Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2012-09-02 / 33. szám
8 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP Készpénz csak másfél millióig szabályozás A fehérítés mellett az adóbevétel-növelés is célja a szigorításnak Készpénz 2400 03 o> =3 «5 S 2 8 2010. IV. n.év-2012.1. n.év FORRÁS: MNB Kissé csökkent az ATM-ek száma, de okosabbak a berendezések logisztika Mind több kiskereskedelmi vállalkozás ismeri fel és hajlandó megfizetni a professzionális készpénz-logisztikai szolgáltatásban rejlő értékeket - állapítja meg legfrissebb iparági elemzésében a hazai készpénz-logisztikai szektor egyik vezető szereplője, a Brink’s Magyarország. A kiskereskedelmi megbízások értéküket tekintve 5 százalékkal nőttek az idén. A szektor forgalma 28-30 milliárd forint körül alakul az idén, ez 20-25 százalékkal alacsonyabb, mint a válság előtti években. „Egyre több kiskereskedelmi vállalkozás tartja érdemesnek havi 60-100 ezer forint ráfordítását a készpénzes bevételek biztonságos kezelésére. Ez egy havi mintegy 10 millió forintos készpénzforgalom mellett a bevételek alig egy százalékát jelenti, miközben egy esetleges támadás, sikkasztás akár a teljes havi árbevétel kiesésével is járhat” - hívja fel cége közleményében a figyelmet Kárpáti Balázs, a cég vezérigazgatója. Mint mondta, alapvetően pozitív trendek tapasztalhatók az ATM-kiszolgálási piacon is. A pénzkiadó automaták számának minimális csökkenését ugyanis ellentételezi a megmaradó állomány modernebbre cserélése. A kis bankfiókok bezárásával a bankok nem szeretnének ügyfeleket veszíteni, ezért biztosítaniuk kell a kétirányú számlamozgások lehetőségét (a készpénz felvétele mellett a számlára történő befizetéseket is kezelni kell). Erre szolgálnak azok a berendezések, amelyekbe a készpénzt már nem a borítékos módszerrel, hanem közvetlenül lehet betölteni. Kárpáti Balázs szerint a készpénz-logisztikai iparág másik fontos bevételi forrását a hitelintézetek költség- csökkentési kényszerre adott válasza jelenti az idén. Az integrált készpénz-logisztikai szolgáltatók a rendelkezésükre álló know-how révén ugyanis a költségek 18-25 százalékos csökkentése mellett is jelentős minőségnövekedést képesek biztosítani a bankok számára készpénzkezelésük és ATM-portfóliójuk üzemeltetése során. ■ VG Az eredeti tervvel szemben havonta nem 5 millió, hanem csak másfél millió forint készpénzforgalmat bonyolíthatnak egymással januártól a vállalkozások. A cél - a gazdaság fehérítése mellett - a tranzakciós illetékből származó bevétel növelése lehet. Barát Mihály - Csaba Ferenc Lejjebb húzza a limitet a készpénzforgalom korlátozásánál a kormány: július 10-én egy olyan módosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió J forint értékben teljesíthetnek s készpénzszolgáltatást. A módosítás komoly szigorítást jelent a májusban bejelentett, eredeti változathoz képest, hiszen abban még nem 1,5, hanem 5 millió forintos összeghatár szerepelt. Az előterjesztők gondoltak az esetleges visszaélések, kiskapuk megelőzésére is: a jogszabály ugyanis előírja, hogy ha az érintett felek bizonyíthatóan csak azért kötöttek több szerződést, hogy ezáltal - felosztva az összeget - kikerüljenek a korlátozás alól, megállapodásukat változatlanul egy szerződésnek kell tekinteni. A büntetés összege pedig nem csekély: a szabályokat be nem tartó adózóknak a másfél millió forint feletti rész húsz százalékát kell bírságként leróniuk. Az előterjesztéshez benyújtott indoklás szerint a „feketegazdaság visszaszorítása érdekében indokolt a kész- pénzfizetések korlátozására előírt összeghatár alacsonyabb összegben történő megállapítása, ezzel is támogatva