Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-24 / 224. szám

2012. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 Amely és ami (2.) A legutóbb feltett kérdés­re, amely arra vonatkozott, hogy a három mondat közül melyek a helyesek, a válasz az, hogy a „Hol a könyv, amely célhoz vezet?”, illetve a „Mi az, ami célhoz vezet?” mondatok a helyesek. Aki eltalálta, már érti a szabályt; aki még nem, annak további segítség. mondd el a véleményed, ami számomra mindig fontos! Nem hiszek olyan tervekben, amikhez nem készült háttér- tanulmány. Azok a vállalko­zások támogatandók, amik sok dolgozót foglalkoztatnak. Ott a beadás, ami nem jutott el a csatárig. Menjünk a saro­kig, ami közel van! MIÉRT HELYTELENEK ezek a mondatok? Azért, mert az elöl álló főmondatban van olyan főnév, amelyre nem az „ami”, hanem az „amely” névmással utalunk a mellék- mondatban. Még akkor is, ha a főnév éppen az alany (vállalkozások, beadás), tárgy (véleményed, festményt), ál­landó határozó (tervekben), helyhatározó (sarokig) vagy bármilyen mondatrész sze­repében tetszeleg. Ilyenkor, amikor van főnév a főmon­datban, mindig az „amely” a helyes. Vagyis: „Mondd el a véleményed, amely...”, „Nem hiszek olyan tervek­ben, amelyekhez.,,”, „Azok a vállalkozások támogatandók, amelyek...”, „Ott a beadás, amely...”, „Menjünk a saro­kig, amely...” EZEK SZERINT az „ami” hasz­nálata mindig helytelen? Szó sincs róla! Megismétlem, hogy az „ami” a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik: Te nem tudod azt, amit én igen. Oly sok mindent megéltünk együtt, ami végül összehozott bennünket. Jancsi csak sejti, amit Juliska már tud. a „mely” rövid változata az „amely”-nek. Költőink is hasz­nálták, és mindig jól: „Ez a föld, melyen annyiszor / Apá­id vére folyt...” „Küzdést kívá­nok, diszharmóniát, / Mely új erőt szül, új világot ád”. Belföldről jön több vendég turizmus Csökkent a látogatók száma a megyeszékhelyen 2000 óta A Szekszárdi Szüreti Napok sok embert vonzanak. A külföldi és belföldi vendéget is színes programokkal és minőségi szolgáltatással lehet maradásra bírni Az ezredforduló óta mind a kereskedelmi szálláshelyek, mind a vendégek száma csökkent a tolnai megye- székhelyen. Az idegenforga­lom élénkítésére egyesület alakult. Venter Marianna Szekszárdon az ezredforduló óta tizenkettőről a felére csök­kent a kereskedelmi szálláshe­lyek amúgy is alacsony száma. Szállodából az ezredfordulón még hat volt a városban, majd számuk fokozatosan csökkent, és napjainkban mindössze két kisebb egység üzemel a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint. A képet némileg árnyal­ja, hogy a város közelében, de már annak közigazgatási hatá­rán túl a borturizmushoz kap­csolódóan több újonnan épült szálláshely is fogad vendégeket. A tolnai megyeszékhelyen az évtized első felében még emel­kedett a vendégszám, a legtöb­ben, több mint 18 ezren 2003- ban szálltak meg a városban, de ez az érték 2011-re a har­madára esett vissza. Nem csak Szekszárdon, hanem a régió másik két megyeszékhelyén is jellemző, hogy a vendégforga­lom változásának tendenciája ellentétes irányú az ország egé­szét jellemző trenddel, ahol az eltelt időszak alatt a vendégek száma 35, a vendégéjszakáké 12 százalékkal gyarapodott. A vendégkör összetételében is megmutatkozott a megfigyelt megyeszékhelyeknek az orszá­gos átlagtól jelentő­sen eltérő helyzete. Mindhárom város­ban a külföldivel szemben a belföldi turizmus súlya volt meghatározó, országosan el­lenben a két vendégkör hasonló arányt képviselt. A régión belül az elmúlt év­ben Pécsett a külföldi vendé­gek 91, Kaposváron 93, Szek­szárdon 98 százaléka valamely európai országból érkezett, a vendégéjszakák megoszlása ugyanebben a sorrendben 89, 94 és 94 százalékos volt. A ven­dégkör nagyobb részét évek óta jellemzően ugyanazon orszá­gok alkotják, de egy-egy nem­zetközi fesztivál, konferencia vagy rangosabb sportesemény figyelemre méltó hatással van egy adott évben mind a külföldi vendégek számára, mind an­nak összetételére. A főbb küldő országok városon­ként különböznek. Pécsett a legszíne­sebb az országok palettája, ahol bár Németországból és Ausztriából évről évre keveseb­ben jönnek, a skandináv orszá­gokból és Kínából egyre nő az érdeklődés. A somogyi megye- székhelyen a német nyelvterü­letről érkezők mellett az olasz turisták száma jelentős még, őket főként a vadászat vonzza ide. Szekszárdon minden tíz ha­táron túlról jött vendégből né­gyen Németországból érkeztek, a kevés számú külföldi közül ők voltak a legtöbben. A tolnai megyeszékhelyen tavaly alakult meg a Szekszárd és Térsége Turisztikai Egyesü­let azzal a kifejezett céllal, hogy Szekszárdon és környékén is legyen egy olyan szervezet, amely a turizmus terén érintett