Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)

2012-08-07 / 184. szám

2012. AUGUSZTUS 7., KEDD GAZDASAG 5 Olimpia: dollármilliók úsztak el kereslet A magyar szurkolók 18 ezer belépőt kaptak, ennek 98 százaléka talált gazdára Javaslatok az állattenyésztők a hőségben Informatikai probléma miatt voltak foghíjasok a lelátók az olimpiai versenyeken. A kül­földieknek szánt jegyek nem fogytak el, a magyaroknak kiutalt belépők nagy része azonban elkelt. Jandó Zoltán Komoly felháborodást keltett a brit fővárosban az olimpia el­ső napjaiban, hogy miközben helyi szurkolók százezrei nem jutottak belépőhöz, a sportese­mények többségén igencsak fog­híjasok voltak a lelátók. Egyes becslések szerint a második napon például 60-70 ezer hely maradt üresen, ami azt jelenti, hogy a létesítmények kihasz­náltsága a 85 százalékot sem érte el. Szakértők eleinte arra gya­nakodtak, hogy a szponzorok meghívottjai maradtak otthon, a tikettek 13 százalékát ugyanis a támogatók között osztotta szét a szervezőbizottság (LOCOG), márpedig a céges vendégek a korábbi olimpiákon sem min­den esetben mentek el a rendez­vényekre. A szponzorok ugyan­akkor cáfolták, hogy a számuk­ra fenntartott helyek állnának üresen, amit erősíteni látszik, hogy a Procter & Gamble példá­ul olimpikonok családjai között osztotta szét a belépők jelentős részét, míg a Coca-Cola promó­cióiban használta fel a jegyeket, amelyek így a szurkolókhoz jutottak (azaz legrosszabb eset­ben is a feketepiacra kerültek ki). Arról nem is beszélve, hogy a szponzori meghívottak rész­leges távolmaradása önmagá­ban nem indokolna ilyen ala­csony kihasználtsági mutatót, s mivel a helyi szurkolóknak fenntartott jegyeket (az összes belépő 75 százalékát) a britek elkapkodták, kizárásos alapon maradt a tikettek azon 12 szá­zaléka, amit a nemzeti olimpiai bizottságok kaptak meg, hogy a külföldi rajongóknak értéke­sítsék. A nemzetközi jegyeladá­sokkal kapcsolatos problémát a helyi lapok is hamar felismer­ték: a Mail on Sunday vasárnap arról számolt be, hogy számos külföldi olimpiai utaztató lon­doni egységében (így például a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos utazási irodájánál, a Pegazus Sport Toursnál is) még százával lehet kapni jegyeket, sőt a lap egyik munkatársának sikerült is belépőt váltania egy kerékpárversenyre a kitelepült francia jegyirodában. Kamuti Balázs, a Pegazus Sport Tours ügyvezetője a Világ- gazdaságnak elmondta: bár a több száz jegy a londoni játékok magyarországi jegyértékesítője esetében túlzás, valóban ma­radtak belépők a cégnél, s ezek egy részét a londoni irodában helyi szurkolók vásárolták meg. A cégvezető jelezte: hazánk ösz- szesen 18 ezer tikettet kapott az olimpiai eseményekre, amely­nek több mint 90 százaléka már itthon elfogyott, így a társaság a brit fővárosban mindössze 1500-1600 jegyet vitt el, s ott ezek nagy részén is túladott. A szakember hozzátette: első­sorban a kiugróan drága belé­pőket kellett visszaküldeni a szervezőknek, az olcsóbbakat elkapkodták a szurkolók. Kamuti Balázs egyben arra is rávilágított, mi okozta, hogy az első napokban valóban több Drágább jegyek a technikai problémák a szer­vezőknek is komoly károkat okoztak, az üresen maradt he­lyek miatt ugyanis dollármilli­ókkal lehet alacsonyabb a jegy­árbevétel. A LOCOG úgy kalku­lált, hogy a 8,8 millió belépő ér­tékesítéséből 600 millió font (933 millió dollár) folyhat be, ami igen komoly bővülés az elő­ző olimpiához képest, hiszen Pekingben csak 185 millió dol­lárhoz jutottak ebből a forrás­ból a szervezők. A különbség oka, hogy míg 2008-ban 4 dol­lár alatt is lehetett jegyet válta­ni, mosta belépők 60százaléka ennél legalább 15-ször drágább. száz hely állt üresen az olimpiai eseményeken. A külföldi forgal­mazók ugyanis 48 órával az ese­mények előtt „visszatöltötték” az értékesítési rendszerbe azokat a belépőket, amelyeket nem si­került eladniuk, s ezzel elvileg elérhetővé tették azokat a brit rajongóknak is, mivel azonban az informatikai rendszer nem működött tökéletesen, a harma­dik napig a helyi szurkolók nem tudták megvásárolni ezeket a je­gyeket. Az ügyvezető kiemelte: a szervezők mostanra nagyrészt úrrá lettek a technikai problémá­kon, s bár még akadnak kisebb gondok, a létesítmények kihasz­náltsága már jóval magasabb. A magyar kormány nem hagy­ja magukra az állattartókat a magas gabonaárakból kö­vetkező nehéz helyzet kezelé­sében - áll a vidékfejlesztési miniszter írásbeli válaszában. Fazekas Sándort az LMP-s Szabó Rebeka kérdezte: ter­vezi-e a kabinet a belföldi terménykészletezés szigorú ellenőrzés alá vonását? Már a kormány elé terjesztették a rendkívüli időjárás és a ma­gas takarmányárak miatt nehéz helyzetbe került állat- tenyésztők megsegítését célzó javaslatcsomagját. Fazekas szerint kormányzat minden erőfeszítést megtesz annak ér­dekében, hogy az aratást köve­tően a raktárakba tárolt búza, árpa, és az ősszel betakarítás­ra váró takarmánykukorica és napraforgó megvásárlását a magyar állattartók számára lehetővé tegye. A kivitel köz­vetlen módon való korlátozá­sára azonban az uniós piacon nincs mód. A helyzet stabilizálása és a kínálat növelése érde­kében a búzaimportvámok felfüggesztését év végéig meg­hosszabbították. így további 1,5 millió tonna közepes és gyenge minőségű búza kerül­het az EU piacára harmadik országokból vámmentesen. A gabonamérleg így tartható lesz, de tartósan magas ár­szintre kell felkészülni. ■ HIRDETÉS f facebook.com/tudatosenergiafogyaszto LEGYEN ÖN IS TUDATOS ENERGIAFOGYASZTÓI www.tudatosenergiafogyaszto.hu LEGYEN ÖN IS TUDATOS ENERGIAFOGYASZTÓ! FŐGÁZ emi Gl>f Jiv/ez tigáz eDF DÉMÁSZ &on rr r r ELMU - EMASZ r t

Next

/
Thumbnails
Contents