Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-10 / 212. szám

2012. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ GYERMEKVILÁG 5 Hatalmas élmény meghallgatni a szarvasbikák bőgését Mesevilág iskolaidőben is napirend Ha a kicsi nem reggelizik, nehezebben indul a napja A meséről akkor sem kell lemondani, ha a gyerekek már iskolások. A tanítás után jobb a családi együttlét, beszélgetés mint a tévénézés A szarvasbikák nászát megles­ni és meghallgatni igazán kü­lönleges élmény, remek prog­ram az őszi szezonban kicsik­nek és nagyoknak egyaránt. Jó tudni, hogy a bőgés idejét az időjárás nagyban befolyásolja, általában azonban augusztus végétől október utolsó napjaiig lehet hallani. Akkor érdemes kimenni az erdőhöz, amikor már lement a nap, a nagyvadak ugyanis nem kedvelik a mele­get. A szarvasok ilyenkor bőgő­sükkel igyekeznek felhívni ma­gukra a nőstények figyelmét. Érdekesség, hogy a bőgés ereje és mélysége árulkodik az ál­lat koráról, fizikai erejéről, sőt még a vérmérsékletéről is. A nőstényért való küzdelemben a bikák az agancsukkal csapnak össze, és a győztes elnyeri mél­tó jutalmát, a párzás jogát. Tolna megyében is számta­lan helyen meg lehet figyelni a szarvasok bőgését, akár az erdő szélén sétálva, akár az autóban ülve is. Kiemelten kell azonban vigyázni ilyenkor, hiszen elkezdődött a vadás- szezon. Szürkületben induló és késő este befejeződő szarvasbő- géshallgató túrákat a Gemenc Zrt. is szervez. A világrekorder gímszarvasok hazájában mu­tatják meg ezt az évenként csak egy időszakban tapasztal­ható zoológiái jelenséget. A túrák a pörbölyi Ökotu­risztikai Központból indulnak a Gemenci erdő mélyébe, ahol a résztvevők megismerhetik a szarvasbikák bőgésétől zengő erdő különleges hangulatát. Tapasztalatok szerint ezt a programot az 5-6 évesnél fiatalabb gyerekek hamar elunják, ezért inkább nagyob­baknak javasolják a részvételt. Az utolsó ilyen túra idén szep­tember 14-én lesz. ■ M. Á. A szarvasbőgés ideje a mostani Az iskolakezdés a gyerekek és a szülők számára sem egyszerű, de a napirenddel normális mederbe lehet te­relni a hétköznapokat. Molnár Ágnes Bármennyire is várta a gyer­kőc, hogy elkezdődjön az is­kola, előfordulhat, hogy az első napok után csökken a lel­kesedése. Ennek persze több oka lehet, megeshet, hogy el­sőre nehéznek tűnik neki a viszonylagos fegyelem, még nincs sikerélménye, vagy csak nehezebben illeszkedik be. Az iskoláról alkotott képek és érzé­sek azonban nagynak függnek attól is, hogy a szülő miként nyilatkozott a témában. Ha pél­dául egy ideje azzal fenyegette a gyereket, hogy rosszalkodjon csak, az iskola majd megneve­li, ott aztán nem viselkedhet így, ellenérzések alakulnak ki benne - állítják az iskolapszi­chológusok. Érdemesebb tehát pozitív élményeket, vicces tör­téneteket mesélni nekik a szülő gyerekkorából. A szakértők szerint a minden­napi rutin is befolyásolja, hogy érzi magát a gyerkőc a suliban. A kisiskolásoknak például kü­lönösen fontos, hogy időben ágyba kerüljenek, még ha ne­héz is átállni erre a nyári me­netrend után. Attól még, hogy a lurkó már kinőtte az óvodát, mesélésre továbbra is szüksége van, amit annak ellenére is ér­demes folytatni, ha már ő ma­ga is tud olvasni. Jó ötlet lehet például, ha először