Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-19 / 220. szám

2012. SZEPTEMBER 19., SZERDA 5 KÖRKÉP Három ember sérült meg a 63-as úton történt karambolban Közel lél évszázada tervez architektúra Számos épület jelzi keze nyomát a megyeszékhelyen is Bajban segítik a polgármester munkáját a referensek nagydorog Két ember súlyos, egy pedig könnyű sérülést szenvedett kedden délelőtt a 63-as úton, ahol három autó ütközött. Heisler Judit, a Paksi Rendőrkapitányság sajtórefe­rense a TEOL.hu hírportálnak elmondta, a Magyar Közút Zrt. egy Opel Corsa típusú autója a kölesdi körforgalom irányából Nagydorog felé haladt sárga fényjelzés használata mellett lassan az úton, amikor egy mögüle érkező másik Opel Corsa hátulról belerohant. En­nek pedig egy szintén hátulról érkező Skoda ütközött neki. Az elöl közutas Opelben két ember, míg a másodikban egy személy szenvedett sérülést. A Skodában egy szívbeteg, idős nő utazott, ő nem sérült meg, de orvosi ellátásra szorult. Az utat a rendőrség a helyszíne­lés idejére teljes szélességében lezárta, a közlekedőket egy földútra terelték. Az egyik sú­lyos sérültet mentőhelikopter szállította kórházba. ■ S.V. Ozorai Pipóra emlékeztek a természetjárók SIMONTORNYA-KISSZÉKELY A Budapesti székhelyű Cser­hát Baráti Társaság immár 15. alkalommal rendezte meg az Ozorai Pipo emléktúrát. A teljesítménytúra nem verseny, a lényeg, hogy szintidőn belül érjenek célba a bakancsosok, közben megismerjék a termé­szet szépségét. A túra során ellenőrzőpontok voltak, ahol bélyegző, matrica került a fü­zetekbe. Az először induló, simontornyai alsós tanulókból álló 20 tagú természetjáró csoport a legkisebb távot, a kö­zel 11 kilométert választotta, melynek során a simontornyai várból indulva, az erdőn ke­resztül Kisszékelyig gyalogol­tak. Egymást segítve mindenki sikeresen teljesítette a távot, szintidőn belül ért célba, így megkapta a túra kitűzőjét és a személyre szóló oklevelet, vala­mint egy füzetecskét, melyben Ozorai Pipo életének históriája olvasható. ■ Varga L. Életműdíjat kapott a nyu­galmazott főépítész. Patkó Sándor a nyolcvanas évek közepétől a közelmúltig látta el tisztét. Szeri Árpád Minden épületnek saját történe­te van. Patkó Sándor kisebbfaj­ta könyvtárt is berendezhetne azon kötetekkel, melyek ezeket a történeteket tartalmazzák. Eíiszen a megye volt főépítésze számos létesítmény révén hagy­ta ott keze nyomát nemcsak Szekszárdon, hanem Decsen, Gyulajon, Rácegrespusztán és Veszprémben is. A szakma előtt egy pillanatig sem volt kétsé­ges, hogy ezek az épület-, illetve épületegyüttes-tervezések -ide­számítva a későbbi főépítészi munkásságot is - a minőség jegyében valósultak meg. Az ideillő méltatás így fogalmaz: tervei és épületei igényes, a kör­nyezethez illeszkedő, magas színvonalú alkotások. Ez is in­dokolta azt, hogy Patkó Sándor, immár nyugdíjasként, Főépíté­szi Életműdíjban részesüljön.- A középületek és a lakó­épületek tervezése egyaránt vonzott - idézte fel a pálya­kezdést követő évtizedeket. - Külföldön is igyekeztem ta­pasztalatokat szerezni: ennek jegyében 1971-1983 között több alkalommal is jártam lengyel- országi tanulmányúton. Részt vettem a TOTÉV nagyblokkos technológiájának fejlesztésében is, e technológiával terveztem Szekszárdon több száz lakást magába foglaló lakótelepi épü­leteket. Akkoriban, a '80-as években természetesen teljesen más világ volt a maihoz képest. A szakma dél-dunántúli képvi­selői rendszeresen találkoztak egymással Budapesten, a mi­nisztériumban, ahol egy nagy tapasztalatú, kiváló miniszter- helyettes volt a segítségünkre. Azért említem ezt, mert a paksi illetőségű Jantner Antalról van szó. A rendszerváltozást követően egyre kevesebb lett a beruhá­zás, építkezés, ez