Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-11 / 213. szám

4 2012. SZEPTEMBER 11., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR Kihasználatlan öntözőkapacitások szárazság Sok feltétel és megfontolás függvénye a mesterséges vízpótlás Néhány hét alatt nem lehet az öntözésről döntést hozni, az öntözővízhez való hozzájutás hosszadalmas és bürokratikus folyamat. Képünk illusztráció TŐZSDE Tovább emelkedett a kukorica ára A budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciójában az augusz­tus 20-30. közötti tőzsdena­pokon összesen 117 kontrak­tust kötöttek a kereskedők, ebből 65-öt takarmánykukori­cára, 22-őt repcére, 15-öt mal­mi búzára, 11-et napraforgóra és 4-et takarmányárpára. A malmi búza szeptemberi árát 400forinttal lefelé korri­gálták, a takarmánybúza jegy­zése viszont nem változott. A takarmánykukorica legforgal­masabb, novemberi lejáratra szóló ára tonnánként 71150 forintra nőtt, a decemberi és a jövő márciusi szállítású termé­nyek jegyzései szintén 70 ezer forint fölé emelkedtek. A ta­karmányárpa decemberi jegy­zése 500forinttal mérséklő­dött, ellenben a napraforgó 2000-3700forinttal, a repce 3000-3500forinttal drágult. Termény Időszak Ft/t Malmi búza 2012. XII. 73.500 T.búza 2012. XII. 68.100 T. kukorica 2012. XI. 71.150 T. kukorica 2013. III. 72.000 T.árpa 2012. XII. 62.000 Napraforgó 2012. XII. 140.000 Repce 2012. XI. 138.000 Forrás: AKI Kárenyhítő juttatás a gazdáknak Kárenyhítő juttatásban ré­szesülhetnek azok a gazdák, akik az'aszály miatti kárukat november 30-ig benyújtják. Az idei évtől aszálykár után akkor fizethető kárenyhítési juttatás, ha a termelő bejelenti és igazolja az aszálykárát és a hozamcsökkenést, és ha a kár­enyhítési hozzájárulást szep­tember 15-ig be is fizette. A tá­mogatás további feltétele, hogy a termelő hozamérték-csök- kenése üzemi szinten mérve meghaladja a 30 százalékot. A jövő év elején kifizethető kárenyhítő juttatás várhatóan 8,3 milliárd forint lesz. A kár­enyhítő juttatás teljes összegé­re azok a termelők jogosultak, akik a termésnek legalább a felére mezőgazdasági biztosí­tást is kötöttek. Ennek hiányá­ban csak az egyébként járó kárenyhítő támogatás felére számíthatnak. ■ M. I. Egy ennyire aszályos évben mint az idei, felértékelődik az öntözés szerepe. Hogy aztán ténylegesen jut-e ön­tözővíz egy-egy területre, az több feltétel és megfontolás függvénye. Steinbach Zsolt Esőistennek mostanában se­hogy sem akar sírásra görbülni a szája. A gazdálkodók a ter­méseredmények alapján hajla­mosabbak lennének erre, de ha ők könnyeznek, abból még nem lesz eső. A megyében a sokéves csapadékátlag 560 mm, idén eddig hozzávetőleg háromszáz milliméter esett, időarányosan mintegy tizenöt centiméternyi, három hónapnyi csapadék hi­ányzik. Egy ilyen rendkívül száraz és forró évben - és úgy tűnik, egyre inkább ilyen jelle­gű időjárásra számíthatunk - | aranyat ér az öntözővíz, elvileg 5 aki teheti, öntöz. Nem ilyen egyértelmű a kép, ha megnézzük, hogy a megye legnagyobb öntözőrendsze­re, a tolna-mözsi öntözőfürt körzetében mekkora területet „locsoltak” idén. A rendszer fénykorában, a ’80-as években még mintegy 2500 hektárnyi föld volt öntözhető Tolna, Szek- szárd, Sióagárd