Tolnai Népújság, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179.-204. szám)
2012-08-04 / 182. szám
2 ALMANACH 2012 - SZÁRAZD 2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT HÍRSÁV Őrzik az örökségüket, elkészülhet a Tajház a német nemzetiségi ön- kormányzat tavaly vásárolt egy ingatlant, melyen szeretné felépíteni a Tájházat. Szeptemberben lehet beadni LEÁDER-pályázatot a vidéki örökség megőrzésére, ezt szeretnék kihasználni. Szárazd sváb település volt, az idősebb korosztály máig őrzi a hagyományait, ennek eredménye a már meglévő gyűjteményük. Ezt a „kincset” szeretnék egy önálló épületben, a majd elkészülő Tájházban elhelyezni. Ha szerda, akkor piac, kelendő a zöldség ÚJ KEZDEMÉNYEZÉS, hogy szerdai napokon a központban piacot tartanak. A helyben termelt zöldséget, gyümölcsöt árulhatják, akiknek a kertjükben több termett, mint ami a család szükséglete. A helyi termelők mellett az önkormányzati területeken megtermelt burgonyát és zöldségeket is árusítják. Eddig háromszor volt ilyen, s úgy tűnik, egyre sikeresebb. Perbetéből is várnak vendégeket a falunapra szlovákiai testvérvárosa Szárazának a felvidéki Perbete, innen kilenc éve minden falunapon érkeznek vendégek, a település vezetői, illetve magánszemélyek. Az ottani rendezvényre viszont a szárazdiak utaznak. A falunapot egyébként idén is pályázati támogatással rendezték meg. , 14-30 0-14 Elérhetőségek PolgámiMter: Budai Mária __________ __________________________________ 74/402-218 Kö rjegyző: Budainé Vajk Ildikó________ __ 74/402-218 Fogadóóra: hétfőnként______________ __ _____________ 14-16 óra között Há ziorvos: Dr. Farkas Tibor___________ __________________________________ 74/548010 Re ndelés: kedd, csütörtök___________ 910 között Á CIKKEKET MAUTHNER ILONA ÍRTA. A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT SZÁRAZD ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATTA. falunap Nem unalmas itt az élet, a főváros csak másfél órányira van pest-Pécs vasútvonal mellett fekszik, így a fővárosba például másfél-két órán belül el lehet jutni, hasonló a távolság Pécs felé is. Az ovisokat Diósberény- be viszi és hozza naponta a falugondnoki busz, háztól házig. A településen van víz- és gázhálózat, a szennyvízcsatorna ugyan hiányzik, de már pályáztak ennek megvalósítására. Ha szerencséjük van, jövőre akár el is kezdhetik ennek a kiépítését. Hetente két alkalommal jár ide Gyönkről a háziorvos. Helyben kevés a vállalkozó, bár a termőföldek jó minőségűek, de a zömét bérbe adták a tulajdonosok. Tíz közmunkásnak tudnak az idén munkát adni, ebből heten a Start mezőgazdasági progHelyben kevés a vállalkozó, pedig jó minőségű itt a termőföld ramban dolgoznak. A többiek szépítik a falut, füvet nyírnak, közmunkát végeznek. A helyiek közül a legtöbben Gyönkön, illetve Dombóváron kaptak' állást, ide ugyanis viszonylag jó a közlekedés, mondta a polgár- mester. Az elmondottakból következik, hogy a helyi adó, mint bevétel, nem sokra elég, így fejlesztéseknél csak az állami normatívából kapott összegre számíthatnak. Próbálnak olyan pályázatokra figyelni, ahol az önerő minimális vagy nem szükséges, illetve a lakók fizetik. Terveik között szerepel a szennyvízhálózat kiépítésén kívül a polgármesteri hivatal épületének a felújítása, a nyílászárók cseréje, a központi fűtés kialakítása. Mivel az önSzárazdi falunap, idén már kilencedik alkalommal Kicsi zsáktelepülés Szárazd, ahol mindössze 260-an laknak. Ennek ellenére a helyiek szeretik, és ragaszkodnak a falujukhoz. Az itt élő külföldiek egyenesen a világ legszebb településének tartják Szárazdot, ahol gyönyörű a környék, barátságosak és összetartóak az emberek. Mauthner Ilona Lehetne itt is panaszkodni, mondta Budai Mária polgármester, hiszen iskolája régóta nincs a falunak, az óvoda öt éve szűnt meg, munkalehetőség helyben alig akad. Siránkozás helyett inkább a dolgok jó oldalát veszik számba: a falu zsáktelepülés jellegét enyhíti, hogy a Budaa falunap előtti héten már minden a közelgő ünnepről szólt. Az asszonyok pucolták, készítették elő a híres szárazdi hagymalekvár alapanyagait. A program szombaton a focikupával kezdődik, erre a helyszínen is lehet nevezni. Érdekesnek ígérkezik az „Arcok és emberek” címet viselő fotós kiállítás, mely 10 órakor nyílik a művelődési házban. Ezt követik a gyerekeknek szóló programok. Az ebédet helyben is megoldhatják a vendégek, birka,- vad- és sertéspörköltből lehet választani. Közben Jó ebédhez szól a nóta". Délután sport és kulturális programokkal folytatódik a falunap. Este pedig fellép a Defekt duó, sztárvendég lesz Szandi, majd tűzijátékkal zárul a nap. Budai Mária \ kormányzat saját földterülettel is rendelkezik, így ha önerő is szükséges, akkor a földek értékesítéséből fedeznék ezt az ösz- szeget. A település kis