a Széli Kálmán-terv 2.0 célkitűzéseinek megvalósítását. Az 1,5 milliós összeghatár még elég magasnak bizonyul ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja és a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét ne lehetetlenítse el”. Mindezek alapján a kormány a tranzakciós adóból származó bevétel emelkedését is várja a szigorítástól: ez a várakozás pedig jogos, hiszen az elektronikus tranzakciók mennyiségének növekedésével emelkedik az adó alapja is. A nemzetgazdasági tárca korábban közölte: a szabályozás kellő időben készült el ahhoz, hogy fel lehessen készülni az alkalmazására. A korlátozás persze alapvetően nem káros, és nem is új ötlet. A korábbi években több alkalommal jogszabályi formában is megjelent hasonló célú szabályozás, így már 1996-ban is korlátozta jogszabály a készpénzben teljesíthető kifizetések összegét, és 2009-ben is hatályos volt a vállalkozások közti készpénzfizetés korlátozására vonatkozó törvényi rendelkea vállalkozások készpénzforgalmáról viszont nagyon kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. Becslések szerint a cégek 42 ezer milliárd forintnyi készpénzforgalmat bonyolítanak egymás között Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint pedig az elmúlt másfél évben átlagosan 300- 320 milliárd forint készpénz volt a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozásoknál, zés. (Akkor viszont életszerűt- lenül alacsony, 250 ezer forintos limitet határoztak meg, és a szabályozást gyorsan vissza is vonták.) Ráadásul a korlátozás nem magyar ötlet: több európai államban is számos példa akad arra, hogy az elektronikus tranzakciók alkalmazására ösztönzik az adózókat. A lapunk által megkérdezett szakértők eltérően viszonyulnak az új szabályozáshoz. „A kiskereskedelemben, ahol az általános bizalomhiány miatt a készpénzforgalom a meghatározó, a forgalmi korlát bevezetése beláthatatlan következményekkel járhat” - mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti folyószámlabetétben pedig 2100-2200 milliárd forintot tartottak. a jegybank adataiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a vállalkozások pénzkezelési szokásain még volna még mit javítani: a bankkártyás tranzakcióik 85 százalékát ugyanis készpénzfelvételek tették ki, a vásárlások súlya pedig a teljes kártyás forgalmon belül nem érte el a 14 százalékot. Szövetségének (KISOSZ) elnöke. Egy kiskereskedő a nagy- kereskedőnek a gyakorlatban csak készpénzzel fizethet, így a rendelkezés könnyen lehetetlen helyzetbe hozhat például egy állandó partnerekkel rendelkező zöldségest, akinek 3-4 millió forintos forgalmat el kell érnie. Az elmúlt évek példái egyértelműen mutatják, hogy a bizalom adminisztratív eszközökkel nem állítható helyre- figyelmeztet Antalffy Gábor hozzátéve: a probléma másik gyökere a banki szolgáltatások európai összevetésben is magas költsége, a rendelkezéssel igazán a bankok járnak jól. A szakember a törvénymódosítás által az ágazatban érintett összeg nagyságát nem kívánta megbecsülni, jelezte azonban: a KISOSZ-szal a kormány részéről nem egyeztetett senki. A készpénzforgalom számlára terelése számos alkalommal felvetődött már a feketegazdaság visszaszorítása érdekében- mondta lapunknak Réczei Géza, a PwC Magyarország társaságiadó-osztályának igazgatója -, ugyanakkor a törvényjavaslat címe szerint az egészségügy többletforrásainak biztosítása is célkitűzés. Ez nemcsak az előírást be nem tartókra kirótt büntetésekből származhat, hanem a megnövekedett bankszámlaforgalom után felszámítandó tranzakciós illetékből is. Azt, aki a törvény hatálya alól a szerződések megbontásával próbál kikerülni, büntetés