rányomta - és a mai napig rányomja - bélye­gét az építészeti tervező mun­kára. A szakma képviselői ezek után abban reménykedhettek, hogy a kevesebb munka talán Patkó Sándor 70 éves korában, 28 évnyi főépítészi tevékenység után vonult nyugállományba jobb minőséget hoz - ez leg­feljebb szellemi vonatkozásban valósult meg, a megvalósítás­ban már kevésbé - De ezt a hivatást csakis derűlátó módon lehet művelni - tette hozzá Patkó Sándor. - Re­ménykedünk abban, hogy idő­vel létrejön az a kellő gazdasá­gi háttér, mely elengedhetetlen az eredményes építkezéshez. Jómagam, mint Tolna megye PATKÓ SÁNDOR 1942. január 18- án Szakályban született. Általá­nos iskolai tanulmányait szülő­falujában végezte. 1960-ban érettségizett a Pécsi Építőipari Technikumban. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnö­ki Karán diplomázott 1965-ben. Az építészeti tervezés iránti el­kötelezettsége már az egyetemi egykori főépítésze, mindig arra törekedtem, hogy biztosítsam a szakmának a kellő feltételeket az alkotómunka zavartalan ki- teljesítéséhez, az eredményes­séghez. Ezzel együtt - miután a szakma teljes spektrumát át­fogta működésem - az egyéni és közérdek harmonikus mivol­tának megteremtését tartottam szem előtt a különböző rendezé­si terveknél. évek alatt kialakul. Pályakezdő­ként rövid ideig a Szekszárdi Vá­rosi Tanács műszaki osztályá­nak ügyintézője, majd 1967-től Szegeden a tervező vállalatnál dolgozott. 1968-1984 között a Tolna Megyei Tervező Vállalat vezető tervezője volt. 1984-től 2012-ig - nyugdíjba vonulásáig - Tolna megye főépítésze volt. Mindezzel összecsengenek azok a gondolatok, melyeket a díj átadói vetettek papírra. A méltatás szerint Patkó Sándor főépítészi tevékenységét a szak­maszeretet, a segítségadás, a problémák korrekt megoldá­sára való törekvés jellemezte. Szakmai tudásával, tapasztala­tával mind Tolna megye, mind az egyes települések érdekeit is figyelembe véve adott taná­csokat, fogalmazott meg ha­tározott állásfoglalásokat az épített és természeti környezet védelmében, az értékek megőr­zésében. Szakmai tudása mellé kiváló emberi tulajdonságok társulnak: kiegyensúlyozott, higgadt egyénisége, racioná­lis, józan gondolkodásmódja, korrekt magatartása, békés személyisége példaadó érté­kű a szakmabeliek és a szak­mán kívüliek számára egy­aránt. Budapesten diplomázott, Szegeden is dolgozott szekszárd Harmincórás alap­tanfolyamon vesznek részt az I. és II. katasztrófavédelmi osz­tályba sorolt települések köz- biztonsági referensei a megye- székhelyen. A képzést a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szervezte, a felkészítés 22 óra elméleti és 8 óra gyakorlati fog­lalkozásból áll, és október ele­jén vizsgával zárul. A tananyag fő részei: katasztrófavédelmi alapismeretek, megelőzési, helyreállítási és újjáépítési is­meretek, valamint a települési védekezés szervezése. Boros Brigittától, a megyei katasztrófavédelmi igazgató­ság szóvivőjétől megtudtuk, a referens intézmény célja, hogy segítse a polgármestert a települési katasztrófavédelmi feladatok ellátásában. A védel­mi feladatokra akkor is nagy hangsúlyt kell fektetni, ha nincs baj. Egy katasztrófa be­következése viszont fokozott felkészültséget követel meg a polgármestertől és az őt segítő közbiztonsági referenstől is. A tanfolyam résztvevői egy­hangúlag hasznosnak és érde­kesnek találták a felkészítést, és biztosak benne, hogy az itt szerzett ismereteket a későb­biekben a munkájuk során alkalmazni tudják majd, a hét­köznapokban ugyanúgy, mint az esetleges helyi kárelhárítási feladatok során. ■ V. M. Sikeres pályázat révén a Balatonon nyaralhattak siMONTORNYA Az általános is­kola közel 70 alsó tagozatos ta­nulója egy nyertes pályázatnak köszönhetően