mérete ellenére nagyon aktív képviselőtestülettel rendelkezik. A polgár- mesteren kívül csak négyfős a testület, de ügyeltek arra, hogy minden korosztályt képviseljenek. Havonta üléseznek, de gyakran találkoznak, megbeszélik a falu ügyeit. A polgár- mester is fiatal, aki ráadásul itt született, itt nevelkedett, így jól ismeri a helyiek gondjait, fiatalos lendülettel szervezi a falu ügyeit. Talán ez is közrejátszik abban, hogy az itt élők többsége hatvan év alatti, tehát nem jellemző, hogy elöregedne a falu. A külföldiek, főleg németek is felfedezték. Többüknek van itt saját háza, telke, ahová rendszeresen visszajárnak. Ahogy fogalmaztak, ami megfogta őket a településben, az a nyugalom és a biztonság. Az emberek itt figyelnek egymásra, összejárnak, beszélgetnek egymással, minden hónapban van valamilyen rendezvény, tehát cseppet sem unalmas Szárazdon az élet, és ha valakinek színházhoz, mozihoz lenne kedve, csak fel kell ülnie a településen áthaladó, Budapest felé tartó vonatra. MEGKÉRDEZTÜK Mi a véleménye a településről? BATHÓ NORBERTNÉ:- Nem itt születtem, húsz éve élek a faluban, Budapestről költöztünk ide. Először minden nagyon szokatlan volt, de a fővárosi lét után hamar átálltunk a vidéki életre. Itt Szárazdon nagy kertem van, állatokat is tartunk, kertészkedem, gondozom a virágaimat. Minden megterem a kertben, amire a családnak szüksége van. Ez hihetetlen jó érzés. Munkám is van, semmiképpen nem költöznék vissza a fővárosba. PETERMANN TRAUDI:- A nagyszüleim laktak Szárazdon. Németországból gyermekkoromban gyakran jöttem ide, náluk nyaraltam. Tizenhét éve, hogy megvásároltuk a nagyszülők házát, rendbe hoztuk, és azóta sokszor lakunk itt, szinte minden évszakban. A férjem, fiam nagyon megszerette ezt a falut. Sok itt az ismerős, a barát. Szerintem a világ legszebb faluja, és ezt a német barátaimnak is elmondtam. KOVÁCS JÓZSEFNÉ:- Itt születtem, itt nevelkedtem. Soha eszembe sem jutott, hogy el kellene innen mennem. Házi gondozóként dolgozom, otthon pedig a kiskertben megtermelünk mindent, ami kell a családnak. Rengeteg programot szervezünk a faluban, télen szánkóversenyt, kézimunkát, sütünk, főzünk, bográ- csozunk. Sok a tennivaló, mi sohasem unatkozunk. Asztalosból lett jó méhész tapasztalat A barátaitól kapott kedvet ehhez a mesterséghez Arcok, emberek, portrék amatőr fotós kiállításán A falunapon több helyi termelő is kiállítja termékeit, köztük van Bathó Zoltán Árpád is, aki méhészkedik. Mint mondta, 40 méhcsaládja van, és idén már harminc éve foglalkozik méhekkel. Nem volt ez náluk családi hagyomány, így a barátaitól leste el, hogyan kell a „rovarokat” etetni, átteleltetni, pörgetni. Főleg ez utóbbi munkához hívták segítőnek akácvirágzás idején. Bár asztalos a szakmája, annyira megkedvelte a méheket, hogy úgy döntött, neki is lesz pár kaptárja. Az évek sdrán ezt fejlesztette mindig tovább a munkája mellett. A saját tapasztalat azonban nem volt elég ahhoz, hogy Bathó Zoltán Árpád sikeresen végezze a dolgát, ezért könyvekből is tanult, sőt szakmunkás vizsgát is tett. Ma már úgy látja, évek kellettek hozzá, hogy elmondhassa, érti a méhek viselkedését. Igaz, volt olyan esztendő amikor az akkori 15 méhcsaládból csak kettő maradt meg, ekkor az egész országban nagy volt az atkafertőzés. Az idei szezon közepesre sikerült, mondta Bathó Zoltán Árpád, de volt ennél rosszabb év is, tette hozzá. A méz mint termék nagyon kapós lett az utóbbi években, úgy tűnik az emberek is belátták, jobb megelőzni a betegségeket, mint később drágán gyógyítani. a falunap egyik eseménye Lé- vay Nóra kiállítása a művelődési házban. A fiatalasszony és családja két éve költözött a faluba. Nóra Gödöllőn, az egyetemhez tartozó kutatóintézetben dolgozott, férje agrármérnök. Bár Szárazához eddig családi kötődésük nem volt, tudatosan költöztek ide, parasztházat kerestek, nagy kerttel és egy „emberi léptékű” közösséget. Itt találták meg mindezt. Huba, a kisfiúk már ide született. A kiállítás - húsz kép - az elmúlt évek termékei, zömében portrék, illetve elkapott élethelyzetek. Nóra elmondta, kamaszkorában vett a kezébe először fényképezőgépet, majd beleszeretett a fotózásba. Teltek az évek, az érdeklődése más irányba indult el, majd tíz éve ismét visszatalált a fényképezéshez. Közben elvégzett egy két és fél éves tanfolyamot is, ahol a fotográfus mesterséget megtanulta. A mostani kiállítása még nem a faluról, csak a falunak szól, de tervei között szerepel az is, hogy jövőre a falunapon egy olyan összeállítással jelentkezik, melyen a település összes gyermekéről készült egy-egy portré. ■ Kamaszkorában vett a kezébe először fényképezőgépet í / ( t t Szorgos kezek pucolták a lilahagymákat, ebből készült el a híres szárazdl hagymalekvár, melyet húsok mellé szoktak kínálni A fiatalok nem mennek el
