, erőteljesebb vagy halkabb az állat életkorától, orgánumától függően. A vágyakozással teli öblös hang nem csak vadászok szívét dobogtatja meg, de a kívülállóknak is páratlan élményt jelent. A harc eredményeként a győztes, a legerősebb gím örökíti tovább génállományát. A bikák a bőgés ideje alatt se látnak, se hallanak, nem esznek, csak isznak, nem csoda hát, ha a nászidőszak végére szinte csonttá soványodnak, súlyuk akár 30, zsírtartalékaik 80 százalékát is elveszíthetik. Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, vadászati és halászati osztály- vezetője szerint megyénkben a gímállomány a becslések szerint 2006-tól 2010-ig folyamatos növekedést mutat, 4252 darabról 7069 darabra nőtt. Majd a 2011-es csökkenést követően, amikor 6091 példányt számláltak, 2012-re 7135-re növekedett a számuk. A kilövési terv ehhez igazodik, ebben a szezonban összesen 3950 gímszarvas elejtését tervezik. Szabad területen a kilövésre tervezett mennyiség bikából 837, tehénből 1180, borjúból 1127, összesen 3144. Zárt területen bikából 137, tehénből ■ Az idei szezonban jó a felrakás, a trófeák fajsúlya nagy, akad köztük 11 kilogrammos is 310, borjúból 365, összesen 806 az elejtésre szánt mennyiség. A szakember az eddig elbírált 89 db gímtrófea alapján úgy látja, hogy az idei szezonban jó a felrakás, a trófeák fajsúlya nagy. Az elbírált trófeák közül 11 kilogrammos a legnagyobb, Dombóvár környékén ejtette el egy hazai vadász. Hasonlóan nyilatkozott a Te- veli Hubertus Vadásztársaság elnöke, Kilvinger György is, mondván, idén jellemző volt, hogy amit az elejtendő bikák szemrevételezéskor saccoltak, annál általában egy kilóval nehezebbek voltak a trófeák. A teveli társaságnál amit akartak - mind mennyiségben, mind minőségben -, azt meglövették. A 6800 hektár területen vad- gazdálkodást folytató társaság már teljesítette tervét, a szezon kezdetétől 15 gímbikát lövettek meg vendégvadászokkal, tőlük egy vadász sem távozott bika nélkül. Az idei eddigi legnagyobb trófea 9 kiló 20 gramm volt, mondta az elnök. Többek között a szép trófeáknak köszönhető, hogy évek visszajáró német, osztrák, olasz vendégeik vannak a magyar vendégvadászok mellett. A vendégvadásztatást befejezve foghatnak maguk is puskát a Hubertus társaság tagjai Tevelen, 5-6 fiatal, selejt gímbika elejtése vár rájuk. A gímbika-vadásztatás - az őzbak és vaddisznó mellett - a vadgazdálkodási ágazat egyik legfőbb bevételi forrása. Vadásztársaságok léte függ attól, hogy a gímszarvasbika-szezon mekkora hasznot hoz. Pénzügyi szempontból a bőgés ideje alatti sikeres vadászatok alapozzák meg a következő évet. Ezért a vadásztársaságok jól felfogott érdeke, hogy a vadászatok minél eredményesebbek legyenek, lehetőleg minél több golyóérett gímszarvasbika kerüljön puskavégre. Tavaly a tervezettnél kevesebb gímbikát lőttek Nagy szakértelmet követel a bikavadásztatás az elmúlt vadászati szezonban szabad területen a 709 le- lövésre tervezett gímszarvasbikából 581, az 1156 tehénből 1065, az 1046 borjúból 1063, a tervezett 2911 darabból összesen 2709 került terítékre. Zárt területen a 125 elejtése tervezett bikából 107, a 246 tehénből 332, a 255 borjúból 332, a tervezett 626 egyedből összesen 771 volt a terítékre hozott mennyiség. A megye területén a tervezett 3537-ből összesen 3480 gímszarvast ejtettek el, tájékoztatta lapunkat Kosaras Zoltán vadászati és halászati osztályvezető. a bikavadásztatás komoly felkészülést, szakértelmet kíván. Elejtés előtt alaposan szemrevételezni kell a vadat, hogy lő- hető-e, meg kell becsülni a korát, a súlyát, az agancsát. A bőgés előtt rendszeres vadmegfigyelést kell végezni, felmérni a gímszarvasok kedvelt beálló-, legelő- és ivóhelyeit, váltóit (ez azt a helyet jelenti, ahol az erdőből kijönnek szürkületkor a szabad területekre, legelőkre, majd reggel visszatérnek.) A bőgőhelyre beálló bikákat általában meg tudja nézni a vadász, míg a tarvadakat kereső agan- csosokat már kevésbé. GYORSSZAVAZAS ■ Önnek mi a véleménye a vadászatról? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban'közöljük. Csőben sült, pácolt szarvassült áfonyalekvárral, gyümölcsökkel Hozzávalók: 1,2 kg szarvascomb, 20 dkg füstölt szalonna, 3 tk provence-i fűszerkeverék, 1-1 tk só, bors, paprika, 0,5 dl olaj, 10 dkg ananászkocka, 1 darabolt banán, 10 dkg meggybefőtt. A páchoz: 2 ek olaj, 2 ek balzsamecet, 2 ek szójaszósz, 1 tk worchester, 1 ek zúzott borókabogyó, 1 ek zúzott fokhagyma. A pác alkotóit beletöltjük egy műanyag zacskóba, jól összerázzuk, majd belehelyezzük a megmosott, megtisztított szarvashúst és hideg helyen hagyjuk 1-2 napon át érlelődni. Miután kivettük a húst a zacskóból, helyezzük egy lefedhető tűzálló tálba, majd dörzsöljük be a sóból, borsból, pirospaprikából és provence-i fűszerből készített fűszerkeverékünkkel. Ezt követően borítsuk be a húst a vékony szeletekre vágott szalonnával (amit fogpiszkálóval vagy hústűvel hozzá is rögzíthetünk), majd öntsük alá a megmaradt páclevet, az olajat, valamint 2 dl vizet. Lefedve süssük 1 órán keresztül közepes lángon, majd fordítsuk meg és a vizet pótolva süssük takarékon további 45 percen keresztül szintén lefedve. A sütési idő végén 10-15 percig piríthatjuk az egyik felét, hozzáadva a gyümölcsöket, időnként locsol- gassuk meg a levével, nehogy kiszáradjon. Áfonyalekvárral, a párolt gyümölcsökkel és burgonyapürével tálaljuk. ■ Kilenc pájyi harminckili "fázótói lene alkotás érkezett Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet által kiírt Kittenberger Kálmán sajtópályázatára 9 pályázótól 39 pályamű érkezett idén. A bíráló- bizottság szerint nem minden pályázat felelt meg a kiírásnak, de minden kategóriában talált kimagasló színvonalú alkotást. A nyertesek: írott sajtó kategóriában Faragó Zoltán, rádió kategóriában Lengyel Ákos, tévé-videó kategóriában Csejtei Tamás. A díjazottak elismerő oklevelet és bruttó 300 ezer forintot kaptak. ■ K. É. PROMÓCIÓ Komoly gazdasági károkat okozhat a vadak túlszaporodása vadgazdálkodás Az embernek kell keretek között tartania a vadállományt, megteremtenie az ökológiai egyensúlyt Örök téma Magyarországon vadászok, földtulajdonosok és laikusok között, hogy sok a vad vagy kevés. Az érintett felek - tisztelet a kivételnek - általában saját szemszögükből ítélik meg a kérdést. A vadászok, ha nem tudják elejteni az általuk puskavégre szánt vadat, sőt, még csak nem is látják, akkor vadhiányt emlegetnek. Ugyanakkor a gazdálkodók, akiknek a földjén kárt tesznek a vadak, sokallják az állományt. Azok a kiskerttulajdo- nbsok, akiknek terményét kitúrják a vaddisznók, gyümölcsösét, szőlőjét lelegeük a szarvasok, kilövést követelnek. A „földtelen” városlakók pedig sűrű könnyet ejtenek minden elejtett őzért. A kérdésre, hol az igazság, dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára elmondta, vannak olyan területek Magyar- országon, így megyénkben is, ahol az apróvadak - fácán, nyúl és hasonlók - elsősorban a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység, valamint a ragadozók elszaporodása következtében jócskán megfogyatkoztak. Olyannyira, hogy a vadásztársaságok csak tenyésztéssel, időszakos kilövési tilalommal tudják a hiányt pótolni. Ugyanakkor ä vaddisznó-, gím- és dámszarvasállomány, ha nem tartanák kordában, olyan méretűre növekedne, hogy az erdő- és mező- gazdálkodást egyes térségekben O f- o üNagy károkat okozhatnak a vadak a termésben. Cél az egyensúly fenntartása ellehetetlenítené, és a természet- védelmi értékeket is fokozottan veszélyeztetné. Hazánkban ugyanis, bizonyos országrészeket leszámítva, nem élnek olyan csúcsragadozók, amelyek a gím- és dámszarvas vagy akár a vaddisznó állományát természetes módon szabályozni tudnák. így ez az emberre hárul. A vadgazdálkodási feladat szakszerű és folyamatos végzése össznemzeti érdek, az állam feladata, illetve a vadásztársaságoké. Ebből és a vonatkozó jogszabályokból következik, hogy a látszat ellenére a vadászat, vadgazdálkodás nem elsősorban úri passzió, hanem az állam által előírt kötelező feladat. Nem a vadfajok kürtása a cél, hanem annak az ökológiai egyensúlynak a megteremtése, amely lehetővé teszi a kiszámítható gazdálkodást. Ezért a tevékenység folytatása állami ellenőrzés alatt történik egy adott vadászterületen, szigorú kontroll mellett. Ez azt jelenti, hogy csak hatósá- güag jóváhagyott éves tervek alapján, az abban meghatározott mértékben kerülhet hasznosításra az adott terület vadállománya. Végül a titkár Földes László: A vadászat alapelvei című könyvéből idézett: „A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez.” ■ F. K. É. > ' A J i 4
