Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-22 / 223. szám

NYUGDÍJASOK 2012. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT 4 Egy saját kötet az álma életút Nyugdíjasként is megfelelt a modern világ minden kihívásának Molnár Gyuláné a Holnap Magazin egyik kiadványával, amelyben novellája, meséje és verse is megjelent HÍRSÁV Kedvezményes élelmiszervásár szekszárd Kedvezményes füstöltáru vásárt tart a Szek­szárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt Nyug­díjas Alapszervezete szep­tember 24-én hétfőn, reggel 6 órától. A Hunyadi u. 4. szám alatti irodaházban tar­tott vásáron száraztésztát, étolajat, ételízesítőt és őrölt paprikát is vásárolhatnak a tagok. Az árusítás alatt a tagdíjak rendezésére is lesz lehetőség. ■ M. V. Szlovákiában is sikert arattak a nyugdíjasok decs-nagymácséd A szlo­vákiai testvértelepülésre, Nagymácsédra utazó ön- kormányzati küldöttségben helyet kapott a nyugdíjasok tánckarának nyolc tagja is. Mint azt Leimszider Lajosné klubvezető elmondta, a há­romnapos falunap kulturális műsorában egy country tánc­csokorral mutatkoztak be az Őszi napfény klub táncos lá­bú, szépkorú tagjai, produkci­ójukkal vastapsot és újrázást érdemeltek ki. ■ L. V. Fesztivállal ünnepeltek a harci nyugdíjasok harc A klub férfi tagjait ünnepelték Harcon a nyug­díjasok. Mint azt a klub vezetőjétől, Paksi Istvántól megtudtuk, az Ivófesztivál- nak elnevezett rendezvény házigazdája Antalné Bíró Jo­lán volt, a program meghívott vendége pedig a szekszárdi Szívkiildi csoport, amely '' nagy sikerű énekes előadást tartott. A szép műsorhoz és a kellemes beszélgetéshez finom birkapörkölt is járt a résztvevőknek. ■ V. M. Antalné Bíró Jolán Öt gyereket nevelt, bocsátott útjára, közben megözvegyült a dunaszentgyörgyi Molnár Gyuláné Sólya Veronika. Most hetven esztendősen no­vellát, verset ír, a helyi lapot tudósítja, a computer, digitá­lis fényképezőgép életének elválaszthatatlan része. Vida Tünde Az útbaigazítás alapján köny- nyű megtalálni Molnár Gyulá­né Veronika otthonát. Az a ház, ahol az a rengeteg leander van - szól az útmutatás, ami csep­pet sem túlzó. Persze nem csak leander, hanem baromfi, kutya, macska... Minden, ami egy fa­lusi portán szokásos. A ház asszonya évtizedekkel ezelőtt öt gyerekkel maradt öz­vegyen, a legkisebb első osztá­lyos, a legidősebb egyetemista volt. - Tenni kell. Úgy voltam mindig, hogy nem szabad, hogy elhagyjam magam - magya­rázza. Büszke arra, hogy gyere­keit hozzá tudta segíteni, hogy diplomát , szereztek, bár ezt elsősorban az ő érdemüknek tekinti. Azt mondja, igyekezett őket önállóságra tanítani, ná­luk mindig mindenki tudta a dolgát, így hát a gyerekei min­dent megtanultak. Példaként említi Gézát, aki agrármérnök, és férfi létére varrni is tud. E tekintetben Vera néni sem lóg ki a sorból, bár falubéli kor­társai közül minden bizonnyal. Újságot, novellát, verset ír, fotó­zik. Digitális fényképezőgépet használ, amelyről mindenféle nehézség nélkül tölti fel a ké­peit a szímítógépre, internetre. Elárulja, hogy Gyula fia, aki fo­tósként dolgozik, megmutatta neki a legfontosabb tudnivaló­kat, azóta jobban sikerülnek a felvételek. Megörökíti kertje, környezete- szépségeit, a köz­ségben zajló eseményeket és persze a családját is. Gyerekei már szóvá tették, hogy kissé visszafogottabban tegye közzé a fotókat a