a kicsi olvas fel egy fejezetet, aztán pedig a szülő. Fontos azonban, hogy ez a jól olvasó, legalább másodi­kos gyerekekre igaz, a kiseb­bek feladatnak érzik - hívja fel a figyelmet Holló Katalin bony­hádi általános iskolai tanárnő. A nap lezárásának ezen része továbbá alkalmas lehet arra is, az iskolakezdés még azt a gyerkőcöt is megviselheti, aki már készen állt rá. Ha túl korán kerül iskolába, vagy rejtett prob­lémája van, előfordulhat, hogy szétszórt, nyugtalan lesz, nem tud a helyén megülni, odafigyel­ni. Megeshet, hogy összetűzésbe kerül a társaival, pimasszá, ag­resszívvá válik, vagy épp sír, hogy a gyerkőc részletesebben is elmesélje az aznap történte­ket. A tapasztalatok szerint sok család esetében közös tévézés­sel telik az este, felnőtteknek, vagy legalábbis 12 éven felüli­eknek való filmekkel. Ez azon­ban korántsem olyan meghitt, és közel sincs (olyan) jó hatás-, sal, mint a mese-rituálé. A napirend másik fontos ré­sze az idejében való felkelés. Ha a gyerkőcöt csak az utolsó pillanatban sikerül kirángatni az ágyból, és ideges kapkodás­sal indul a napja, az kihathat a lelkiállapotára és az iskolai teljesítményére is. Ahhoz pe­dig, hogy energiával telve vág­hasson neki a napnak, tápláló finomságra van szüksége. Hol­esetleg bepisil. A kezdeti idők­ben különösen sokat kell velük beszélgetni, és időt kell hagyni nekik, mert lehet, hogy ezek a tünetek ahogy jöttek, úgy el is múlnak. Ha azonban néhány hónap után is fennállnak, érde­mes nevelési tanácsadóhoz, gyermekpszichológushoz fordul­ni a szakemberek szerint. ló Katalin elmondta, az iskola nem reggeliztet, hanem csak tízórait biztosít. Erre általában a 2. óra után kerül sor, tehát fél 10-ig sok gyerek nem tud enni, ha otthon nem reggelizik. Nem célravezető tehát az a megol­dás, amikor a szülő pénzt ad a gyereknek, hogy vegyen magá­nak ennivalót. Egy tanulmány szerint azok a gyerekek, akik esznek felke­lés után, sokkal egészségeseb­bek, több zöldséget és gyümöl­csöt fogyasztanak napközben, és előnyben részesítik a test­mozgást. Ezen túlmenően az is kiderült, hogy a rendszeres reggeli védelmet nyújt a túl­súly és az elhízás ellen. A délutánnak a tanulás mel­lett a kikapcsolódásról is kell szólnia a kisiskolások eseté­ben. Fontos, hogy a gyerekkel játszanak a szülők, és az idő ne a tévé, vagy a számítógép előtt teljen el. Az idegrendszeri fej­lődés alapja a mozgás, éppen ezért nagyon fontos, hogy a ki­csik életében az úgynevezett nagymozgások (mint amilyen a futás vagy az úszás), és a fi­nommozgások (például a rajzo­lás vagy egy blúz begombolása) is jelen legyenek. A kezdeti időben kiemelt figyelmet kapjanak! MESE A lövétei ember a királynál Egy lövétei embernek tizen­két fia volt; hat katona, hat pe­dig csak növendék. Szegény ember volt, s mindenfelé fo­lyamodott, hogy kisebb fiait is felnevelhesse. Tüdős emberek azt a tanácsot adták, forduljon egyenesen a királyhoz, az bi­zonyosan megsegíti. Elment erre egy prókátorhoz, s kérte: csináljon neki egy folyamo­dást a királyhoz. A prókátor azt kérdezte, van-e pénze. Mert az írásnak öt pengő forint az ára. A sze­gény ember azt felelte, nincs, s eközben látta, hogy az ügy­véd pennával mint rója egyik sort a másik után a papirosra. Hazaballagott, írószert