vállalkozásokat, szervezeteket és önkormányzatokat közös fejlesztések elindítására ösztö­nözze. Az egyesületet idén ja­nuárban regisztrálta a Nemzet- gazdasági Minisztérium, így ezzel alkalmassá vált az ősszel megnyíló, turisztikai szerveze­tek kialakítására kiírt pályázat benyújtására. Siker esetén a To- urinform Iroda is az egyesület fenntartása alá kerülhet, sőt a belépő önkormányzatok terüle­tén további információs pontok is létesülhetnek. Kezdeti stá­diumban van egy nagyobb tér­séget átölelő turisztikai együtt­működés is, amely Szekszárdot Bajával és Kalocsával fűzné össze a vendégfogadás és att­rakciók terén. A két Duna-híd és a Gemenci erdő által kijelölt összefüggő természeti környe­zet a jövőbeni együttműködés révén több turistabarát szolgál­tatást valósíthat meg a vízi-, a kerékpáros- és a gyalogtúrákat kedvelők részére egyaránt. A megyeszékhely főbb külföldi látogatóinak adatai Ország Vendégek aránya Átlagos tartózkodási idő Ausztria 4,7% 1,3 éjszaka Belgium 4,3% 3,6 éjszaka Németország 43,3% 2,1 éjszaka Olaszország 4,8% 1,4 éjszaka Svájc 8,2% 1,7 éjszaka (Forrás: KSH) ■ Az egyesületet idén januárban regisztrálta a minisztérium A névadó tiszteletére szervezték a túrát bonyhád A Solymár Imre Vá­rosi Könyvtár, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség és a Völgység Turista Egyesület Solymár Imre tiszteletére em­léktúrát szervezett vasárnap. Összesen 66-an csatlakoztak a programhoz, amely érintet­te a Csengő-forrást is, ahol a bonyhádi bibliotéka névadójá­nak emléktáblája áll. ■ V. B. Minden korosztálynak szóltak a programok dombóvár Takarítási világ­nap, autómentes nap és idősek világnapja egyszerre volt pénteken Dombóvárott, a Szállésréti kultúrtónál. Az önkormányzat hagyományte­remtő szándékkal szervezte meg a napot, amelynek so­rán játszóház, lakossági tájé­koztató és egyéb érdekes szó­rakoztató és ismeretterjesztő program várta a közönséget. Délután egy Szállásrétről a Tüskei-tóig tartó séta után a 60 év felettieket halászlével vendégelték meg. ■ V. M. Folytatódott a teveli fiatalok sorozata tevel Tamás Menyhért, Jó­zsef Attila-díjas, Balassi Bálint-emlékkarddal kitünte­tett költő, író, műfordító volt a vendége a Teveli Fiatalok Egyesülete által szervezett Kultúr-házi esték sorozat legutóbbi, szombati program­jának. Az előadást követően Sebestyén Gáspár, kakasdi származású festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a művelődési házban. ■ V. B. A héten is várják az önkéntes véradókat TOLNA MEGYE A héten is szá­mít a véradók jelentkezésére a Vöröskereszt. Hétfőn a szekszárdi véradóállomáson 8 és 17, a csikóstöttösi falu­házban 13 és 16, kedden, a lengyeli Apponyi szakiskolá­ban 9 és 13, a dombóvári vér­adóban 7.30 és 14, szerdán a bonyhádi Széchenyi iskolá­ban 14 és 17, csütörtökön a hőgyészi művelődési házban 12 és 15.30, valamint a dom­bóvári véradóban 7.30 és 14, pénteken pedig a szekszárdi véradóban 8 és 14 óra között várják a véradókat. ■ M. Á. Almafa Hétvégén ünnepelte a Bikácsi Nőegylet az első születésnapját. Először egy almafát ültettek el klubházuk udvarán, hogy e köré majd jövő ilyenkor Alma-napot rendezzenek. Majd finom vacsora következett, amit az elnök, Konczné Kasos Erika főzött. Ezután szegték meg az ünnepi tor­tát, amelyet a csoport egyik tagja, Pámer Jánosné Edit sütött Teret kaptak a Hangárban a helybeliek folytatják Három kiállítás nyílt az új kiállítótérrel bővült Paksi Képtárban PAKS Negyvenegy paksi és kör­nyékbeli alkotó 80 munkája látható a Paksi Képtár új kiál­lítóterében, a Hangárban. Első alkalom, hogy megrendezték a Paksi képző- és iparművészeti tárlatot, de - mint Hajdú János polgármester mondta - lesz folytatás, jövőre a megye, majd újra a kistérség alkotói mutat­kozhatnak be. Prosek Zoltán, az intézmény vezetője azt mondta, a Paksi Képtár besorolása nem teszi lehetővé, hogy az amatőr alkotókat befogadja, de az ön- kormányzat jóvoltából lehetőség nyílt az épület bővítésére, így erre a kiállításra is. Nem kizárt egy gyűjtemény létrehozása sem a helyi művészek alkotásaiból. A kiállítás mind Prosek Zol­tán, mind Hajdú János szavai szerint szakmai szempontból minőséget képviselt, s az alko­tók sokoldalúságát, kreativitá­sát bizonyítja. Régi, ismert ne­vek is felbukkantak, mint Oszoli Piroskáé vagy Kanczler Istváné, de fiatal amatőrök munkái is so­rakoztak a számtalan stílusban és technikával készült festmé­nyek, grafikák, kisplasztikák, mobil szobrok között. Ugyanezen a napon nyílt meg Szíj Kamilla Szüntelen vonal című kiállítása, Várnai Gyula pedig legújabb nagymé­retű, több elemből álló, komp­lex installációját mutatta be a közönségnek. ■ Vida T. A Paksi Képtár új kiállítóterében, a Hangárban 41 alkotó 80 munkája látható A*. I I á I J

Next

/
Thumbnails
Contents