Tolnai Népújság, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-08 / 211. szám
2012. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT INTERJÚ 5 tét Ne csak megszületni, élni is érdemes legyen vidéken. Fontos cél, hogy a megélhetés kényszere ne vigyen külföldre és ne tartson ott egyetlen fiatalt sem. Keletről jött nép vagyunk, s megálltunk valahol kelet és nyugat határán VERSENYBEN A TALPON MARADÁSÉRT Nem azért kell átalakítani az országot, hogy a Fidesznek jó legyen, hanem azért, hogy visszanyerjük versenyképességünket - mondta Lázár János államtitkár, amikor válaszolt munkatársunk kérdéseire. Hozzátette: ellenkező esetben véglegesen leszakadunk attól a világtól, amelyhez tartozni szeretnénk. Lengyel János A versenyképesség fokmérője, hogy mennyit tudnak az emberek. Tudással lehet gyarapítani a nemzetet. Széchenyivel szólva: a kiművelt emberfők minősége és meny- nyisége a meghatározó. Az oktatást is ezért kell átalakítani az óvodától az egyetemig. Több, jobb, versenyképesebb tudásra van szüksége mindenkinek, vagyoni helyzettől és pártállástól függetlenül. Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár azt is elmondta: szándékosan vonult vissza a médiaszerepléstől, s nem is hiányzik neki a mindennapos nyüzsgés.- Most az a dolgom, hogy közvetlenül segítsem a miniszterelnök munkáját. Közéleti pályafutásom csúcsának tekintettem, hogy a hódmezővásárhelyi emberek polgár- mesterüknek választottak annak idején, s mivel erről most le kellett mondanom, ez életem legnagyobb változása. Mert polgármesternek lenni bármekkora településen a legnagyobb tisztesség. A jelenlegi munkámban is számos kihívásnak kell megfelelni: például tíz év után újra van közvetlen főnököm, s ez egy érdekes érzés...- Mi változott még az életében?- Sok minden, de továbbra is Hódmezővásárhelyen lakom, így képviselni tudom a vidéki emberek érdekeit a miniszterelnök előtt és érvényesíteni azokat a kormány munkájában. Azt szeretnénk, ha nemcsak megszületni, hanem élni is érdemes lenne vidéken. Nagyon sok fiatal hagyja el a falvakat, s még nagyobb baj, hogy rendszerint nem is térnek oda vissza. Olyan kormányzati politikára van szükség, amely vonzóvá teszi az ország minden táját, s minden feltételt biztosít ahhoz, hogy érdemes legyen itt maradni, családot alapítani. Az a célunk, hogy a megélhetés kényszere ne vigyen el egyetlen fiatalt sem.- Hol tart most ez a kormányzati „projekt”?- Nagyon nehéz megítélni, mert nagyon sok dolgot kellett elvégezni rövid idő alatt. Rossz állapotban levő, romhalmazt idéző országot vettünk át. Sok mindent tettünk, de messze nem járunk még a munka végén. A következő két évben kell úgymond beüzemelni azokat a rendszereket, Lázár János szerint az a cél, hogy aki gyereket nevel, annak a helyzete érezhetően javuljon amelyeket megváltoztattunk. Mert mindenki pontosan tudta, hogy például gond van az oktatási, az egészségügyi rendszerrel, de senki nem nyúlt hozzá. Mi igyekszünk úgy megváltoztatni ezeket a rendszereket, hogy az emberek úgy érezzék: jobb lett és nem rosszabb. Ezek a munkafázisok most következnek, de a számítottnál is nehezebb körülmények között kell dolgozni, hiszen 2008 óta Európa komoly gondokkal küzd. Az a világ, amelyhez csatlakozni akartunk, éppen fennállásának legnagyobb válságát éli. Ilyen helyzetben talpon maradni, a gazdasági válságot túlélni, és úgy változtatni, hogy Magyarország újra versenyképes, vonzó és jól élhető hely legyen, ez emberes kihívás. Ehhez fel kell kötni azt a bizonyos alsónadrágot. Vannak eredmények, vannak hiányosságok, de a végső mérleget 2014-ben kell megvonni.