Facebookon. Mert bizony hetven év ide, hetven év oda, Veronika ott van a nép­szerű közösségi oldalon. Azon túl, hogy közkinccsé teszi fo­tóit, barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal vette fel a kapcsola­tot, köztük olyanokkal is, akik­kel már szem elől tévesztették egymást. Ez az új világ Molnár Gyu­láné számára az írásnak kö­szönhetően nyílt meg. 1994-es nyugdíjba vonulása után belé­pett a helyi nyugdíjasklubba, ennek programjairól kezdett beszámolókat írni a helyi lap­nak. Ezt a korábbi szerkesztő, Pál Betti és a mostani, Sólya Emma, aki Vera néni unokahú­ga, egyaránt köszönettel vette. molnár gyuláné Sólya Veroni­ka 1942. szeptember 6-án szüle­tett a Dunaszentgyörgyhöz tarto­zó Gutái pusztán. Ott végezte ál­talános iskolai tanulmányait, a helyi termelőszövetkezetben dol­gozott képesített könyvelőként, ma is Dunaszentgyörgyön él. A klub vezetőjével nem sikerült megtalálni a közös hangot, így' búcsút mondtak egymásnak, az írás viszont megmaradt, sőt élete elengedhetetlen részévé vált. Eleinte csak a Szentgyörgyi Hírhozónak írt helyi esemé­nyekről, később viszont saját élményeken alapuló novellá­kat, mondván, hogy rengeteg szép emléke van, ami toll­hegyre érdemes. Fordulópont Özvegy, öt gyermeke, öt unokája van. Verseket, novellákat ír, szá­mos közülük megjelent már nyomtatásban is, álma egy ön­álló kötet. A helyi lap tudósítója, fotósa, tagja a Nagycsaládosok Dunaszentgyörgyi Egyesültének, a helyi kertbarát körnek. volt, amikor egy Kézjegy anto­lógia-bemutatón felolvashatta írását. Ez tíz esztendeje történt. Azóta már hat Kézjegyben je­lentek meg írásai, több pályá­zaton indult, s járt sikerrel, kü- löndíjat nyert például az Őszidő pályázaton.- Rendkívül nagy boldog­ság volt, táncolni tudtam vol­na - idézi fel az érzést, amikor egy-egy írását elismerik, meg­jelentetik. Már nem csak no­vellákat, hanem meséket, sőt verseket is ír. Rábukkant egy internetes irodalmi lapra, a Holnap Magazinra, ahol rend­szeresen jelennek meg írásai. Álma, hogy saját kötete legyen, talán rövidesen megvalósul, hi­szen gyerekei megkérdezték, mit szeretne most, amikor a hetvenedik születésnapját ün­nepelte. A fiúk minden bizony­nyal dolgoznak rajta. Aki kertészkedik, biztos lehet benne, hogy egészségesebb Az ősz és a hűvös idő bekö­szöntővel jobban ügyelni kell az egészségre. Ennek pedig minden évszakban fontos alap­pillére a megfelelő táplálkozás, testmozgás, lelki egyensúly. A gyakori esőzések, a nyirkos hideg érkeztével a nappalok is rövidebbek, ezért kevesebb időt lehet a szabadban tölteni, és a testmozgásra is kevesebb idő jut. A napi rendszeres test­mozgás sokat segít a betegsé­gek megelőzésében. Idősebb korban jobban oda kell figyelni arra, hogy a fizikai adottságok­hoz igazodjon a mozgás. Ami mindenkinek ajánlható, akár a rendszeres testmozgás elkez­désének is, a naponta, szabad levegőn megtett séta, hétvégen­ként akár egy kisebb túrával. A legszerencsésebbek azok, akik­nek van udvaruk vagy kertecs- kéjük. A tudósok megfigyelték ugyanis, hogy azok az idősek, akik a hobbijaik között felsorol­ták a kertészkedést, elégedet­tebbek az életükkel és sokkal aktívabbak, magasabb az ener­giaszintjük, jobb az általános egészségük, és több zöldségfélét is fogyasztanak, mint azok, aki­nek nincs módjuk erre. A mozgás azonban önmagá­ban még nem elég az egészség megőrzéséhez. Sajnos