kért valahonnan, s ő is sorokat húzogatott egy papírra, ép­pen mint az ügyvédtől látta. Azután felment a királyhoz, s átnyújtotta neki az írást. A király jó darabig nézeget­te, de nem tudott eligazodni rajta. Előkiáltotta a szekretá- riusát, s odaadta annak, hogy olvassa el az. A király is, a szekretárius is sokféle nyel­ven tudott beszélni, és írni, de a lövétei ember írásán nem tudtak eligazodni ketten sem. Kérdezték az embert, ki írta, s mi vän benne. A szegény ember azután elmondotta, hogy ezt bizony ő maga írta, mert a prókátor öt forintot kért az írásért, s neki nem volt, és segélyért esedezik a király felséges személyéhez, mert neki tizenkét fia van, hat már katona, hat pedig még csak növendék, s nem tudja őket felnevelni. A király ismét elvette az írást, és a sze­gény embert kiküldte a másik szobába, hogy várakozzék egy kicsit. A szekretáriussal pedig összehívatta az ország­ból a nagy urakat. Amint az urak megérkeztek, a király mindegyikkel háromszáz pengő forintot tétetett az asz­talra, s mikor a pénz mind együtt volt, elővette a lövétei embernek az írását, s odaadta nekik, hogy olvassák el. Azt mondotta, hogy az asztalon lévő pénz azé lesz, aki az írást el tudja olvasni. Az urak kö­zül azonban nem tudta egyik sem. Ekkor behívta a király a lövétei embert, s kezébe ad­ta az írást, hogy olvassa el ő. Az ember elolvasta, s azzal a pénz az övé lett. Forrás: egyszervolt.hu Könyvajánló Julia Donaldson-Axel Scheffler: A Graffaló Az erdőben sétált egy barna egérke, meglátta egy róka: - Hm, jó lesz ebédre! De menjünk beljebb az erdőbe és lássuk, hogy bánik el a nagyeszű egérke a rókával, a bagollyal, a kígyóval és végül egy éhes Graffalóval is... a legnépszerűbb angol me­sében! A szerzőpáros népszerű köteteihez (A majom mamája, A legcsinosabb óriás, Tölgyer- dő-sorozat) méltán csatlakozik a lapozó formában először meg­jelenő Graffaló. Papp Gábor Zsig- mond fülbemászó rímeit bölcsi- sek és ovisok is kívülről fújják. Pozsonyi Pagony Kft., 24 ol­dal, 2012 Forrás: libri.hu Szilaj Szilaj, a vad és fékezhetetlen paripa társainak vezetője, védel­mezője. Egy napon a távolban szokatlan fényeket pillant meg, ami felkelti a kíváncsiságát. Egy tábor tüzét fedezi fel, DVD-ajánló körülötte pedig embere­ket, akiket még sosem látott. Az első találkozás drámai fordulatot hoz: elfogják Szilajt, majd eladják a lovasság kato­náinak. Az ezredes megpa- * rancsolja, hogy törjék be a lovat, de a katonák nem járnak sikerrel. Az ezredes ekkor taktikát vált, kikötözi Szilajt, de enni-inni nem ad neki. Ekkor felbukkan egy fia­tal dakota indián, Kis Patak, aki maga is az ezredes foglya. Színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 80 perc, 2002 Forrás: port.hu Ha megfejted az alábbi rejt­vényünket, egy meseszereplő 1. nevét kapod meg. A megfejtést küldd be, és ha szerencsével jársz, egy könyvet nyerhetsz! 2. 1. Úszás is van ilyen 2. Körömlakklemosó 3. Tapad A. Hideg évszak 3. 5. Nem ott, hanem... CÍM: Tolnai Népújság szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjá- 4. tok rá: Mese-rejtvény. Beérke­zési határidő: szeptember 14. ELŐZŐ HETI NYERTESÜNK: Tamás Nagy Eszter (Zomba). Nyere- 5. ményét postai úton juttatjuk el. Mese-rejtvény i * r

Next

/
Thumbnails
Contents