- A Nyugat most akkor szövetségese vagy kerékkötője a Fidesznek?- Ez érdekes kérdés. Tolna megyében is különösen fontos, mert 1699-ben, amikor a megye visszakapta az önrendelkezési jogát, akkor éppen olyan volt a világ, hogy a spanyol örökösödési háború kapujában álltunk, jött a Rákóczy-szabadságharc, Magyarország vívódott, hogy önállóan vagy éppen a Habsburgokkal közösen, a franciákkal szövetségben, vagy a németekkel közösen keresse a megoldást. Mintha semmi nem változott volna az elmúlt 300 évben. Nekünk, magyaroknak az a sorsunk, hogy keletről jött népként valahol megálltunk nyugat és kelet határán. Szeretnénk úgy élni, úgy gondolkodni, úgy cselekedni mint a nyugatiak, de nem tudjuk levetkőzni keleti gyökereinket, szokásainkat, kapcsolatainkat. Ez a kettősség a jövőnket is meghatározza: erény és felelősség egyszerre. Itt, Közép-Európá- ban mindig felvetődik: megmaradni, nem maradni, hová haladni... Süllyedő vagy emelkedő nemzet vagyunk, mi az országunk jövője? Ciklikusan újra és újra előjön. Most talán egy olyan ciklusban vagyunk, hogy ha a válságos évekből jól ki tudunk keveredni, megvan a kellő kreativitás, akkor jó évek következhetnek, mert meg tudjuk újra szervezni az országot és talpra tudjuk állítani. Ebben hiszek! Azt szeretném, ha a fiatalok is úgy tekintenének erre az országra mint feladatra s nem elhagynák a hazát, hanem feladatot kérnének az újjáépítéséből. Sok-sok tehetséges ember, fiatal polgármester, települési képviselő van, akik pártállástól függetlenül reménységei az országnak.- Miért volt szükség új miniszterelnökségre? Benne volt a kormányprogramban?- Nem. Az volt az eredeti elképzelés, hogy az új kormányzati struktúrában a miniszterelnökség nem lesz erős. De menet közben kiderült: gyorsításra és hatékonyabb kormányzásra van szükség, s arra, hogy a vidéki választó- kerületek értékei és érdekei beépüljenek a kormányzásba. Tolna megye jó példa erre. Számos olyan program van, például a Paksi Atomerőmű sorsa, amely nemzetgazdasági szempontból a leglényegeNévjegy lázár János harminchét éves, a József Attila Tudomány- egyetemen végzett jogász. 2002 óta a Fidesz parlamenti képviselője, illetve Hódmezővásárhely polgármestere 2012-ig. 2010-2012 KÖZÖTT a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. 2012 óta államtitkár. Nős, két gyermek édesapja sebb kérdések egyike. Vagy Szekszárd megyei jogú város jövője, amely megyeközpont, bár nem a legnagyobbak közül való, élhető kell, hogy legyen tíz-tizenöt év múlva is. Ezek támogatásra és odafigyelésre érdemesek. A véleményformálókkal való állandó párbeszéd, a tapasztalatok beépítése a kormányzási folyamatba döntő kérdés. Amikor a feladatra felkértek, akkor a miniszterelnök azzal indokolta döntését: egy fiatal, polgármesteri gyakorlattal rendelkező, vidéken élő emberre van szükség, aki nemcsak álmodni képes, hanem meg is valósítja azokat.- Milyen eredményeket szeretnének elérni a ciklus végére?