a statisz­■ A napi rendszeres test­mozgás idős korban sokat segít a betegségek meg­előzésében tikák szerint az időskorban el­szenvedett balesetek számában az élen áll az ország. A felméré­sek szerint az idős embereknek közel 40 százaléka szenved otthonában kisebb-nagyobb balesetet néhány havonta, te­hát érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy a koc­kázat minimálisra csökkenjen. A biztonságos berendezések mellett a gyógytorna, a test kar­bantartása, a kornak megfelelő testmozgás sokat segíthet a balesetek következményeinek enyhítésében. Az időskorban gyakorta előforduló esések egyik rizikófaktora az altatók szedése, amelyek a nappali éberséget, figyelmet, a koncent­ráló képességet befolyásolják. Emellett szintén kockázatot jelent a romló látás, a csökkent hallás. ■ R. A. Öt gyermeke és öt unokája van Utitársak lehetünk egy elfeledett világban Fél évszázada együtt, békességben jubileum Mindketten a családot tartották a legfontosabbnak az életben szekszárd Gyalogúton címmel jelent meg Ékes László író, új­ságíró legújabb kötete. Kiknek ajánlja ezt a könyvet? - kérdez­tük a szerzőt.- Azoknak ajánlom a Gya­logúton című könyvemet, akik meg akarják tudni, hogy a teremtett világ milyen cso­dáival találkoztam jártamban-keltem- ben. Vagy akik igénylik a jót, a nemeset, a hi­tet sugalló, a reményt adó rö­vid, sóhajtásnyi kisprózákat, és meg akarják simogatni, si- mogattatni a lelkűket. Javaslom azoknak is, akik egy búcsúzó kor, egy már majd' elfeledett falusi világ tükörcserepeire kí­váncsiak.- Hogyan telnek a nyugdíjas­évek?- Egy újságíró sose megy nyugdíjba. Bár otthagytam ko­rábbi lapomat, de azért szabad­úszó maradtam. Otthon segítek be­vásárolni, főzni, olvasok, sétálok, hangversenyre, nekem tetsző ren­dezvényekre járok, néhányat megnyitok, jótékony célú esteket szervezek a Garay gimnázium orgonájáért. Most következnek az író-olvasó találkozók - a jövő héten Szekszárdon, aztán min­denhol, ahova hívnak. ■ V. M. ■ Egy újságíró sose megy nyug­díjba, szabad­úszó maradtam siMONTORNYA A közelmúltban tartotta aranylakodalmát Gróf Mária és Farkas Ferenc. Mind­ketten évtizedekig a simontor- nyai bőrgyárban dolgoztak, Mária szorgos munkájának kö­szönhetően csoportvezetőként ment nyugdíjba, míg férje tar­goncásként dolgozott. Farkas Ferencnek a feleségén kívül volt egy másik nagy szerelme, a tangóharmonikázás, zeneka­rával nagyon sok lakodalomban muzsikált. Házasságkötésük ötvenedik évfordulóját a tőlük megszokott szerénységgel, csa­ládi körben ünnepelték. Nem erősítették meg újra a házassági fogadalmukat, mert mint egy­behangzóan mondták, nem ez Az ünnepeltek mellett két lányuk, balról Márta, jobbról Mária a fontos, hanem a szeretet, egy­más elfogadása, megbecsülése, segítése. Hozzátették, hogy ná­luk is voltak véleménykülönbsé­gek, viták, de egyetlen nap sem tértek nyugovóra haraggal, és ez nagyon fontos dolog. Különle­ges nap volt ez az idős házaspár életében, amelyet együtt töltöt­tek szeretteikkel, két lányuk­kal, vejeikkel, három unokájuk­kal, s legféltettebb kincsükkel, a dédunokájukkal. Az ajándék sem volt mindennapi, az es­küvői képükkel díszített torta mellett egy napot a tamási für­dőben tölthettek, amelyre eddig ritkán adódott lehetőség, ugyan­is egész életükben a családért dolgoztak. ■ Varga L. A 4 í 4 Á

Next

/
Thumbnails
Contents