határában. Idén azonban, a nyílt árkos és a csővezetékes öntözési lehetősé­get együttvéve mintegy százöt­ven hektárra juttattak ki vizet, összesen kb. 350 ezer köbmé­ternyit - tájékoztatott Krekó György, a jórészt a Szekszárd Zrt. és a Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonában levő Mözsi Öntözőfürt Kft. ügyveze­tője. Az öntözött terület ugyan elenyésző volt, az intenzitás vi­szont rendkívüli: a szezonban összesen 59 napot öntöztek, eb­ből 38 napig folyamatosan, 24 órás műszakokban dolgozott a szivattyú. Az öntözőfürt kihasznált­ságának megítéléséhez tudni kell, hogy a sióagárdi és a tol­nai szárny le van választva a rendszerről, gazdaságossági okok miatt. (Ha a költségeket valaki állná, viszonylag egy­szerűen vissza lehetne állíta­ni a működést.) A két lezárt szárny mintegy 1500 hektá­ros területet képvisel, ám így is marad még sok száz hektár­nyi föld, amit lehetne öntözni, de a lehetőséggel nem élnek a gazdák. Természetesen azokon a területeken sem lehet az ön­tözést máról holnapra elkez­deni, ahol - a föld alatt - le vannak fektetve a csövek. Krekó György elmondta, hogy a nagyobb területek öntözési igényét előző év őszén kell je­lezni, hogy a cég időben meg tudja kérni az ehhez szük­séges engedélyt. Az öntözést pedig magától értetődően költ­ségek terhelik: az állandó költ­ségeket (karbantartás, őrzés, elektromosáram-lekötés stb.) akkor is fizetni kell, ha csapa­a mözsi öntözőfürt a tolnai dé­li-holtágból emeli ki és továbbít­ja a vizet. Idén ennek az ágnak a szintje is kritikus volt, július­ban viszont sikerült vizet pótol­ni a Sióból, a kutya-tanyai zsili­pen keresztül. ÖNTÖZNI TERMÉSZETESEN nem csak felszíni vizekből lehet. Bizonyos kertészeti kultúrák pedig nem tudják nélkülözni dékos az év, és nincs szükség pluszvízre. Ára van a kijutta­tott víznek is. Ehhez jönnek még az adott területen a víz szétosztásának, azaz a konk­rét öntözésnek a műszaki és munkaerőköltségei. A mözsi szövetkezet idén összesen 31 hektárnyi burgo­nyát, 2 hektár hagymát és 6 hektár petrezselymet öntözött. Falusi Ádám elnök elmondta: megéri öntözni, hiszen ellen­kező esetben nyilván nem csinálnák. Hozzátette viszont, hogy idén légköri aszály is sújtotta a növényeket, emiatt az öntözéssel szinte csak azt tudták elérni, hogy ne menjen tönkre a termés. A gazdasá­az öntözést. Sok helyen kutak­ból biztosítják az öntözővizet, és tény, hogy ezek között ille­gális víznyerőhelyek is van­nak. teljesen szabályosan üze­melteti viszont két, pályázati támogatással fúrt kútját a fad- di Venyige Szövetkezet. Bényi András, a szövetkezet tagja el­mondta: huszonöt hektárnyi gosságot alapvetően meghatá­rozó önköltség pedig igen ma­gas volt: valamennyi költséget figyelembe véve a szövetkezet­nél a nyílt árkos vízkivétel ese­tén 100,5 forint, a csatornából pedig 140 forint köbméteren­ként.