az Erzsébet-tá- borban tölthetett 4 napot. A 2. és 3. osztályosok Balatonszár­szón, míg a két 4. osztály ez­után Fonyódon nyaralt. Az idő a korábban utazóknak kedve­zett, sokat fürödtek, játszottak. Megtekintették a József Attila emlékmúzeumot, esténként pedig leírták, megbeszélték a nap folyamán történteket, fej­lesztették beszédkészségüket. A Fonyódra utazók sem unat­koztak, bár ők kevesebbet fü- rödhettek. ■ V. L. Barcs Forrás Összesen száz­húszmillió forintot kapott tíz somogyi önkormányzat és egy kistérségi társulás az ön- kormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez. A forrásról Pintér Sándor bel­ügyminiszter döntött. A ren­delet Somogybán a legtöbbet Barcsnak juttatta, ahol 27 millió forintot kaptak köte­lező feladatot ellátó, társu­lásban működtetett intézmé­nyük felújításához. Kaposvár Vendégmunka Az Unióba, különösen a német, osztrák, angol területekre irányuló migráció növekszik Somogy megyében. Ezt közöl­te a Somogy megyei kormány- hivatal. Naponta átlagosan tízen-húszan érdeklődnek a külföldi munkavállalással kapcsolatban az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár kirendeltségén. A válság szembetűnő változása az élet­kori határok kitolódása, mar­kánsan megjelent a 18 éves életkorú lakosság, valamint az 50 év felettiek száma is emelkedett. komló Kultúra Kétszer egy­éves képzést indítanak a kul­turális intézmények. A Közös­ségek Háza, illetve a Színház- és Hangversenyterem 28,5 millió forint támogatást nyert a közelmúltban az ,,5-let(t) Ház” című pályázaton. Ennek köszönhetően öt kreatív terü­leten - kézművesség, fotográ­fia, előadóművészet zenével és színjátszással, valamint elektronikus sajtó - volt lehe­tőség képzési programok ki­dolgozására. mohács Határhelyzet Néhány hónapon belül közösen fel­HÍREK A RÉGIÓBÓL Pécs Létszámleépítés Augusztus végén a városházán azt kom­munikálták, hogy a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) NKft. másfél száz fős létszámát szeptemberben 20 százalékkal, vagyis 30 fővel csökkenteni kell. A ZSÖK akkor legfeljebb tízfős leépítést látott in­dokoltnak, végül a döntést elnapolták. Márta István, a Zsolnay-ne- gyed vezetője elmondta, továbbra sem tud tényleges számadatot közölni, de a minél racionálisabb működés a céljuk. ügyelhetik a magyar és a hor- vát határőrizeti szervek a du­nai határátkelést Mohácsnál. A két állam korábban több százmillió forintot nyert el egy uniós pályázaton a határ- ellenőrzés fejlesztésére, en­nek betudhatóan valósíthat­ják meg az együttműködést. A program részeként a mohá­csi határkikötőben egy hor- vát-magyar kapcsolattartási szolgálati helyet alakítanak ki, s a közös vízi járőrszolgá­latot is előkészítik. PÉCS Universitas A friss ada­tok alapján az egy évvel ez­előtti szinthez képest jelentő­sen javult a Pécsi Tudomány- egyetem gazdasági helyzete. A kifizetetlen szállítói számla tavaly novemberben közel 10 milliárd forintos összegben csúcsosodott. Ez a likviditá­si helyzet tavaly december­ben valamelyest javult. így az egyetem által pénzügyileg rendezendő szállítói kötele­zettség 3475 millió forintra csökkent, mondta Krutki Jó- zsefné, az egyetem gazdasági főigazgatója. siklós Várszínház Nehéz gaz­dasági helyzetbe került az el­múlt másfél év működése mi­att a Siklósi Várszínház Kft. Rövid távon valóban nem kis veszteséget okozott a várszín­ház majd két teljes évadjának működtetése, mondta Balikó Tamás, volt várkapitány. A szakember kiemelte, a költsé­gek között több oíyan nagy té­tel is szerepelt, amelyek hosz- szú távra szóló, értékteremtő beruházások, így gazdasá­gosságuk csak hosszú távon értelmezhető, miközben rövid távon torzítják és rontják a pénzügyi mutatókat. i I i

Next

/
Thumbnails
Contents