fenyegeti, azonban az ezt megalapozó tényállás bizonyítása - az egyes gazdasági területek szektorspecifikus tényezői miatt - számos adóvitát eredményezhet - figyelmeztet Réczei Géza. A jogalkotói szándék tehát-egyértelmű, azonban a feketegazdaság igazi szereplői eleve láthatatlanok, „kifehérítésükhöz” más eszközöket is számításba kell venni. A készpénzforgalom a korrupció melegágya, korlátozása ellenőrzése segíti a feketegazdaság visszaszorítását - mondta a Világgazdaságnak Pintér Zoltán, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának vezető menedzsere. A szakember kiemelte: a törvény mellett az ellenőrzés és a számonkérés jól működő rendszereire elengedhetetlen szükség van. Az iparkamarákkal, szakmai szervezetekkel való előzetes és folyamatos egyeztetés, valamint az együttműködés szintén szükséges, ez biztosíthatja, hogy a szabályok szigorítása elérje a kitűzött célt, de senkit ne tehessen üzletileg kiszolgáltatottá - hangsúlyozta Pintér Zoltán. Több tízezer milliárdos terület Agrárseregszemle jövő héten Bábolnán kiállítás Szeptember 5-én nyitja meg kapuit a 27. Nemzetközi Gazdanapok Pénzhez juthatnak végre a Malév-utasok A rendező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. mindent megtesz azért, hogy Magyarország legrégebbi agrárseregszemléje ebben az évben is méltón mutassa be a hazai agrárium fejlődését. A szeptember 5-8. között megrendezendő eseményre ez idáig minden eddiginél több kiállító jelentkezett, hogy bemutassa termékét és megismertesse az általa kínált technológiákat. Több mint 150 kiállító mintegy 12 ezer négyzetmétert foglalt le mostanáig a kiállítás szabad területén. A Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok kiemelt kiállítója, az IKR Zrt. ebben az évben is önállóan mutatkozik be közel 10 ezer négyzetméteren. Kínálatukban megtalálhatjuk a külföldi gépgyártók legmodernebb gépeit az erőgépektől a munkagépekig. A kiállítás egyik kiemelt eseménye a Lovas Hagyományok Múltban és Jelenben - Bábolnai Lovasturisztikai Napok. A naponta látható program fő szervezője a házigazda Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. A látványos előadáson lovas harsonások, lovas íjászok és lovas kaszkadőrök is bemutatkoznak. A bábolnai Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakiskola diákjai karusszel- és Shagya-arab ug- J róbemutatóval kedveskednek I a közönségnek. ■ A gazdanapokon látványos lovasbemutatókkal is várják a közönséget kártérítés Visszajuttatja a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) a nála lévő Malév-pénzeket, így lehetővé válik, hogy az utazási irodákban vásárolt, de a csőd miatt már fel nem használható repülőjegyek után kártérítést kaphassanak az utasok - tájékoztatott a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ). Ezzel az utasok legnagyobb csoportja jut pénzhez, hiszen a repülőjegyek 70-75 százalékát az utazási irodák értékesítik. Magyarországon ez a kedvező fordulat csaknem 200 ezer utast is érinthet. Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke az MTI kérdésére azt közölte: 450-600 millió forint közötti összegre számítanak. A szervezet elnöke elmondta: az utazási irodáknak kéthetente kötelező átutalniuk egy központi bankszámlára az előző két hétben eladott repülőjegyek árát, innen kapják meg a légi- társaságok. Ennek értelmében a január 15. és 30. közötti eladásokat február 15-ig át kellett utalniuk függetlenül attól, hogy a megvásárolt jegyek le- utazhatóak voltak-e vagy a Malév február 3-i leállása után már nem. A pénz azokat illeti meg, akik január 15. és 30. között vettek olyan Malév-jegyet, amelyet már nem lehetett leutazni vagy átfoglalni. ■ ♦ n » I l