- A gazda annyira ostoba nem lehet, hogy direkt nem öntöz - fogalmazott Németh ló- zsef, a tolnai Aranykalász Mg. Tsz. igazgatóságának elnöke, utalva arra, hogy a látszat elle­nére korántsem egyszerű dolog az öntözésről döntést hozni. Ez év június végéig például még nagyon szép, száz mázsa fe­letti termést ígért a kukorica, öntözés nélkül. Aztán három öntözhető területtel rendelkez­nek, az intenzív kertészeti kul­túrákat - fűszerpaprika, földi­eper, ribizli, málna - muszáj öntözni, enélkül nem megy. Még a rendkívül csapadékos 2010-es évben is volt időszak, amikor kellett vizet pótolniuk. Idén pedig például a fűszer- paprikát tíz alkalommal is meg kellett öntözniük. hét alatt mindez összeomlott, visszafordíthatatlanul. Rámu­tatott: nyilvánvaló, hogy három hét alatt nem lehet felkészülni az öntözésre, különösen, hogy az öntözővízhez való hozzáju­tás igen hosszadalmas és bü­rokratikus folyamat. A szakember szerint az in­tenzív kultúrákat van értelme öntözni, de a hajdan ezen a környéken is jelentős zöldség- termesztés ma már szinte telje­sen visszaszorult. A Dunántúl éghajlata viszont olyan, hogy a hagyományos kultúrák eseté­ben nincs egyértelműen szük­ség öntözésre. Az elmúlt három évből például volt egy rengeteg csapadékot hozó, továbbá egy úgymond normális, száz má­zsa feletti kukoricaterméssel, valamint az idei rendkívül szá­raz, amihez hasonló az ötvenes évek elején volt. Ilyen rapszodi- kus időjárás esetén, a jelenlegi szabályozás mellett, az inten­zív kultúrák kivételével hosszú távra nem lehet berendezkedni az egyébként nagyon sokba ke­rülő öntözésre. Azon lehetőség megteremtése azonban, hogy minél egyszerűbben lehessen öntözővízhez jutni, nagyon fon­tos lenne. Bizonyos növénykultúráknál egyáltalán nem nélkülözhető az öntözés A repce közel felét már elvetették munka Végéhez közeledik a napraforgó betakarítása, háromtonnás a kukorica TOLNA MEGYE Tovább tart a rendkívüli szárazság, a hét vé­géig érdemi csapadékra esély sincs. Ez a helyzet legalább any- nyiból kedvező, hogy zavartala­nul folyhat a szőlő, a kukorica és a napraforgó betakarítása, a gombabetegségek nagy ré­sze pedig szinte teljesen eltűnt a növényekről. A betonszáraz talaj a repce vetését azonban erőteljesen akadályozza - tá­jékoztatta lapunkat a megyei kormányhivatal növény- és ta­lajvédelmi igazgatóság igazga­tója, dr. Vörös Géza. Eddig a tervezett 7 ezer hek­tár repcevetésből 3158 hektár­ral végeztek a gazdák - áll a kormányhivatal földművelés­A szárazság kedvez a szüretnek. Érdemi csapadék hétvégéig nem várható ügyi osztályvezetője, Palásti Barbara tájékoztatójában. Őszi kalászost viszont még nem ve­tettek, a magágy-előkészítést is csak a tervezett kb. 48 ezer hektár hatodán végezték el. A napraforgó négyötödét már levágták, a termésátlag 2,2 tonna körül van hektáron­ként. A közel 110 ezer hektár­nyi kukorica nagyjából tizedét aratták le, a termésátlag eddig mindössze 3 tonna körüli. Az ezerháromszáz hektár szójából nem egészen kétszáz hektárt takarítottak be, a termésátlag bő 1,8 tonna. Az eddig felsze­dett harminc hektárnyi bur­gonya átlag 20 tonnás termést adott hektáronként. ■ K. S. HIRDETÉS A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet Megkezdte a piros héjú burgonya és a vöröshagyma értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfptőj-péntekjg 7-15 óráig. A burgonya ára 30 kg-os zsákban 1700 Ft. (56,67 Ft/kg) 15 kg-os zsákban 900 Ft. (60 Ft/kg) A vöröshagyma ára 15 kg-os zsákban 1050 Ft. (70 Ft/kg) Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. i A ( i

Next

/
Thumbnails
Contents