- Ha a gazdaság előbbre jutna, az már nagy eredmény lenne. Magyarországon ugyanis nem demokrácia-, hanem szociális deficit van, azaz a legnagyobb lemaradás a szociális körülményekben található. Nagyon helyes, hogy a nyugdíjasokat minden körülmény között megvédjük, de azok, akik ma 200 ezer forintot keresnek és két gyereket nevelnek, a lét és a nem lét határán tengődnek. A politika legfőbb célja, hogy aki gyereket nevel, annak a helyzete érezhetően javuljon, a többieké pedig ne romoljon. Ez nagy előrelépés lenne, ezért szociális területen szeretném a legnagyobb hatást gyakorolni a kormányzásra. Ott legyenek olyan új lépések, amelyek segítenek az embereknek. A politikusoknak nagy baja, hogy időnként hajlamosak elszakadni a valóságtól. Én rendszeresen kimegyek a hódmezővásárhelyi piacra...- Milyen hatással lehet a gazdaságra a megerősített miniszterelnökség?- Javaslatunkra alakult meg a nemzeti fejlesztési kormánybizottság, hogy gyorsítsuk az uniós forráshoz jutást és felkészüljünk az új tervezési ciklusra. Harminc nap alatt több támogató döntés született mint az első félévben. A források vidékre juttatása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az infrastrukturális, életkörülményeket javító beruházások felgyorsítása és az új támogatási időszak megtervezése együtt ad munkát. Ez a bizottság két olyan döntést is hozott, amely előnyös Tolna megye számára is. Az egyik a harmincszázalékos előleg kifizetésének lehetősége, amely azt jelenti, hogy amikor megkezdik a beruházást, pénzhez lehet jutni, a másik pedig az az 50 milliárdos önerőalap, amely az ön- kormányzatok számára kínál lehetőséget, hiszen már szeptemberben lehet igényelni pénzt folyamatban levő beruházásokhoz is.- A nagy kérdés, felhasznál- juk-e az összes, rendelkezésre álló uniós forrást?- Akkor leszünk sikeresek, ha igen. A gazdasági növekedéshez és a nyugatról érkező válság leküzdéséhez erre a pénzre elengedhetetlenül szükség van. Ezt a pénzt el kell juttatni a vállalkozásokhoz, a közösségekhez, s csak ekkor tudjuk a negatív hatásokat kiküszöbölni.- Van-e esély a munkahelyteremtő ígéretek megvalósulására?- Igen, mindenképpen. Két dologgal szembesülünk: az egyik, hogy a társadalom egy része dolgozni szeretne, de nincs hol. A másik, hogy aki dolgozik, az alacsony keresetű és ebből nem tud megélni. Ez legalább akkora probléma mint a munkanélküliség. Ennek a leküzdéséhez át kell alakítani az oktatási, szakképzési rendszert. Miközben magas a munkanélküliek aránya, aközben munkahelyek tízezrei vannak üresen. Az egész országban nagyon nehéz jó szakembereket találni... Az is nagyon fontos, hogy a kis- és középvállalkozásokat hogyan tudjuk támogatni. A nagyüzemek ugyanis kiválóan működnek, de nem oldhatják meg egy nemzetgazdaság problémáját. Ebbe a támoga- totti körbe az agrárium is beletartozik.- A mit mellett a hogyan Is érdekes. Miért hozta nyilvánosságra a miniszterelnökségen dolgozók jövedelmét? Üzent egy lázárosat?- Nem erről van szó, bár jellemző rám. Polgármesterként megtanultam: ha az ember tisztességesen dolgozik, akkor semmiféle titkolni valója nincsen. Ráadásul az emberek kíváncsiak, s van egy jogos igényük, tudni akarják, hogy az általuk befizetett adókat mire használja az állam. Azt szerettem volna bebizo- nyítni, hogy a miniszterelnökségen sok, tehetséges fiatal dolgozik, az ország sorsa részben az ő vállukon is van, s igyekszünk őket a magyar viszonyokhoz képest tisztességesen megfizetni. Az itteni jövedelem persze össze sem hasonlítható egy nyugat-európai miniszterelnökségen dolgozó javadalmazásával. Nincs titok sem szerződésben, sem juttatásban.- Van még a talonban ilyen meghökkentő ötlete?- Természetesen van!- Elárulja?- Hamarosan úgyis kiderül... 1 I
